Talita

Keresztény női magazin

Híres magyar nők – Árpád-házi Szent Kinga

Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292). Az Árpád dinasztia több szentet is adott a magyar egyháznak, köztük négy nőt. Szent László lányát, Piroskát, II. András lányát, Erzsébetet és IV. Béla két lányát, Kingát és Margitot. Közülük Kinga a lengyelek nemzeti szentje, és Lengyelország egyik védőszentje lett.

Kinga 1224. március 5-én született Esztergomban IV. Béla (akkor még trónörökös) és Laszkarisz Mária bizánci királylány tíz gyermeke közül elsőként. A kor szokása szerint a lengyelek már ötéves korában menyasszonynak kérték hercegük számára, de az eljegyzéstől ekkor még Kinga szülei elzárkóztak.

A fiatal királylány mélyen vallásos szellemben nőtt fel, nagy hatással volt rá nagynénje, Szent Erzsébet élete. Szüzességi fogadalmat tett, de 15 éves korában, 1239-ben feleségül kellett mennie Boleszláv lengyel fejedelemhez. Szüzességi fogadalmához házassága után is ragaszkodott, amit mélyen vallásos férje elfogadott, és hasonló fogadalmat tett, így a házaspár úgynevezett józsefi házasságban élt. Kinga számára a példát nagybátyja, Kálmán herceg és lengyel felesége, Szalomé szolgáltatta, akik ugyanígy éltek.

1241-ben indult meg a mongol invázió Európa ellen. A mongol sereg egyik szárnya Orda kán vezetésével Lengyelországot rohanta meg, és a legnicai csatában a lengyelek súlyos vereséget szenvedtek. Kinga és férje Csorsztin várába menekültek. A hagyomány szerint Kinga imái nagyban hozzájárultak a mongol veszedelem elmúlásához. Hozománya nagy részét is a mongol pusztítás helyrehozására áldozta.

1249-ben Kinga hazalátogatott Magyarországra, és apjával megtekintette az egyik erdélyi sóbányát. Azt kérte a királytól, hogy segítsen neki egy lengyelországi sóbánya megnyitásában. Amikor apja igent mondott, Kinga a gyűrűjét a bányába dobta. Az apja által küldött bányászok segítségével megnyittatta a wielickai sóbányát. A legenda szerint az első kibányászott sótömbben csodás módon megtalálták Kinga gyűrűjét.

Ezt követően sokat segített a szegényeken, kórházakat és templomokat építtetett. Ószandecen klarissza kolostort alapított, és a lengyelek anyjukként tisztelték. 1279-ben férje meghalt. Ezután Kinga az  időközben ugyancsak megözvegyült húgával, Jolánnal az általa alapított klarissza kolostorba vonult. 1284-ben a kolostor apátnőjévé választották.

1287-ben a tatárok újra betörtek Lengyelországba. Kinga és az apácák ismét Csorsztin várába menekültek. Az ostromló tatárokat egy magyar sereg űzte el Baksa Simonfia György vezetésével. A feldúlt kolostor újjáépítése Kinga irányításával zajlott. Ebben a kolostorban érte a halál 1292. július 4-én.

Kingát 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta. 1999-ben egykori kolostorában II. János Pál lengyel pápa avatta szentté. A wielickai sóbányában (ma már a Lengyelországba érkező turisták kedvenc célpontja) kápolna és szobor őrzi az emlékét. A bánya bejáratánál levő gyönyörű székelykapu Magyarország ajándéka kétnyelvű felirattal. A kapun két szent magyar királylány, Kinga és Hedvig arcképe látható.

Magyarországon 2013-ban épült egy kis faluban (Küngüs) a Szent Kinga templom, amelyet Márfi Gyula érsek szentelt fel. Esztergomban, Kinga szülővárosában utca őrzi a nevét, és a bazilika egyik oltárán szobra látható. Ugyancsak szobor őrzi emlékét a pesti Belvárosi templomnál.

A két magyar szent, Kinga és Hedvig Lengyelországban különleges tiszteletet élvez, mindketten az ország védőszentjének számítanak. Ők is a legendás lengyel-magyar barátságot erősítették.

Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők

1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1944)
33. Salkaházi Sára (1899-1974)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)

Illusztrációk: Antalffy Yvette

Hires Magyar Nők – kalligráfiái video

A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com (A könyv ára 2.000 Ft.)

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162