Bruderhof – keresztény kommuna Angliában
Az angliai Darwell Bruderhofban, egy keresztény kommunában kicsivel több mint négyszáz ember él együtt. Életük alapja az Újszövetség tanítása a felebaráti szeretetről, az erőszakmentességről, a közös szolgálatról és a házassági hűségről.
Kelet-Sussexben, London és a sziget déli partja között félúton, egy Robertsbridge nevű városka mellett található egy kis közösség: a Darwell Bruderhof. Valamivel több mint négyszáz ember él itt együtt a “barátok földjén”. A közösség alapja a család, de életük minden percét a közösség osztja be. Együtt dolgoznak, közösek az imádkozások, az étkezések, a kávé(tea)-szünetek, a délutáni és hétvégi beszélgetések. Az egyéneknek, családoknak nincs tulajdonuk, nincs pénzük, nincsenek kulcsaik, nincsenek anyagi gondjaik. Minden a közösségé.
A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából bármit is a magáénak, hanem mindenük közös volt. (ApCsel 4,32)
Tíz évvel ezelőtt négy kisgyermekünkkel (kettő-, négy-, hat-, nyolcévesek voltak akkor) éltünk velük-náluk egy hónapig. A Bulányi Gyurka bácsi-féle Bokor mozgalom kereste arrafelé útját, így kerültünk kapcsolatba velük. Nagy szeretettel fogadtak minket, és jól éreztük magunkat, bár a gyerekeknek nehéz volt a nyelvi elszigeteltség miatt.
Két legnagyobb gyermekünk (tizenhat és tizennyolc évesen) az idén nyáron ismét meglátogatta Darwellt. Ők szerettek volna saját élményeket egy élő, Jézust követő közösségről, én pedig szerettem volna, ha van egy nagy közös kihívás-élményük, mielőtt az első felnőtt gyermekünk kirepül a fészekből.
Itt lakott a vendéglátó családunk
A Bruderhof Közösséget (Community) Eberhard és Emmy Arnold alapította 1920-ban, a németországi Sannerzben. A Hegyi Beszéd tanításai alapján megváltoztatták életüket: „kiszálltak a fogyasztói társadalomból”, és elhagyva középosztálybeli fővárosi életüket, vidékre költöztek. A hét felnőttből pár év alatt néhány száz fős közösség lett, akik földművelésből, állattartásból és könyvkiadásból tartották fenn magukat. Pénzük sosem volt elég, hiszen ajtajuk mindig nyitva állt árvák, egyedülálló anyák és minden szükségben levő előtt. Az 1930-as években szembekerültek a hatalommal, mert nem léptek be a hadseregbe, iskolájukba nem engedtek be náci tanárt, és nem köszöntek “Heil Hitler!”-rel. Angliába menekültek, ahol megint sokan csatlakoztak hozzájuk, de a II. világháború kitörése miatt innen is tovább kellett menniük. Paraguay volt az egyetlen ország, amely befogadta őket, így az őserdőben kellett új életet kezdeniük. Példájuk nyomán sok-sok ember találta meg a maga útját, és ma már több közösségük él szerte a világban: az USA-ban, Angliában, Németországban, Ausztráliában és Paraguayban.
Dolgoztunk a faüzemben
Szeretni és szeretve lenni – így foglalta össze tizenhat éves lányom a velük töltött két hetet. Mindenkit örömmel fogadnak, mert az a céljuk, hogy a közösséget és ezzel Jézus szeretetét minél több emberrel megismertessék. Nem vendégnek hívnak, hanem hogy részt vegyél életükben, aminek az engedelmesség és a szegénység (egyszerűség) az alapja. Szigorú a napirend: hétfőtől szombatig reggel 8-tól délután 5-ig tart a munka, közben persze közös ebéd és délelőtt-délután egy-egy „tea-idő”. Este közös vacsora van (nagyszerű a négyszáz fős ebédlőben együtt énekelni), és sokszor még utána is együtt maradnak imádkozni, énekelni, beszélgetni. Énekelni nagyon szeretnek, és nem csak az imát. Az imádságot inkább saját szavaikkal mondják, mindig az, akinek éppen ez a feladata.
