Talita

Keresztény női magazin

Gyógyszerünk a zene

zenehallgatas1
Lelki életünk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességünk kölcsönhatásban áll egymással. Az utóbbi években új terápiás eszközökkel is próbálják befolyásolni a lélek és az immunrendszer kölcsönhatását – például zenével.

Az érzelmek, immunreakciók és betegségek közötti lehetséges összefüggéseket az 1960-as évektől tudományosan is vizsgálják. Bizonyítható, hogy a nagy stresszel járó események, érzelmek és az  immunbetegségek között patológiai kapcsolat állhat fenn. Az érzések és érzelmek biokémiai folyamatok is, így mind közvetve, mind közvetlen módon befolyásolják az immunrendszert.

A gondolkodás, az érzelmek és az egészség kapcsolatának egyre mélyebb szintű kutatása – Selye János aktív közreműködésével – létrehozta a pszichoneuroimmunológia tudományágát. Ennek keretében számos olyan vizsgálat zajlott, amelyek a stressz és az immunfunkciók közötti összefüggést egyértelműen bizonyították.

Kimutatták például, hogy ha a pszichotraumát elszenvedett emberek a rossz élményt papírra vetve mintegy „kiírják magukból”, ez pozitívan befolyásolja az immunszintjüket, és csökkenti a stressz érzését is.

Nemcsak a hétköznapi tapasztalat, hanem klinikai vizsgálatok is bizonyítékokkal támasztják alá, hogy az immunrendszert erősen igénybe vevő krónikus stressz a szorongás és depresszió egyik kiváltó okának tekinthető. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a szívkoszorúér-betegségek és a stroke kialakulásának hátterében is állnak immunproblémák.

A kutatások során az is bizonyítást nyert, hogy az olyan pozitív érzelmi állapotok, mint amilyen például a relaxáció, a humor, a jóllét érzése, képes elősegíteni a lelki egészség megőrzését, és segíti az immunvédekezést is. Ezekkel szemben a magány érzése például képes arra, hogy a mellékvese kéregállományát kortikoszteroid- (stresszhormon-) túltermelésre késztesse, és ez csökkenti a szervezet immunszintjét.

Az utóbbi években új terápiás eszközökkel is próbálják befolyásolni a lélek és az immunrendszer kölcsönhatását, például zenével.

zeneterapia4
A zeneterápia: zenei eszközök klinikai és tapasztalatokon alapuló alkalmazása terápiás keretek között, személyre szabott célok elérése érdekében. Zeneterápiát csak hivatalos zeneterapeuta-képzésben képesítést nyert személyek végezhetnek. Magyarországon jelenleg önálló, akkreditált zeneterapeuta-képzés Budapesten, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán folyik. Ezen kívül Pécsett, szintén akkreditált, művészetterápiás képzés keretein belül is lehetőség nyílik a zeneterápia mélyebb megismerésére, módszereinek elsajátítására.

A zeneterápia főbb típusai: 1. aktív zeneterápia, amikor a résztvevők valamilyen hangszer segítségével vagy saját énekhanggal fejezik ki érzelmeiket, gondolataikat. 2. receptív zeneterápia, amikor a meghallgatott zene által mozgósított érzelmek, élmények, gondolatok megbeszélésének segítségével folyik a terápiás munka. Egyikhez sincs szükség semmilyen zenei előképzettségre.

Hogyan lehet mérni a szervezet immunrendszerének állapotát? A test immunglobulin-A- (IgA-) és a „stresszhormonként” is ismert kortizolszintjének változása érzékenyen jelzi az immunszint alakulását, és egyben azt is, hogy a vizsgált személy mennyire képes kezelni stresszhelyzeteit. Az IgA könnyen hozzáférhető, mivel jelen van a nyálban. Az IgA mellett a mellékvese kéregállománya által termelt, „stresszhormonként” is ismert kortizol szintén kiválóan jelzi a szervezet stresszhatásokkal szembeni védekezési állapotát.

