Talita

Gyógyulás meseterápiával 1.

 
A meseterápiával nemcsak gyerekek, de felnőttek is gyógyulhatnak. Egy megfelelő mese segítheti például a férfiakat, hogy „jó harcosokból jó szeretők” legyenek és viszont, vagy kudarcaink feldolgozási lehetőségeit mutathatja meg. A felnőtt, amikor gyermekének mesél, visszakapja gyermekkorát is, ami a szülőszerep szempontjából nem elhanyagolható előny. A módszer hazai úttörője, Boldizsár Ildikó mellett már számos szakember gyógyít mesékkel.

A meseterápia nem csak a beteg testnek tesz jót, hanem a lelki problémákon is könnyíthet, segítséget adhat a megoldási utak megtalálásában – hangzott a Kossuth Rádió Napközben című műsorának a módszerrel foglalkozó részében.

“A mese egy komplex szimbólumrendszer, amely több a szimbólumok jelentésénél. Nem csupán azért, mert egy történetben szerveződik, hanem a folyamat, amelyen keresztülvezet, megfogalmaz egyfajta útbejárást, hiszen a meseszereplő a térben bejár egy utat vízszintesen és függőlegesen is, valamint egy fejlődési utat is végigküzd a szereplő” – magyarázta a műsorban Csábi Orsolya, pszichológus.

Szerint mindez abban segíti a terápiás folyamatot, hogy ad egy térképet azoknak az embereknek, akik „lebegnek a problémájukkal a semmiben”. „A mese kapaszkodót nyújt, amelyre rá lehet építeni különböző fejlődési utakat” – emelte ki.

Mint mondta, a terápia sikere azon múlik, hogy kivel milyen szinten tudnak dolgozni a szakemberek, és a páciensnek milyen feldolgozott vagy feldolgozatlan problémái vannak. A pszichológus úgy fogalmazott: a meseterápia olyan jövőképet tud adni az embereknek, amelyek nem értelmezhetőek a hétköznapok szintjén. „Pont abban rejlik a lényeg, hogy ne legyen racionális, kézzel fogható a kapaszkodó, hiszen mikor az ember mélyponton van, egyáltalán nem racionális állapotában van, hanem egy másfajta lélektani realitásban” – tette hozzá.

„Úgy érzem magam, mint gyermekkoromban, amikor meséltek nekem. Fokozatosan koppantak a dolgok. Ahogyan haladunk a történetben, teljesen más szemmel tudom nézni a folyamatokat, és az eseményeket magamra vetítem. Nagyon furcsa alapigazságokat fogalmaz meg egy-egy mese ” – számolt be egy páciens a műsorban tapasztalatairól.

Férfibeavatás

Csábi Orsolya legutóbb a Vasjankó című mesét mesélte el egy középkorú apukának. „A történet sok szempontból egy férfibeavató mese: segíti abban a férfiakat, hogy jó harcosokból jó szeretők, jó szeretőkből pedig jó királyokká válhassanak” – mondta a pszichológus.

Stiblár Erika pszichológus, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület kutatási felelőse és a Magyar Olvasástársaság Tanácsának elnöke, valamint Kádár Annamária pszichológus a műsorban egyetértettek abban, hogy a mese olyan, mint a testmozgás és a víz – alapvetően szükségünk van rá.

Kádár Annamária szerint a mese lelki táplálék, amely két szinten hat. „A gyermekek esetében minőségi kapcsolat alakul ki a szülővel és a pedagógussal egyaránt. A mese egy szimbolikus táplálék, melyet egy gyerek vagy felnőtt is megkap” – emelte ki a szakember.

Erdélyben még ma is nagy szerepe van a mese továbbadásának, ahol a mesét a munka mellé szórakoztatásra használták. A mai napig a nagyszülők, a szülők nem csupán könyvből, de fejből is mesélnek, ennek pedig nagyon fontos szerepe van: jelentős eszköz például a szemkontaktus, a gyerek pedig bele tudja élni magát a történésekbe – magyarázta a Kádár Annamária.