Tea-szünet
Csak a családé a reggeli és néha a vasárnap. A gyermekek pár hetes koruktól közösségben élnek, van saját bölcsődéjük, óvodájuk, iskolájuk, középiskolájuk. Kevesen járnak egy-egy csoportba, így nagyon jó a kapcsolatuk a gondozókkal-tanítókkal. A kisebbek nyáron is együtt vannak, a középiskolások ilyenkor már részt vesznek a munkákban. Dolgozni lehet a faüzemben (nagyon jó minőségű gyerekjátékot és -bútort gyártanak), a konyhán, a mosodában, a földeken. Illetve gondozni kell az időseket, a kisgyerekeket, és dolgoznak az irodában és a könyvkiadóban (Plough Publishing) is. Jókedvűen, mosolyogva, mindenki dolgozik, mert úgy tartják, hogy a munka a láthatóvá tett szeretet. Nem küzdenek a pénzért, hiszen amire szükségük van, azt megkapják. Élvezik az életet tévé, számítógép, gyűjtögetés nélkül. Az egyes emberek, a családok nem akarnak ötről hatra jutni, a közösség mégis él és gyarapodik. Sokat tanulhatunk tőlük.
Zöldséges kert
És hogy miért nem élünk ott? Egyrészt, mert itt van a hazánk, másrészt nem szeretjük, ha megmondják, mit kell tennünk. Az ottani életben nincs elég kihívás, nincsenek kérdések, túl sima minden. Pontosan tudod, hogy mit fogsz csinálni tíz év múlva, nincs miért töprengened, küzdened. És bár személy szerint szeretnek, és nagyra tartanak, de mégis csak egy alkatrész vagy, egy kicserélhető része a nagy egésznek.
Részlet a parkból
Lehet, hogy jó lenne egy hasonló kommunát Magyarországon is megvalósítani, de talán nem olyan ez a nép. Azért mindennapi életünkben igyekszünk hasonlóan élni: adni, amink van, szolgálni, amivel tudunk. Nem jutni egyről kettőre, szerénynek és szegénynek maradni. És egy ilyen kicsi faluban, mint ahol mi élünk, egy ilyen jelentős szerepben, mint a háziorvosé, talán van egy kis hatásunk mások viselkedésére is.
Én azért még álmodom egy otthonról, ahol megpihenhet, akinek máshol nincs helye: idősek, betegek, sérült gyerekek. Egyelőre még nem tudnánk erre elegendő időt és energiát fordítani – Istennek hála, a gyerekeinknek még nagy szükségük van ránk.
Az első törvény: a Szeretet. Tilos a pletyka: soha nem szabad senkiről a háta mögött beszélni, még családon belül sem. E nélkül a szabály nélkül nincs hűség és nincs közösség. A közvetlen megszólítás az egyetlen járható út: ez az a testvéri szolgálat, amellyel tartozunk annak, akinek gyengesége rossz érzéseket kelt bennünk. A másiknak közvetlenül mondott nyílt szó elmélyíti a barátságot, és nem bánt meg. Csak ha ketten nem tudnak egyezségre jutni, akkor szükséges bevonni egy harmadikat, akiben mind a ketten megbíznak. Ezen az úton eljuthatnak a megoldáshoz, mely még jobban egyesíti őket. (Eberhard Arnold – Mt 18,15-16 alapján)
A legrégibb épület és a Nagy Fa
Ha a családok együtt imádkoznak, akkor megmaradnak az egységben és a tisztaságban, és úgy szeretik egymást, ahogy az Isten szereti mindegyikőjüket. A tiszta szív Isten szeretetét hordozza, és ahol jelen van a szeretet, ott van az egység, az öröm és a béke is. (Teréz Anya a Bruderhofról)
Jártunk a tengerparton
Nagy szeretettel hívnak és várnak minden érdeklődőt. Elérhetőségük:
Ila Veronika
Ila Veronika 7 gyermekes, háziorvos és gyógytornász végzettségű főállású anya és háziorvos-feleség.
Tweet