Egy vizsgálatban 33 kísérleti személy (28 férfi és 5 nő, átlagéletkoruk 20 év) vett részt annak vizsgálata érdekében, hogy az aktív zeneterápia módosítja-e a nyál IgA-mennyiségét, illetve hogy az aktív és receptív zeneterápia eltérő hatást gyakorol-e a szervezet immunszintjére. A résztvevőket véletlenszerűen két kísérleti és egy kontrollcsoportba osztották. Az aktív zeneterápiás csoport résztvevői egy 30 perces foglalkozáson vettek részt. Ennek keretében különböző ütőhangszereken játszottak és énekeltek. A receptív csoport tagjai 30 percen keresztül élő zenét hallgattak. A kontrollcsoport tagjai 30 percen át sétálgathattak vagy ülhettek, beszélgethettek vagy hallgathattak, de ez idő alatt nem volt szabad zenét hallgatniuk, dudorászniuk, énekelniük, ritmust dobolniuk vagy a zenéről beszélgetniük. Az ülések előtt és után egyaránt nyálmintát vettek a résztvevőktől, amelyeknek IgA- koncentrációját vizsgálták.
Az aktív zeneterápiás csoportban immunszint-emelkedést mértek mind a kontrollcsoport, mind pedig a receptív zeneterápiás csoport eredményeihez képest. Ez azt igazolja, hogy a zenélés képes hatékonyan segíteni az immunrendszer működését a szájban, amely pedig emésztőrendszerünk kórokozókkal szembeni első védelmi vonala.

zeneterapia3
Japán kutatók középiskolás tanulók immunfunkcióit és érzelmi állapotát vizsgálták, miután a tanulók erős stresszt kiváltó feladatot követően zenét hallgattak. 18 japán hallgató vett részt a kísérletben, amelynek első részében erősen energetizálónak vagy kevésbé energetizálónak ítélt zenedarabokat válogattak ki. Az erős stresszt kiváltó feladat elvégzése után három csoportba osztották a tanulókat: az egyik csoport a korábban kiválasztott erősen energetizáló, a másik csoport a kevésbé energetizáló zenét hallgatta, a harmadik csoport tagjai pedig zenehallgatás helyett csendben voltak. Ez utóbbi, harmadik csoporthoz képest a kevésbé energetizáló zene a jóllét érzését növelte a hallgatókban, az erősen energetizáló zene pedig emelte az élénkséget, és csökkentette a negatív érzéseket.

Nagyon érdekesen alakult annak a kísérletnek az eredménye, amikor nyugtatót szedő betegek csoportjánál alkalmazták Mozart-szonáták azon tételeit, amelyeket korábban már sikeresen teszteltek relaxációs célra. A kutatók vizsgálták a betegek vérszérumának stresszhormonszintjét, a szükséges nyugtató gyógyszerek mennyiségét, valamint az egyórás terápiás ülés előtt és után a nyugalmi szintet is. Az eredmények szerint a zenét hallgatóknak kevesebb nyugtatóra volt szükségük ahhoz, hogy normális nyugalmi szintre jussanak, és vérnyomásuk is alacsonyabb lett.

Mivel a műtétek többsége jelentős stresszhatással jár, próbálkoznak a zene stresszoldó hatásával a műtét alatt is. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a zeneterápia ebben az esetben is pozitív módon változtatta meg a neurohormonális és stresszreakciókat, különösen azokban az esetekben, amikor a betegeknek lehetőségük volt saját zenét választani.

A zeneterápiát ismerő orvosok remélik, hogy ha ezeknek a kutatásoknak az eredményei ismertté válnak, lehetőség nyílik a zeneterápia szélesebb körű alkalmazására Magyarországon is.

„…az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat. (…) Fejleszti a közösségi érzést. Kifejleszti a csírájában minden emberben meglevő zeneérzéket, ezzel megadja a műveltség alapját, amivel eztán szebbé, gazdagabbá teszi egész életét…” (Kodály Zoltán)

Felhasznált irodalom: Kollár János: A zeneterápia hatása a stressz- és immunszintre

Forrás


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162