Botrány a Bibliában
Vannak a Bibliában olyan különösen súlyos részek, amelyeket minden hívőnek érteni kell. Ilyen a botránkozás, botránkoztatás is. Egyszerűen élet-halál kérdés.
Jézus tanításainak túlnyomó része Isten kegyelméről és bűnbocsánatáról szól. Vannak azonban olyan jézusi kijelentések is, amelyekben az ítélet jelenik meg nagyon keményen. Jézus beszél olyan tettről, viselkedésről, életvitelről, amelynek egyenes következménye Isten ítélete. Az egyik ilyen a botránkoztatás.
„Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik énbennem hisznek, jobb annak, hogy malomkövet kössenek a nyakára, és a tenger mélységébe vessék. Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, aki által a botránkozás esik.” (Mt 18,6-7)
Egy igencsak félreértett és sokszor félremagyarázott fogalommal van dolgunk. A botránkozást a köznyelvben általában a felháborodással azonosítjuk, a Bibliában azonban ahhoz semmi köze. Ha ezt jelentené, az gyakorlatilag megtiltaná a sokakat felháborító evangélium hirdetését. A botránkozás, botránkoztatás egy nagyon következetesen használt fogalom, amit sajnos nem minden fordítás ad vissza megfelelően. Az eredeti görög szó (szkandalidzó) jelentése: csapdába ejteni, akadályozni valakit. Hogy ez pontosan mit is jelent, azt maga Jézus magyarázza el:
„Jobb annak, hogy malomkövet kössenek a nyakára, és a tenger mélységébe vessék.”(Mt 18,6)
A vízbe fulladt ember
Nagyon is tudatos ez a hasonlat. A vízbe fúlás nemcsak a fulladásos halál szörnyűsége miatt volt félelmetes az ókori ember számára, hanem azért is, mert az így meghalt embert a szó minden értelmében elveszettnek tekintették. A tenger lecsendesítésének történetében sem véletlenül aggódnak a tanítványok a halálukon felül az elveszés miatt is: „Tanítványai odamentek hozzá, felébresztették, és ezt mondták: Uram, ments meg minket, elveszünk!” (Mt 8,25)
A vízbe fulladt embernél mindig kétséges volt, hogy megtalálják-e a testet; ez megakadályozta a végtisztesség megadását, ami pedig különösen fontosnak számított. Az Ószövetségben a temetetlen halottak minden esetben valamilyen nagy büntetés miatt jutottak erre a sorsra. „Megharagudott az Úr minden népre, haragra gerjedt egész seregükre, kiirtja, vágóhídra viszi őket. Az elesettek szétszórva hevernek, bűzt árasztanak a hullák…” (Ézs 34,1)
A másik ok, hogy még ha meg is találták a vízbe fulladt ember testét, többnyire akkor sem volt már egész. A holttestek állatok általi kikezdése a Bibliában szintén ítéletet fejez ki:„Aki Jeroboám hozzátartozói közül a városban hal meg, azt a kutyák eszik meg; aki pedig a mezőn hal meg, azt az égi madarak eszik meg, mert így mondta meg az Úr!” (1Kir 14,11)
A vízbe fulladás tehát kétszeresen is szörnyű halálnak számított, amit csak a Biblia legendásan gonosz szereplői érdemeltek ki: „Az Úr vitéz harcos, az Úr: ez a neve. A fáraó szekereit és hadát tengerbe vetette, válogatott harcosai a Vörös-tengerbe fúltak. Mélység borította be őket, kőként merültek az örvénybe.” (2Móz 15,3-5)
Az Újszövetségben az elveszettek büntetéseként szerepel: „Kijöttek hát az ördögök az emberből, és belementek a disznókba. Ekkor a nyáj a meredekről a tóba rohant, és belefulladt.” (Lk 8,33)
Mi köze a botránkoztatásnak a fulladáshoz?
Jézus tanításai – a rabbinikus gondolkodáshoz híven – mindig a törvény szellemében szólnak. Ennek megfelelően szavaiban bűn és ítélet egyensúlyban van. A szemet szemért, fogat fogért elvhez hasonlóan ugyanaz történik a botránkoztatóval, ami az általa megbotránkoztatottal. Csapdába esik és elveszik, akár a malomkővel vízbe dobott ember.
A botránkozás nem megütközés, felháborodás. Sokkal rosszabb annál. Aki megbotránkoztat valakit, az akadályozza az Istenhez való közeledését.