Stiblár Erika szerint jelenléttel, odafigyeléssel kell mesélni. Szerinte a fonóban a gyerekek tulajdonképpen mellékszereplők voltak, hiszen a felnőttek hallgatták a mesét és tanultak közben. „Ma újra kell tanulni a mesét, és más közösségi formákban kell megfogalmazni, ezt továbbadni, a felnőtteknek pedig meg kell tanulni megélni azt” – mondta

Kudarc, bukás, újrakezdés

Kádár Annamária szerint a mesével a szülő lecsendesítheti a külső világot. A pszichológus szerint nagyon fontos, hogy időt szánjunk a mesére, így a biztos kötődés megalapozásának óriási szerepe van. Kiemelte: a mese optimista életfilozófiája fontos az érzelmi intelligencia szempontjából, „mert elismeri a kudarcot, a félelmet, szorongást, a bukást, újrakezdést”. Stiblár Erika hozzátette: az a lelki munka, amelyre a mesék ránevelnek, nagyon fontos a továbblépés, az önmagunkat való megismerés szempontjából a gyermekek és a felnőttek számára.

A meseterápia egyébként akkor a leghatásosabb, ha a mesék szimbólumait nem tesszük a páciens számára nyilvánvalóvá, hiszen már pusztán a szimbólumok megértéséből rengeteg érzelmi energia fakad. Gyerekek számára különösen veszélyes a racionalizálás, a meseelemzés. Velük akkor lehet a leghatásosabban együttműködni, ha abból az egyszerű kérdésből indulunk ki, hogy „te ki vagy a mesében?” vagy „te kire akarsz hasonlítani a mesében?” Bámulatosan pontosan megnevezik azt a szereplőt, akinek mesebeli helyzete az ő valós élethelyzetükkel rokon, vagy akinek a szerepe erősen vonzza őket. A kisgyermek még nem képes megfogalmazni a benne keletkező feszültségeket, szorongásokat és félelmeket, viszont a meséken keresztül közölni tudja ezeket. Akár úgy, hogy erősen ragaszkodik egy adott meséhez, és többször is kéri ennek elmesélését, akár úgy, hogy ő maga kezd el történeteket kitalálni. Mindkét esetben intenzív fantáziamunkát végez, s a belső képek már önmagukban is gyógyító (szorongáscsökkentő) hatásúak. A gyerekek kitalált történeteit nagyon komolyan kell venni, mégpedig sok más ok mellett leginkább azért, mert ezekben ölt testet az legféltettebb titka, ezeken keresztül lehet közelebb kerülni személyiségének mélyebb rétegeihez.

A gyerekek nem szeretik a befejezetlen meséket, s inkább maguk találják ki a mese végét, mintsem befejezés nélkül hagyják. A saját befejezés is sok mindent elárul róluk, s ez is éppúgy támpont lehet a további munkához, mint a rajzoltatás, bábozás, dramatikus játék. Másik módszer a szóra bírásra az, ha segítséget nyújtunk egy mese kitalálásához: megbeszéljük vele, hogy kik szerepeljenek a mesében, hol játszódjon a történet, milyenek legyenek a szereplők, és ki kivel legyen kapcsolatban. Néhány segítő mondat után csodálatos történeteket képesek kitalálni, amelyek már a kimondás által is feszültségcsökkentő hatásúak.

Kerekes Valéria meséléskutató, a Mese Másként program vezetője az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a hallgatók mesefejlődését figyeli. Mint mondta, fontos eleme a képzésnek, hogy a leendő óvodapedógusok ismerjék a meséket, tudjanak mesélni. Hiszen ahogyan a felnőttek belekerülnek újra a gyermeki létbe, megérzik azt a fajta időtlenséget, amit gyerekkorban megélünk. A felnőttek a terápia segítségével újra elő tudják hozni a gyermeki élményeket, ezáltal nyitottá válnak arra, ahogy ők is mesélővé váljanak.

(Folytatjuk.)

A richpoi.com nyomán.

Nyitókép: innen.

Folytatásos mese a Talitán:

Manókalandok

A cikk folytatása:

Gyógyulás meseterápiával 2. – Nézzünk szembe a sárkányainkkal!