A-Z élet dolgai – haiku-kalligráfiák A-tól Z-ig
„Öninterjú” az OORI Galéria-beli kiállításom megnyitójára, ami egyben születésnapi ajándékom is, mellyel meglepem magam, az OORI-ban gyógyulókat-gyógyítókat és az őket látogatókat is.
Honnan hová jutottál eddigi életedben?
Éppen a kiállításmegnyitó napjaiban leszek 58 éves. 38 éve élek a „Zurammal” házasságban. Két felnőtt fiam van. Budán, a XII. kerületben lakom. Műszaki, kommunikációs és újságíró végzettséggel, vagy inkább „kezdettséggel” rendelkezem. Korábban alapvetően műszaki terülten dolgoztam. Voltam villamosgép-szerkesztő, számítógépes nyomdai előkészítő, és dolgoztam az egészségügyi informatika területén is. Közel öt éve sorstársi önkéntesként egyik segítője vagyok az OORI (Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet) Ergoterápiáján működő kreatív klubnak, és az ott működő OORI Galéria kiállító művészeivel bemutató interjúkat készítek. A sors szeszélye folytán most éppen önmagammal.
Kiállításom egyben születésnapi ajándékom is, mellyel meglepem magam, az OORI-ban gyógyulókat-gyógyítókat és az őket látogatókat is.
Hogyan lettél újságíró?
2010-ben beválogattak az „On-line médiával a megkülönböztetés ellen” elnevezésű projektbe, melyet a Kultindex Nonprofit Kft. és konzorciumi partnere, a Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány akkreditált, OKJ-s Társadalmi Megújulás Operatív Programként. (Erre a képzésre az OORI Ergoterápiás Osztályán hívták fel a figyelmemet.) Új lehetőségnek tekintettem az életemben, amelynek során új képességekre tehettem szert. 2011 márciusában – akkor is pontosan a születésnapomon –, szereztem „Újságíró I.” képesítést egy, a sérültek és épek integrációját felvállaló, szemléletmód-magazin koncepciójának kidolgozásával. Utána egy évig a pályázatírásban is kipróbálhattam magam.
Mi okozza a legtöbb örömöt számodra?
Az intuitív rajzolás és írás. „Viszket a papír és a klaviatúra”. Barátaim vállalkozásainak logókat tervezek. „Négyezer karakter” címmel írok folyamatosan a honlapomra. Több írásom a nyomtatott és az online sajtóban is megjelent (A Szív, Hegyvidék, MBE Hírmondó, Mentor Magazin, www.oreganeniked.hu, www.talita.hu, www.montazsmagazin.hu, www.pozitivnap.hu).
Egy éve – szintén önkéntesként –, a Talita szerkesztési munkálataiban is részt veszek.
Mely témák a szívügyeid leginkább?
Szívügyem a művészetek minden ága és a sérült emberek világa. A fotózás és az írás területén a portrékészítés lett a kedvenc területem. Egyéb tekintetben pedig a „nagy összefüggések” érdekelnek leginkább. A sérült emberek világáról szóló cikkeim a „ParaKarakTerek”.
Beszélj a művészetekről, amelyekben otthon érzed magad!
Az OORI-ban a tavalyi Mandala-mesélő igazgyöngyhalász kiállításomon a ponttól jutottam el a mandaláig, melyek színes üvegképeken teljesedtek ki. Manapság a visszafelé úton járva, az egyszerűség jegyében, a mandalától a pont felé törekeszem.
Az egyszerűség híve vagy. Hogyan jutottál el ide?
Két és fél éve fejlesztettem ki új műfajként egyfajta „virtuális kalligráfiát”, egy az OORI Ergoterápiás Osztályának készített „önellátás”- piktogram-sorozattal.
Majd ezt az ábrázolási formát vittem tovább gondolataim illusztrálására is. Ehhez némi tömör, írásos magyarázatként, a haiku versformával való egymásra találásunk után létrejött – a rajz és az írás szimbiózisaként –, a haiku-kalligráfia.
Képsorozataim szakrális és profán tematikájúak. Feldogoztam a Szent Ignác-i harminc kegyelmet – lelkigyakorlatként – egy testi-lelki válságom során. Haiku-kalligráfiáimmal végigjártam Jézussal a Keresztutat, majd az Örömutat is. Kikacsintottam egy kicsit a keleti tanok irányába is, megalkottam a magam 64 Ji King jeléhez az ábrákat és verseket. Szeretett tanítómmal, Szász Ilmával együtt pedig feldolgoztuk ily’ módon az Ökörpásztorlás tanmesét is. A „Zuram” haikuihoz, verseihez is készítek illusztrációkat folyamatosan.
A-Z élet dolgai című kiállításom anyaga válogatás az elmúlt két és fél év terméséből, A-tól Z-ig.
A kalligráfiáról: „Van egy kanji, elsők között tanuljuk, ha japánul tanulunk. Ez az írásjegy a jin, nin, hito (dzsin, nin, hito) olvasatokkal rendelkező ember (?). Nézzük meg történetét. Amikor először tanultam leírni ezt a kanjit, a mesterem egy nagyon szép történetet mesélt arról, hogy mit ábrázol maga az írásjegy. Én mindig úgy képzeltem a nyugati fejemmel, hogy az ember írásjegye egy embert ábrázol, ahogy két lábon áll. A mesterem viszont úgy tanította, hogy a két szár két embert ábrázol, ahogy támogatják egymást mindenben, lévén az emberben ez egy értékes tulajdonság: képesek egymás segítésére. Éppen ezért van az, ha leírjuk ezt az írásjegyet, akkor a két szárának egyforma erősnek kell lennie. Érdekes nem? Ezzel a gondolattal egy teljesen más érzés- és gondolatvilágba tekinthetünk be, mint amilyen elképzelés mondjuk az enyém volt. Az ember kanjija így egyben a közösséget, az együtt való munkálkodást is magában hordozhatja.” (Gáncs Nikolasz – japán kalligráfus)
A haikuról: A japán költészet egyik jellegzetes versformája, mely a 20. század elejétől egyre több nyelv irodalmában megjelent. Három sorból áll, melyek rendre 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak). Egyebekben formailag kötetlen, a sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás. (Az összecsengő sorvégek sokszor csak a fordítók leleményei.) A haikut ugyanakkor nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van. A haiku azonban nemcsak versforma, hanem műfaj is. Haiku formában íródnak a szenrjú-k (tréfás alkalmi versek), vagy a dzsiszei-k (halál előtti búcsúversek) is, ezek azonban nem tartoznak a haiku műfaj alá. (Forrás: Wikipédia)
Mit is jelent nálad a címkefelhő?
Címkékbe sűrített képi tartalomjegyzék a kiállítás anyagából abc sorrendendben:
Antalffy Yvette-Hildegard kiállítása az OORI Galériában, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben 2014. március 9-től két hónapig látható, Budapest XII. kerület, Szanatórium utca 19. – a főépület aulájában.
Együtt a Heine-Medinnel – fotókiállítás az OORI Galériában
VasútARTjáró és új szoborpark Balatonalmádiban
Tweet