Talita

A hosszú élet titka: a mértékletesség lenne?

Luigi Cornaro, velencei nemes ember 1464-ben született és 102 év múlva halt meg. E figyelemre méltó életkort komoly önmérsékleten alapuló életmóddal alapozta meg, amelyben csupán napi harmincnégy dekányi száraz étel, és fél liter víz szerepelt. „ A mértékletességet fogjuk keresni, és az egyszerű életet. A valódi gazdagság és szabadság a minimális szükségletekben gyökeredzik”, vallotta Epikurosszal együtt.

Negyven éves koráig Cornaro felelőtlen és kicsapongó életet élt, mint az ő korában legtöbben. Testét furcsa hólyagok és kelések lepték el, gyomra beteg lett sokat szenvedett a kólikától és a köszvénytől, ami együtt járt egy olthatatlan szomjúsággal és gyakori lappangó lázzal. Orvosai lemondtak róla, pontosabban egy évet jósoltak neki… Egy hosszú beszélgetés a sokáig névtelenségbe burkolózott a Monte Cassino-i Benedek rendi kolostorból ellátogató Benedikt Atyával azonban átalakította. „Saulból Pállá” változott nyomorúsága mélypontján…

Jól ismerte Hippokratész írásait, aki azt mondja, hogy „legyen az étel a te orvosságod, és az orvosság legyen a te ételed”. Miután tüzetesen tanulmányozta Hippokratész műveit, egyre több időt töltött a kertjében, miszerint, „aki jól rejtőzködik, az jól él”. Sokat gondolkozott a jó orvos mibenlétén. Végül arra a következetetésre jutott, hogy az az orvos jó, aki ha egy házba belép, oda a beteg érdekében megy, és tartózkodik attól, hogy bármi rosszat elkövessen. Bármilyen dolgot lát, vagy hall a beteg ápolása során az emberek életével kapcsolatban, avagy attól eltérőt is, amely nem tartozik másra, attól kezdve magában tartja azt, úgy tekintve ezen dolgokat, mint szent titkokat.

Nemcsak ételt és italt vett keveset magához, de távol tartotta a haragot és a keserűséget is. Szerinte, szintén Epikurosszal egyetértve, kétféle öröm van.

Az első és hamis örömökért túl magas árat kell fizetnünk: fizikai és szellemi egészségünk és szellemünk békéjének feláldozását. A másik -féle örömök az igazi örömök, ezek jelentik az összes gyönyörű dolgok élvezetét a természetben: a hegyeket, az erdőket, az óceánokat, a napkelte és a napnyugta színeit… és minden gyönyörűséget, amit az ember alkotott: a kitűnő könyveket, a muzsikát, a barátságokat, és a szeretetet. A bölcs ember a hamis örömöket fokozatosan felcseréli az élet nemes örömeivel.

Tehát mindent megtett azért, hogy elkerülje a negatív dolgokat, mint például a szomorúságot, a gyűlöletet és más indulatos, és agresszív szenvedélyeket. De kerülte a túlzott hőséget, hideget, a rendkívüli kimerültséget, szokásos pihenő órái megzavarását, vagy rossz levegőjű helyen való tartózkodást is.

Edmond Bordeaux Székely szerint az összes hosszú életű ember vegetáriánus volt, nagyon keveset evett, és azt is csak egyszer, de legfeljebb kétszer egy nap. Thomas Carn például 1588-ban született Londonban, és 1795-ben halt meg,miután Anglia tizenkét királyát túlélte. Étrendjén tejtermékek, kenyér és gyümölcs volt található. A nők közül a temesvári Charlotte Dessen 164 évet élt, míg férje Jean Rovin 172 éves korában halt meg. Házasságuk 147 évig tartott. Gyermekkoruktól kezdve szerényen étkeztek, szinte kizárólag tejen és kukoricakenyéren éltek. Szent Pál, a remete 113 évesen halt meg, csak datolyát evett, és semmi mást nem ivott, csak vizet. Szent Antal 105 éve alatt kenyeret, vizet és néhány növényt fogyasztott 90 éven keresztül.

Cornaro szerint az élet meghosszabbítása önmagában értelmetlen, hacsak az nem egészséges és boldog.

Az ő élete idős korában is boldog volt. Naplójában így ír: “Először is csodálkozással tapasztalom egészségem és szellemi állapotom kitűnő állapotát, hogyan ülök lóra bárki segítsége nélkül, és nemcsak lépcsőket mászok a legnagyobb könnyedséggel, de hegyeket is. Aztán milyen vidám és jó humorú vagyok, elmémet semmi sem zavarja és valójában öröm és béke lakozik keblemben. Sokat beszélgetek intelligens emberekkel, sokat olvasok, írok, mindenben arra törekedvén, hogy mások szolgálatára legyek. Mindezen dolgokat a legnagyobb könnyedséggel végzem, mert hála Istennek, minden érzékszervem remekül működik. Különösképpen ízlelőszerveim, amelyek most jobban élvezik az egyszerű ételek ízét, mint korábban a legkülönlegesebb ínyencségeket, amikor még kicsapongó életet éltem. Bárhol tudok egészségesen és nyugodtan aludni, álmaim kellemesek és derűsek.”

A szigorú mértékletesség evésben is ivásban tisztává teszi az érzékszerveket és az értelmet, a memóriát megbízhatóvá, a testet élénkké és erőssé, a mozgást szabályossá és könnyeddé; és a lélek kevésbé érezvén földi terhét természetes szabadságának többségét gyakorolhatja.

Molnár Balázs