A botránkoztatás bibliai jelentése: valaki csapdába ejtése, akadályozása. Pontosan olyan kilátástalan és halálos helyzetbe kerül a megbotránkoztatott, mint a malomkővel vízbe dobott ember, aki csapdában van a tenger fenekén, mert a malomkő megakadályozza, hogy a felszínre jöjjön. Ebből a helyzetből önmaga képtelen szabadulni, és ha ott marad, meghal. Emiatt a végkifejlet miatt mondja Jézus, hogy egy botránkoztatónak enyhébb büntetés lenne még a megbotránkoztatott sorsa is, a legkilátástalanabb földi csapda, minthogy ezért a bűnért Isten színe előtt kelljen felelnie.
Botránkoztatás: valakit bűnben tartani vagy oda visszahúzni
Érdemes még egy kicsit ennél a jézusi képnél maradni, hogy megértsük a botránkozás lelki értelmét. A malomkővel a tenger fenekén csapdába esett ember képe tökéletesen mutatja életünk alaphelyzetét. A bűneink megfojtanak és felemésztenek minket, ha nem tudunk tőlük megszabadulni. Kilátástalanul szenvedünk azok súlyával a nyakunkban, és csak fogy az időnk. Jézus éppen azért jött, hogy megszabadítsa ebből a helyzetből mindazokat, akik hisznek Őbenne. Ennek a szabadulásnak az akadályozása a botránkoztatás, vagyis amikor valaki egy másik embert a bűn csapdájában akar tartani vagy oda visszahúzni.
Az evangélisták nem rejtik véka alá, hogy a Jézust hallgatók között sokan voltak, akik megbotránkoztak Benne: „Tudod-e, hogy a farizeusok megbotránkoztak, amikor meghallották ezt a beszédet?” (Mt 15,12)
Nem vallották szabadítónak Jézust, és ezért megmaradtak a bűn csapdájában. Jézus elutasítása mindenkinek szíve joga, ám ha valaki ebbe a helyzetbe egy másik embert is magával ránt, na az az, akire Jézus a fenti ítéletet kimondja.
Okozhat botránkozást az, ha a keresztények viselkedése valakiből nemtetszést vált ki? Hiszen a hitetlenek felháborodása is válhat ilyen értelemben a saját üdvösségük akadályává. A válasz nem ennyire egyszerű, mert ha ez igaz lenne, akkor Jézus sem csinálta volna jól, hiszen sokak botránkozását váltotta ki tanításaival. A kérdésre a megoldás a botránkozást kiváltó okban van. Nem mindegy, hogy valaki azért nem fogadja el Jézus evangéliumát, mert pl. nem hajlandó szakítani a bűneivel, vagy azért, mert az evangélium hirdetője, képviselője megakadályozza ebben. Hogyan lehetséges ez? A választ Pál apostol adja elénk: „Kérlek titeket, testvéreim, tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak azzal, hogy az ellenkezőjét tanítják annak, amit tanultatok. Térjetek ki előlük! Mert az ilyenek nem a mi Urunknak, Krisztusnak szolgálnak, hanem a saját hasuknak, és szép szóval, ékesszólással megcsalják a jóhiszeműek szívét.” (Róm 16,17-18)
Ki okoz botránkozást?
Amikor valaki úgy éli meg vagy úgy adja tovább az evangéliumot, hogy abból valamit elvesz, finomít rajta, vagy ahhoz bármit hozzátesz, az botránkoztat. Ha elvesz belőle, azzal akadályozza pl. a bűnök súlyosságának felismerését vagy megvallását, ha hozzátesz, akkor plusz feltételekkel nehezíti a közeledést Istenhez. Botránkoztatás minden, ami Isten igéjének, akaratának nevében történik vagy hangzik el, de csak részben vagy egyáltalán nem az. Lehet ez látható tett, elhangzó vagy éppen elhallgatott szó is. Minden botránkoztathat, ami több vagy kevesebb az igazságnál.
Hogyan tudod elkerülni, hogy másokat megbotránkoztass? Ismerned kell minél jobban Isten igéjét és akaratát, ez az alapja annak, hogy szerintük is tudj élni. És ez az alapja annak is, hogy az igazságot hirdesd, se többet, se kevesebbet, hanem a hiteles, tiszta jézusi tanítást.
Jorsits Attila
Forrás: Teológiablog
Jorsits Attila írásaiból:
Tweet