Az igazán nagy anyák
Nagyboldogasszony napjára készülve, Jézus anyjának mennybevételét ünnepelve a hősies női helytállásról gondolkodom. Az én szememben azok az IGAZÁN NAGY ANYÁK (csupa nagybetűvel), akik sérült gyermekeket gondoznak, nevelnek.
Ez a fotó Toszkánában, Lucca egyik templomában készült. Nagyboldogasszonyt ábrázolja, vagyis a mennybe emelkedő Máriát, aki ledobja övét a hitetlen Tamás apostolnak, hogy ezzel fizikai bizonyosságot adjon neki mennybevételéről. Az ábrázolás olyan, mintha Mária kerubok által övezett burkát (mandula formájú dicsfényét) egy piros köldökzsinór kötné össze a mindenkori, kétkedő embert jelképező Tamással. Amint a test-lélek-szellem hármasságáról csak a test szakad le a földi halállal, úgy a lélek-szellem köldökzsinórja öröke összeköt bennünket Máriával, őt pedig Jézussal és az Atyával.
Mária volt az az igazán erős asszony, aki már az angyali üdvözletkor megtudta, megsejtette, hogy milyen sorsa lesz fiának, és bátran vállalta fel, hogy megszüli, felneveli, elszenvedi, ha bántják s végül megölik a gyermekét. Ezzel minden anyának példát mutatott, de legfőképpen azoknak az anyáknak, akiknek sérült gyereke van.
A minap gondolkodtam el, hogy baráti, ismerősi körben is milyen sok családban nevelnek sérült gyerekeket, s hogy nagyrészt az anyák viselik e súlyos terhet. Azt látom, hogy ők az igazán erős asszonyok. Látom a lelki szemeim előtt, ahogy a Jóisten ezt súgta a fülükbe fogantatásuk pillanatában:
„Te olyan erős asszony leszel, hogy Rád bízhatom a legelesettebbet is. Biztos vagyok benne, hogy mindig megtalálod a helyes megoldást ennek a sérült gyermeknek a problémájára, akit a te okulásodra is küldök. Te akkor is kitartasz, ha esetleg a társad már nem bírja, s lehet, hogy elhagy. Mert Te meglátod Istent a beteg gyermek tekintetében. S Isten e beteg gyermek hálájával köszöni meg neked, amit Őérte teszel.”
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja. Mária mennybevételének hittétele szerint Jézus anyja a földi létből lélekben és testben is egyenesen a mennyei boldogságba jutott. A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony-elnevezéséből ered.
„Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.” (Horpácsi Illés) Forrás
Nagyboldogasszony ünnepe okán szóljon szép régi himnuszunk tehát Anikónak, Annának, Irénkének, Júliának, Krisztinának, Mariannak, Mártának, Melindának, Nikinek – és mindazoknak az anyáknak, akik a legelesettebbeket gondozzák hosszú-hosszú éveken át.
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról!
Ó, Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról!
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról!
Kegyes szemeiddel tekintsd meg népedet,
segéljed áldásra magyar nemzetedet!
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról!
Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról!
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról!
Antalffy Yvette
Fotók: Lucca, Basilica San Frediano – Mária mennybevétele (a szerző felvételei)
Korábbi cikkeink:
Üdvöz légy, Krisztus Szent Anyja!
“Hol magasabb a föld az égnél?” – Nagyboldogasszony ünnepe
Tweet