Talita

Keresztény női magazin

Anjou Hedvig – Gyereklány a szentség nehéz útján

hedvig_arckép


Nagy Lajos király kisebbik lánya alig 25 évet élt, s ez a rövid élet nem volt mentes a hányattatásoktól, súlyos döntésektől, amelyekhez a dinasztikus és keresztény küldetéstudat adhatott és adott erőt neki. Hedvig, vagy ahogy a lengyelek hívják: Jadwiga szentsége máig beragyogja Közép-Európát: magyarok, lengyelek, litvánok tekintenek rá kivételes tisztelettel. Július 18-án ünnepeljük emléknapját.

 

 

 

 

Hedvig 1373 táján, I. (Nagy) Lajos (1342-1382) második házasságából született. A kislány négyéves koráig a magyar királyi udvarban nevelkedett. 1378-ban eljegyezték őt III. Lipót osztrák herceg nyolcéves fiával, Habsburg Vilmossal, így Hedvig Bécsbe került, ahonnan két év múlva újra Budára hozták.

Lajos 1370 óta a lengyel király is volt, a perszonálunió megőrzésére törekedett, és trónjait idősebbik leányára, Máriára (1382-1395), és annak jegyesére, Luxemburgi Zsigmondra (magyar királyként uralkodott: 1387-1437) kívánta hagyni. Nagy Lajos 1382-es halála után azonban a lengyelek nem járultak hozzá terveihez. A lengyel főurak belefáradtak abba, hogy a király csupán régensek útján kormányozzon, elutasították Mária trónra emelését, és a kisebbik Anjou hercegnőnek, Hedvignek ajánlották fel a trónt, aki 1384-ben át is költözött a krakkói udvarba.

A tíz esztendős kislányt saját jogán koronázták meg Krakkóban, 1384-ben. A lengyel urak Zsigmond után az ő jegyesét, Habsburg Vilmost is alkalmatlannak ítélték a trónra, és az akkor még pogány litván fejedelemmel, a Hedvignél 28 évvel idősebb Jagellóval kívánták megházasítani királynőjüket. Ez a házasság azzal is kecsegtetett, hogy a litvánok a lengyelekkel perszonálunióban erőteljesebben tudnak majd fellépni a velük rivális Német Lovagrenddel szemben, illetve a litvánok nem a pravoszláv hitet, hanem a nyugati kereszténységet követik majd. A szinte még gyermek Hedvig meghozta a nehéz döntést, beleegyezett a házasságba.

Természetesen a hoppon maradt vőlegény, Habsburg Vilmos sem nézte ezt a változást tétlenül: 1385-ben Krakkóba szökött, hogy a Hedviggel előzetesen megkötött házasság elhálásával kész helyzet elé állítsa a lengyel arisztokratákat, de terve kudarcba fulladt, és távozott az országból. Ezzel minden akadály elhárult Jagelló és Hedvig házassága elől: a lengyel-litván perszonálunióról szóló krewói unió megkötése (1385. augusztus 14.) után hat hónappal a litván nagyfejedelem Krakkóba érkezett, testvéreivel és kíséretével együtt megkeresztelkedett, és 1386. február 18-án, a Waweli székesegyházban feleségül vette Nagy Lajos leányát. Így lett Hedvig a litván nép keresztény hitre térítésének apostola.

A királynő ifjú kora miatt az uralkodói jogkörök döntő részben a II. Ulászló néven trónra emelt Jagellóra szálltak, – aki igen sokáig, 1434-ig ült a lengyel trónon –, Hedvig mégis részt vállalt Lengyelország kormányzásában. A királynő tevékenysége azonban sokkal jelentősebb volt a kereszténység terjesztése, a művelődés támogatása és a szegényekről való gondoskodás terén.

Hedvig nevéhez fűződik a vilniusi püspökség megszervezése, valamint az, hogy litván hallgatók számára ösztöndíjat alapított a prágai egyetemen. Az 1390-es években a krakkói egyetem a királyi pár adományainak köszönhetően ismét megnyitotta kapuit, és teológiai fakultással is bővült. Hedvig saját vagyonából is támogatta a művészek, tudósok munkáját, kórházakat alapított, és gyakran személyes fáradozásával, betegápolással igyekezett enyhíteni a nélkülözők nyomorúságait.

„Nagyon bájos arcú volt, de szokásait és erényeit tekintve még kedvesebb, a katolikus hit elterjesztője Litvániában. Ő állította fel a zsoltározók kollégiumát a krakkói székesegyházban, és két oltárt ugyanott. Ő alapította a piaszki Szűz Mária-kolostort Krakkó mellett. Ő kezdte el a szláv testvérek kolostorának felépítését. Nagyböjt és advent idején vezeklőövvel és rendkívüli önmegtagadásokkal fegyelmezte testét. Bőkezű volt a szegények, özvegyek, jövevények, zarándokok, mindenféle nyomorgók és szükséget szenvedők iránt.” (Részlet Jan Dlugosz krakkói kanonok „A lengyel királyság évkönyvei” című művéből.)

A királynő már életében rendkívül népszerű volt a lengyelek körében, amit legendái is mutatnak.

A Szent Erzsébetéhez nagyon hasonló történet szerint Hedvig gyakran élelmet csempészett ki a palotából a szegények számára. Egyik éjszakai útján a férje a várból kivezető titkos folyosó végén várt rá, ám a kötényébe rejtett étel egy csokor rózsává változott, így a királynő végül elkerülte a büntetést.

Legismertebb legendája a következő: Az uralkodópár 1395-ben rendelte el a krakkói Boldogságos Szűz Mária Látogatása templom felépítését. Az építkezés során Hedvig megpillantott egy munkást, aki családja nyomorúsága miatt szomorkodott. A királynő megsajnálta őt, és neki ajándékozta drágakővel kirakott cipőjét, a munkás pedig csodálkozva vette észre, hogy távozása után az egyik kőszikla megőrizte az asszony lábnyomát, ami mai napig látható a templom padlózatán.

Saját karizmáját „a kereszt balgasága” kifejezésben foglalta össze. Legszívesebben a kereszt előtt imádkozott, sok álmatlan éjszakát töltött a Wawel fekete feszülete előtt, hogy mindent alaposan átgondoljon és világosságot merítsen elgondolásaihoz. „Fac quod vides” – halotta Jézustól, vagyis: „Tedd, amit látsz! Figyelj engem, szemléld az én megfeszített szeretetemet, és tudni fogod, mit tégy.”

A királynő kb. 25 éves korában, 1399 júniusában világra hozta első, egyetlen gyermekét, Jagelló Erzsébet Bonifáciát, a gyermekágyi láz azonban néhány héten belül előbb a csecsemő, majd az anya halálát okozta. Hedvig 1399. július 17-én halt meg, testét – a lengyel uralkodóktól eltérően – nem a Waweli székesegyház kriptájában, hanem a főoltár alatt temették el, mert meg voltak győződve róla, hogy a királynő szentté avatási eljárása hamarosan kezdetét veszi. Ez végül 600 éven át húzódott, Nagy Lajos kisebbik leányát II. János Pál pápa avatta szentté, 1997-ben. 2006 óta a Dunakanyar védőszentjeként is tiszteljük.

hedvig_síremlék

A cikk Tarján M. Tamás Rubiconban megjelent írásának rövidített, szerkesztett, kiegészített változata.

Első kép: Hedvig egy 15. századi portréja

Második kép: Hedvig síremléke a Waweli székesegyházban


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162