Talita

Keresztény női magazin

Európa gúzsba kötve

eu szabadsaga
„Az európai gondolkodás legnagyobb problémája, hogy doktrínák uralják. Ezek többsége a filozófiai liberalizmus felől jön, s a legnagyobb bajuk, hogy olyan elvont teóriák, amelyek nagyon sokszor alkalmatlanok arra, hogy az emberi valóságot a maga bonyolultságában megragadják.”

A filozófiai liberalizmus eszméi egyébként szép eszmék, s a teóriái mind azt a célt szolgálják, hogy az elvont ember ideájának jegyében fel kell számolni mindenféle történetiségből fakadó érzelmi, kulturális és etnikai megkötözöttséget, hogy az így megszületett új öntudat hidat teremtsen ember és ember között, s ezzel létrejöjjön egy új világ, egy új embertudat az emberi nem egységének és egyetemességének elvont eszméje alapján. Nem mellesleg, ez a vízió erőteljesen merít a keresztyén hagyományból, még akkor is, ha nem meri bevallani, sőt nem egyszer egyenesen a keresztyén hagyománnyal szemben fogalmazza meg önmagát.

E vízió alapján születnek a teóriái és a dogmái a szabadságról, az egyenlőségről, szóval az értelmes emberről, aki immár maga mögött hagyta múltbéli kulturális korlátozottságait. Ám éppen ez az igény valamiféle jelenben megvalósítható egyetemességre teszi képtelenné, arra, hogy az emberi valóság konkrét történeti sokszínűségét megragadhassa. Saját dogmáinak és teóriáinak a fogságába esik.

Itt van például a terrorizmus és a bevándorlás kapcsolatának a kérdése. A vitában jól érzékelhető, hogy a liberális gondolkodás irtózik mindenféle összefüggés kimondásától, hiszen ez sértené az egyetemes emberi értékekbe vetett hit elvét, gyengítené a kultúrák közötti különbözőségek kimondása tiltásának az elvét. Ezért, értelemszerűen, a problematika elemzése kapcsán szóba sem jöhetnek olyan szóösszetételek, mint civilizációk küzdelme vagy kulturális különbözőségek, mert hiszen ez aláásná az elvont, egyetemes emberről alkotott teóriát. E teória felől nézve minden megkülönböztetés értékelésnek és ítéletnek tűnik fel.

Ez a körülmény viszont azt eredményezi, hogy a gondolkodás és a nyelv teóriák és dogmák fogságába esik, s abszurd módon, a szólásszabadság korában, elvont eszmék nyomása alatt egyre csak nő a tabuk száma, fokozódik a megkülönböztetés lehetetlensége, s jóformán lehetetlenné válik mindenféle árnyaltság a konkrét emberi valóság leírására. Holott az elvont ember ideájába vettet hit még nem feltétlenül szünteti meg, és nem számolja fel a kulturális – történeti – közösségi beágyazottságok sokféleségét, másrészt a sajátszerűségek és különbözőségek kimondása nem feltétlenül mondja fel az emberi nem egységébe és egyetemességébe vetett hitet. 

Magyarán, ha kimondjuk itt, Európában, hogy az iszlám más, ezzel még nem számoltuk fel a minden ember egyenlő értékébe vetett hitünket. Magyarán, ha kimondjuk azt, hogy Európának igenis van sajátszerű karaktere, amelynek igenis történeti háttere van, s amely hátteret igenis a zsidó-keresztyén hagyomány adja, s amely hátteret igenis védeni kell, ezzel még nem tagadjuk meg az emberi nem egységének végső igazságát.


Köntös László: Az európai dilemma – részlet

A teljes cikk elolvasható a Reposzt blogon.

Kép


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162