Talita

Keresztény női magazin

A Szentháromság ábrázolásai

Szt3_Rubljov_Tretyakov
Ma ünneplik a katolikusok Szentháromság vasárnapját. Ez az ünnep jó alkalom arra, hogy áttekintsük e különös hittitok ábrázolásait, és kicsit elgondolkozzunk a jelentésén is.

A Szentháromság megjelenítése sok hívő ember számára problémát okoz, hiszen ismerik az Ószövetségnek Isten ábrázolására vonatkozó tiltását: ,,Senki mást ne tekints Istennek, csak engem. Ne csinálj magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben vagy lent a földön vagy a vizekben, a föld alatt. Ne borulj le ilyen képek előtt, és ne tiszteld őket…” (Kiv 20,3-5)

Szent3_Somogyi_Soma

A Tízparancsolatnak ezt a részét többször és többféleképpen értelmezték a kereszténység századai során. A legszigorúbb értelmezés szerint minden létező dolog ábrázolása tiltott, vagyis tilos természetet utánzó képet alkotni, csupán elvont díszítőművészet létezhet. A következő, szövegkörnyezetet jobban figyelembe vevő értelmezés csak Isten, illetve az ókori istenek, bálványok ábrázolásaira vonatkoztatja a tiltást. A legengedékenyebb értelmezés szerint csak akkor tilos Istent vagy bárki mást ábrázolni, ha a képmást azonosítjuk a megjelenített személlyel, és istenként tiszteljük.
Ez utóbbi két értelmezés meghatározta a Szentháromság-képek fejlődését, hiszen ezeknél mindvégig az volt a probléma: szabad-e Istent ábrázolni, és ha igen, akkor hogyan?

A keresztény Szentháromság-tan kiindulópontja Máté evangéliumának végén olvasható: ,,Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.” (Mt 28,19)
Ez azonban még nem ad útmutatást a megjelenítésre.

Már a kereszténység első századaiban elkezdték az Ószövetség egyes eseményeit összefüggésbe hozni az Újszövetséggel. A Szentháromságra vonatkoztatták Ábrahám találkozását Jahvéval. Jahve három férfi alakjában látogatta meg Ábrahámot. Ez az ószövetségi szövegrész szolgált alapjául a nyugati és keleti kereszténység területén egyformán elterjedt Szentháromság-ábrázolásoknak, amelyeken a három isteni személyt három egyforma férfialakként vagy három angyalként jelenítették meg. Ez az ábrázolás azonban nyugaton problémássá vált a triteizmusnak nevezett tévtanítás terjedése miatt (ez a tan azt tanította, hogy három, egymástól független isteni személy létezik), emiatt XIV. Benedek pápa 1745-ben megtiltotta a három egyforma alakos Szentháromság ábrázolását. A görögkeleti kereszténységben viszont tovább élt a három angyalalakos forma.

Szt3_halott_Kr

Jézus megkeresztelkedésekor a Szentlélek galamb képében szállt le a mennyből, így lehetőség nyílt a Lelket galambként ábrázolni. Az Atyát a korai középkorban egy kézzel jelenítették meg, amely a Lélek-galambot küldi. A XII. századtól a kezet felváltotta egy merészebb megoldás: az Atya öregemberként tűnt fel a képeken. Ezt az Atya-ábrázolást a következő gondolatmenet igazolta: mivel Jézus Isten és ember egyszemélyben, meg szabad jeleníteni emberi alakban. Ugyanakkor Jézus egylényegű az Atyával, tehát az  Atya ábrázolásához Jézus elképzelt, megöregített arcát használták fel.

Ennek a máig élő Szentháromság-képnek többféle típusa alakult ki.
Egyik a XII. században keletkezett, ,,Kegyelem trónusá”-nak nevezett ábrázolástípus: az öreg Krisztusként megjelenített Atya trónon ül, maga előtt tartja a keresztre feszített Fiút, fölöttük a Szentlélek galambja. Ez a típus tovább fejlődött a XIV. században bensőségesebb, érzelmesebb irányba, mert a hívő emberek szerették volna mélyebben átélni az Atya fájdalmát Jézus keresztrefeszítésekor. Ezért a festők a szomorú Atyaistent úgy ábrázolták, amint karjában halott fiát, a fájdalmas Krisztust tartja, fölöttük lebeg a galamb.

Szt3_Marcali

A barokk korban újra a Szentháromság dicsőségére került a hangsúly: az ekkor keletkezett oltárképeken, templomi mennyezetképeken és Szentháromság-oszlopok tetején az Atya és a Fiú közös felhőtrónuson vagy a világmindenséget jelképező glóbuszon trónolnak egymás mellett, fölöttük lebeg a galamb-Szentlélek.

Képek:

Andrej Rubljov: Szentháromság-ikon (15. sz. eleje) Moszkva, Tretyakov Képtár
Somogyi Soma László képe (1999) a fehérgyarmati görög katolikus templomban: innen
Szentháromság a halott Krisztussal (1440 körül) Bp, Magyar Nemzeti Galéria innen
Szentháromság-szobor, Marcali (1884)

 

Kölnei Lívia

 

Korábbi hasonló cikkeinkből:

Jézus megkeresztelkedésének ábrázolásai

András apostol a képzőművészetben

“Hol magasabb a föld az égnél?”


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162