Talita

Az angyalok története 3. – Kerubok

 
Az Ószövetségben kétszer is feltűnik az oltalmazó kerub kifejezés. A kerubok lebegő szárnyas lények, akik körülvették a frigyládát, és a salamoni templom díszei voltak.

Tulajdonképpen azt az Istent körülvevő viharfelhőt jelképezték, amelynek homályában lakott Jahve. Ekkor Salamon így szólt: „Az Úr azt mondta, hogy a felhőben akar lakni: íme, építettem neked házat lakásul, állandó, örökös királyi székedül” [1Kir 8, 12]).

Olvashattuk, hogy a tyrusi király is Isten kertjében, ill. Isten hegyén volt, vagyis a salamoni templomban, amelynek növényi ornamentikája úgy volt kiképezve, hogy az oda belépő a paradicsomban érezze magát, Isten hegyén, a Sionon. Már a Ter 3, 24-ben kerub az őr! Amikor Isten kiűzte a Paradicsomból az embert, és az Éden kertjétől keletre kerubokat és villogó lángpallost állított, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat [Ter 3, 24].

Ézsaiás Próféta látomásában (Szeráfok álltak mellette; hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel befödték arcukat, kettővel befödték lábukat, és kettővel repültek. [Ézs 6, 2-7]), a szeráf azonos a kerubbal, bár utólag az angyalok két külön rendjét vélték benne felfedezni.

A hét szent angyal és a sátán

Ha azonban a legősibb bibliai hagyományokat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy ott az angyalok rendje még egységes, zárt rendszert alkot, és egyik sem emelkedik ki belőle. A babiloni fogság után azonban egyre inkább individuumokként kerülnek előtérbe. Az egyes angyaloknak még a nevét is elárulja a Szentírás, és kiemelkedő szerep jut a hét angyalnak: „Én Rafael vagyok, egy a hét szent angyal közül, akik készen állunk, hogy az Úr fönséges színe elé lépjünk”(Tób 7, 16).

Egyre határozottabban körvonalazódik a sátán mint rossz angyal: „Egy napon pedig, amikor eljöttek az Isten fiai, hogy az Úrnál jelentkezzenek, a sátán is közöttük volt. (.)Az Úr így folytatta: „Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs a földön hozzá hasonló férfi, feddhetetlen és igaz, istenfélő és a gonosztól tartózkodó!” A sátán erre megkérdezte: „Vajon ok nélkül istenfélő-e Jób? (…) Ezt mondta erre az Úr a sátánnak: „Nos, a kezedbe adom mindenét, amilye csak van; őrá azonban ne nyújtsd ki kezedet!” (Jób 1, 6-12 és 2, 1-7”; „Majd megmutatta nekem Jézust, a főpapot, amint az Úr angyala előtt állt; jobbján pedig a sátán állt, hogy vádat emeljen ellene. És az Úr angyala ezt mondta a sátánnak: „Csendet parancsol néked, sátán, bizony csendet parancsol néked az Úr, aki kiválasztotta Jeruzsálemet. Vajon nem olyan-e az, mint a tűzből kiragadott üszök?”( Zak 3, 1-2). Az 1Krón 21, 1-ben a sátán már tulajdonnévként szerepel: „Felkelt azonban a sátán Izráel ellen, és arra ingerelte Dávidot, hogy számlálja meg Izráel.”; ill. a Bölcs 2, 24-ben, az egész emberi nem ellenségeként: „a halál pedig a sátán irigységéből jött a világba, és követik őt azok, akik az ő oldalán vannak.” Az arkangyalok neveit is megtudjuk: Rafael (Tób 7, 16),Gábriel (Dán 8, 16) és Mihály (Dán 10, 13).

Milyenek az angyalok?

Az angyalok rendesen láthatatlanok, de kivételes esetekben ragyogó emberi alakban is megjelenhetnek, és az ellenség számára elviselhetetlen a látásuk (3Makk 6, 18).

Annak érdekében, hogy képesek legyenek mozogni az ég és a föld között, szárnyat viselnek, és tele vannak szemekkel, hogy mindent lássanak (Szláv Hénokh, 20, 1.). A keresztény ikonográfiában a sok szemet akarja kifejezni az angyalok pávaszárnya. Mivel az angyalok szellemi lények, rájuk nem vonatkoznak a testiség törvényei, továbbá örökkévalóak is, bár Isten – ha akarja – megsemmisítheti őket. Tudásban – mivel tisztán szellemi lények – felülmúlják az embert, de ők is Isten teremtményei. Egyesek szerint Isten már az első napon megteremtette őket, mások szerint csak az ötödik napon, ismét más források szerint Isten a teremtés minden napján teremtett angyalokat (Jub., 2, 2). Az ószövetségi kinyilatkoztatás egyre élesebben húzza meg a határt Isten és angyalai között, ezért a későbbi ószövetségi könyvekben már nem használja az Isten fiai kifejezést, ezáltal is még erőteljesebben aláhúzva a monoteizmust (egyistenhitet), szemben a monolátriával, amely elismeri több isten létét, de közülük csak egyetlent imád.

(Folytatjuk.)

A cikk Tarkó Mihály: Az angyalok mint Istent szolgáló szellemek a teremtésben és üdvösségünk történetében c. írása alapján készült. Az eredeti tanulmány itt olvasható. http://www.szimandron.hu/index.html

Nyitó kép

Második kép

Harmadik kép

Előző részek:

Engedelmesek és lázadók

Az angyalok története 1.