„Ezer köszönet a szentnek”
Mehmet Ali Agca, II. János Pál egykori merénylője 2014. december 27-én virágot vitt az azóta szentté avatott pápa síremlékére. Egy videófelvétel szerint ezt suttogta: „ezer köszönet a szentnek” és „sokáig éljen Jézus Krisztus”.
Sokan kételkedtek, kételkednek Agca gesztusának őszinteségén, pedig akár egy történet folytatásának, sőt betetőzésének is tekinthetjük. Érdemes feleleveníteni röviden, mi is történt a nyolcvanas évek elején a pápa és merénylője között:
“1981. május 13-a, Szent Péter tér. A televízió mutatja, ahogy II. János Pál pápa ott fekszik autója ülésén, miután eltalálta egy merénylő fegyveréből származó lövedék. Az egész világ végignézhette, ahogy a vér végigfolyik a római katolikus egyház lelki vezetőjének fehér reverendáján. Egy muzulmán vallású török férfit, Mehmet Ali Agcát letartóztatták. Később bíróság elé állították, majd egy olasz börtönben letöltendő, életfogytig tartó büntetésre ítélték, amiért megkísérelte megölni a pápát.
1983 karácsonya, Rebibbia Börtön, Róma. Több mint két év telt el. Ugyanaz a két ember, az akkori merénylő és áldozata ismét találkozik. A Time magazin így írta meg a történetet:
Amikor a pápa megérkezett a cellába, Agca kereknyakú kék pulóverben volt, farmert és kék-fehér futócipőt viselt, amelyből hiányzott a fűző. Borostás volt. Megcsókolta a pápa kezét. ‘Beszél olaszul?’ – kérdezte a pápa. Agca bólintott. A két férfi a cella sarkában műanyag székekre ült le, közel egymáshoz, de úgy, de úgy, hogy mások hallótávolságon kívül legyenek. Időnként úgy tűnt, mintha a pápa ennek a muzulmán vallású töröknek a gyónását hallgatná. Ilyenkor, miközben a fiatalember beszélt, János Pál derékból előrehajolt, egyfajta papi pozitúrát vett föl, lehajtotta fejét, és kezeit szorosan a homlokára tette.
Mindkettejüknek volt idejük gondolkodni 1981 májusa és 1983 decembere között. A pápa azért jött el Agcához, hogy megbocsásson neki.
Huszonegy percen át ült a pápa a mellett, aki majdnem meggyilkolta… Halkan beszélgettek. Agca egyszer-kétszer még el is nevette magát. A pápa megbocsátotta a merényletet. A beszélgetés végén Agca vagy a pápa gyűrűjét csókolta meg, vagy a pápa kezét szorította a homlokához a muzulmán tiszteletadás jeleként.
Az, amiről ez a két ember beszélgetett, titok marad. János Pál, amikor kijött Agca cellájából, csak ennyit mondott: ‘Úgy beszéltem vele, mint testvéremmel, akinek megbocsátottam, és aki a teljes bizalmamat élvezi.’ ”
Mehmet Ali Agca legutóbbi gesztusát ennek a történetnek a fényében nézve nem mondhatjuk-e mégis, hogy a megbocsátás csodálatos módon működik?
Az idézet forrása: Michael E. McCullough·Steven J. Sandage·Everett L. Worthington: Megbocsátás. Harmat Kiadó, 2005. 140-141.o.
Nyitókép. Első kép. Második kép. Harmadik kép.
Tweet