120 éve született Gadányi Jenő
Március 27-én ük- és dédunokák, unokák tartottak megemlékezést a festőművész utolsó lakhelyénél, a budai Kiss János altábornagy utca és Margaréta utca sarkán álló ház falán található emléktáblájánál.
A születésnap idén éppen Húsvétvasárnapra esett, ami akár szimbolikus is lehet a születés, halál és feltámadás távlatában. A kis ünnepség Maczkó Erzsébet rövid doromb-dallamaival indult. Rainer Péter (a festőművész unokája), építész-belsőépítész, a Gadányi-örökség gondozója beszélt arról, hogy egy hónapja a Kossuth-díjas cimbalomművész, Rácz Aladár emléktáblájánál a XII. kerületi önkormányzat képviselőivel és a helytörténeti gyűjtemény vezetőjével együtt ő is ott volt a koszorúzáson és megemlítette, hogy a két művészt mély és tartalmas barátság fűzte egymáshoz.
Rácz Aladár – némi humorral – egyszer azt mondta Gadányi Jenőnek: „Te nagyon nagy művész lehetsz, mert nem értem a műveidet.”
Gadányi Jenő (Budapest, 1896. március 27. – Budapest, 1960. február 29.) magyar festőművész
A Képzőművészeti Főiskolán diplomázott 1923-ban Vaszary János tanítványaként. 1927-ben párizsi tanulmányutat tett – nagy hatással volt rá Henri Matisse, Pablo Picasso, Georges Braque és Fernand Léger munkássága – majd első önálló kiállítását rendezte Frankfurt am Mainban. Itthon a KUT kiállításain vett részt, majd az UME alapító, később vezetőségi tagja lett. 1930-ban gyűjteményes kiállítása volt a Tamás Galériában. 1945-ben az Európai Iskola tagja. 1946–1948-ig tanított a Magyar Iparművészeti Főiskolán. 1948-as Ernst Múzeumbeli kiállításán bemutatta saját progresszív műveit, azonnal menesztették állásából, majd nyugdíjazták. Ezek után teljes mellőzöttségben, belső emigrációban élt, mint oly sokan előtte, vagy vele egy időben (pl. Korniss Dezső) és utána (pl. Bálint Sándor néprajztudós Szegeden), de éppen ekkor (1946-53), Békásmegyeren, Kassák Lajos baráti szomszédságában teljesedett ki művészete. Újra csak 1957-ben állíthatott ki. Művészetszemléletét írásaiban jegyezte le. 135 művét Esztergomban a Balassa Bálint Múzeum raktárában őrzik, nevét viseli az esztergomi Városháza egyik terme. Élete utolsó másfél évtizedében a XII. kerületben, a Németvölgyben lakott.
A természettel állandó, közvetlen kapcsolatban élő művész gazdag életműve jelképrendszerbe foglalta a valóság élményeit. Konstruktív szerkesztési módja mellett nagy szerepet juttatott a színeknek és a fantáziát megmozgató asszociációs motívumoknak. Halála után tiszteletére számos emlékkiállítást rendeztek. (forrás: wikipédia)
A családtagok a nemrég megjelet Gadányi-albumból olvastak fel a művésztől és a művészről szóló írásokat. Ebből tudtuk meg, hogy az életmű alkotásainak jelentős része Békásmegyeren és a Kiss János altábornagy utcai műtermében született. A közeljövőben tervezik a Gadányi-album bemutatását a Kiss János altábornagy utca 55. alatt nemrég megnyílt közösségi térben.
A megemlékezés után kis agapéval (húsvéti kaláccsal és itókával) látták vendül a megjelenteket.
Gadányi Jenő festményiből itt láthatunk válogatást.
Képek forrása: 1. kép: Gadányi Jenő, 2. kép: Gadányi Jenő festménye Rácz Aladárról, a többi kép a szerző fotói
Az emléktábla koszorúzáson készült további fotók
Antalffy Yvette
Korábbi hasonló cikkeink:
A Kulturális Örökség Napján: Medgyaszay István Városi Házaiban
VasútARTjáró és új szoborpark Balatonalmádiban
A “Nyócker” titkainak nyomában
Tweet