10 mondat Kölcseytől – Egészen másként liberális
Mára jutott el odáig a nyugati gondolkodás, hogy egyre szélesebb körben megnyilvánul: szükség van a liberalizmus kritikájára. Reformkori nagyjaink, mint például Kölcsey is, liberálisnak, vagyis szabadelvűnek tartotta magát.
Akkoriban azonban a szabadelvűség nem egészen azt jelentette, mint ma, Kölcsey számára sem. És semmiképpen sem jelentette az alapvető, a hitre épülő, a közösség érdekét, a közjót szem előtt tartó emberi értékek megkérdőjelezését. A jogkiterjesztés igénye a szabadság és egyenlőség keresztény gyökerű elveiből következett, s a testvériség sem lózung volt, hanem valóban komolyan gondolták – az olyan erkölcsi óriások, mint Kölcsey, mindenképpen.
Íme, néhány mondat, ami ma elég furcsán hangzana egy liberális szájából:
1. “Ki boldogságot vadász, árnyékot vadász.”
2. “Bízni az emberi erényben, az erények legnemesebbje közé tartozik.”
3. “Az élet jól megfontolt, de biztos lépéseket kíván.”
4. “Az élet fő célja – tett; s tenni magában vagy másokkal együtt senkinek nem lehetetlen. Tehát tégy!”
5. “Nem önmagadé vagy, hanem a közösségé.”
6. “Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.”
7. “Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít.”
8. “Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mivelni kötelesség.”
9. “Semmi sincs, ami az emberi szívet annyira felemelhetné, következőleg az élet mindennapi jeleneteiben s a szenvedélyek és indulatok örök ostromában hozzáragadt szennytől annyira megtisztíthatná: mint az istenség nagy gondolatával foglalatoskodás.”
10. “Messze tekints. A pálya kicsiny; túl rajta nagyobb vár.”
Kapcsolódó írásainkból:
“Szeresd a hazát!” – Kölcsey Parainesiséből
“Milyen elbűvölő kölyök” – Vasvári Pál
Karrier és család a 19. század elején – Bezerédj Amália
Teleki Blanka: A lányokat tanítani kell!
Tweet