Alsóörsön ’68-ban
Már több mint 15 éve Balatonalmádiba járunk nyaralni az augusztus 20. utáni időszakban. És nincsen olyan év, amikor a harcsapaprikást túrós csuszával ne az alsóörsi vasútállomással szemben levő szálloda éttermében fogyasztanák el a fiúk. (Én nem lévén hús- és főként halevő, csak csuszát).
Ahogy a teraszról nézem a főút túloldalán levő tájat a kempinggel, vitorláskikötővel, mindig eszembe jut az az év, amikor éppen 13 évesen a szüleimmel itt nyaraltunk – egy mástól hirtelen lepasszolt – szakszervezeti beutalóval pont ebben az utószezoni időszakban, a domboldalon valamelyik szakszervezeti vagy vállalati üdülőben.
Az emlékezetes az üdülőből az volt, hogy a Budapesten levő ún. “zöldvillamos”- mi úgy hívtuk, hogy “wc-kombinát”- állt a közepén mint közös illemhely és tisztálkodási lehetőség.
És a nagy szám egy tininek, mint én is voltam akkor, a Táncdalfesztivál volt, amit a közös tévészobában nézhettünk boldogan végig szülői beleegyezéssel.
A “legzölduborkább” kamaszlánykoromat éltem meg azon a nyáron, pedig már megvolt az apukám kiküldetési pénzéből kapott francia, talpszalagos lasztex-nadrágom és egy égszínkék orlon-pulóverem is, ami szúrt ám istentelenül. Ebben próbáltam magam jobb színben feltüntetni a nyaraló kortársak között.
Aztán a nyaralás vége előtt néhány nappal furcsa reggelre ébredtünk. A strandra menvén az egyébként akkortájt szinte csak csehszlovák sátrakkal és utánfutókkal teli kemping egyik pillanatról a másikra kiürült. Teljesen üresen állt… Elég félelmetes volt.
S akkor tudtuk meg, hogy a szövetséges csapatok, köztük Magyarország is felsorakozott tankokkal a határon…
1968. augusztus 20. – A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200 000 katonával, 5000 harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a (prágai tavasz néven emlegetett) demokratikus folyamatnak.
A legjobb barátnőm szlovák rokonoknál rekedt akkor az Ipolyságban. Csak nagyon körülményesen tudott hazajutni iskolakezdésre.
Hétköznapi emberekként pedig attól kezdve megtapasztalhattuk ennek a nyárnak a hatásait.
A csehszlovák, később szlovák határőrök lesújtó pillantásokkal és csomagjaikat felforgatva alázták meg a magyar átutazókat.
De az élet ment tovább… a Táncdalfesztivált az Amikor én még kissrác voltam című Illés szám nyerte.
Antalffy Yvette
Forrás: Figyelmem önéletrajza blog
Képek forrása: 1 kép, 2.kép , 3. kép: Fortepan
Tweet