Talita

Egészségesebb egészségügyet! 2. – Beutaló és várólista

Vadászkutya legyek, ha értem, hogyan megy ez az egész beutalósdi és időpontkérősdi… Mire sor kerül a vizsgálatra, a beteg vagy meggyógyul magától, vagy új szíve nő, a legrosszabb esetben meghal.

„Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a jelenlegi egészségügyi finanszírozási rendszer NEM teszi lehetővé a várakozásmentes ellátást. Ezért szíves megértésüket és türelmüket kérjük.” – ezt olvasom az egyik rendelőintézet internetes portálján, miközben időpontot szeretnék kérni telefonon az egyik osztályukra.

Vadászkutya legyek, ha értem, hogyan megy ez az egész beutalósdi és időpontkérősdi, és mi köze az egészségügy finanszírozásához. És nekem mi közöm ehhez, ha minden hónapban befizetem / levonják a jövedelmemből a nem kevés e.ü. hozzájárulást évtizedek óta (s tették ezt akkor is, amikor még nem kellett orvoshoz sem járnom egyáltalán, oly’ egészséges voltam.)

A régi Kínában addig fizették a császár orvosát, amíg a császár nem lett beteg.
Manapság viszont az egészségügynek nem az az érdeke, hogy meggyógyítson, ha nem hogy betegségben tartson – dünnyögök még mindig magamban.

Így hát rendszeresen látogatom is a rendelőiket, kórházaikat, váltom ki sorra a horror árú gyógyszereket. Van úgy, hogy csak egy árva receptért kell elmennem a világ végére, amit akár ki is postázhatnának, vagy online átküldhetnének a lakóhelyemhez legközelebbi gyógyszertárba, ha megbíznának bennem, meg a saját orvos-gyógyszerész kollégáikban. Mert hát túl sok a visszaélés – mondják. Hogyan és kik élnek vissza?! S miért engem büntetnek ezért a várakoztatással?! Akik visszaélnek, azok most, ebben a pillanatban is azt teszik, hiába agyonszabályozott/agyonellenőrzött a rendszer – dünnyögök tovább.

Beutaló

Na de vissza a telefonhíváshoz! A telefont kb. ötödszöri hívásomra már fel is veszi a rendelőintézet telefonközpontosa, majd kapcsolna is a megfelelő osztályra, ami – mit ad Isten – épp mással beszél. Már 10 perce vagyunk vonalban mobilon, csúcsidőben, amikor feladom. Hopp, ez már 585 forintomba kerül, mobilról városi hálózatba, és időpont még sehol. Valószínűleg személyesen kell elmennem, kivárni a soromat, hogy egyáltalán időpontot kapjak a vizsgálatra. Vajon miért is nem tudok mailben időpontot kérni?

Jártam már úgy is, hogy ahhoz is beutaló kellet, hogy beutalót kapjak, s úgy is, hogy három hónapra kaptam időpontot percre pontosan, és három órát ültem, amíg rám került a sor. Várakozás közben kiolvastam egy többszáz oldalas könyvet – ez mondjuk legalább hasznomra vált.
Várólista

Van, ahol tudnak már májusban adni szeptemberre időpontot, de van, ahol még naptárat sem kaptak, ahová a várakozók listáját írhatnák többhónapos előjegyzéssel. Gondolom, ez is valami kis piros „kockásfüzet-technológiás” naptár lehet, amibe tintaceruzával írják bele a neveket „digitálisan”. Jobb helyeken ezt egészségügyi logisztikának hívják, a Lajtán túl egy központi egészségügyi diszpécser szolgálattal egyeztet a beteg vagy háziorvosa orvost-napot-vizsgálatot-műtétet.

Az idő pénz – a beteg ideje is! Amíg várakozik, nem építi a kapitalizmust, amely finanszírozhatná az egészségügyet. Hopp, így körbe is ért a beutaló- és várólista-finanszírozás történetem.

A dünnyögésem is befejezem mára…

Antalffy Yvette
Kép

Sorozatunk első része:

Egészségesebb egészségügyet! 1. – Talán ha kutya volnék…