Talita

Híres magyar nők – Szent Hedvig királynő

Szent Hedvig királynő – Anjou Hedvig (ismert még mint Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou; Buda, Magyar Királyság, 1374. február 18. – Krakkó, Lengyel Királyság, 1399. július 17.), a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya, aki apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. 

Hedvig, Nagy Lajos király legkisebb leánya egyik legcsodálatosabb történelmi nőalakunk. Ennek ellenére Magyarországon kevésbé ismert, mert a kor, amelyben élt, Lengyelországba sodorta, ahol már életében szentként tisztelték, és ma is nagy megbecsülés övezi.

A király három lánya közül csak a két fiatalabb, Mária és Hedvig érte meg a felnőttkort. A kor szokása szerint szülei Hedvig számára is dinasztikus kapcsolatot kerestek. Még csak négy éves volt, amikor eljegyezték Vilmos osztrák herceggel, sőt a gyermekeket az esztergomi érsek össze is eskette. Természetesen a korabeli egyházi jog szerint a házasság addig nem számított érvényesnek, amíg azt el nem hálták.

Hedviget két évig Bécsben nevelték, majd hatéves korában hazatért Magyarországra. Még csak nyolc éves volt, amikor apja, Nagy Lajos, egyik kiemelkedő uralkodónk, 1382-ben meghalt. A királynak nem volt fiúörököse, ami a középkorban komoly problémát jelentett.

Ekkor Magyarország és Lengyelország között perszonálunió állt fenn, ami azt jelentette, hogy az uralkodó személye közös volt, de a két ország független maradt egymástól. Ennek eredete 1339-ig nyúlik vissza, amikor Károly Róbert, Nagy Lajos apja, megegyezett Kázmér lengyel királlyal, hogy amennyiben Kázmér gyermektelenül hal meg, a magyar uralkodó fia örökli a lengyel trónt. Ez 1370-ben be is következett.

Nagy Lajos lengyel király lett, bár kevés időt töltött ebben az országában, maga helyett lengyel származású édesanyját küldte oda kormányzónak. A nagy király halála után az a döntés született, hogy az idősebbik lány, Mária örökli a magyar trónt, míg a fiatalabb, Hedvig a lengyelt.

Hedvig 1384-ben érkezett Lengyelországba, ahol Krakkóban a lengyel egyház feje, a gnieznói érsek királynővé koronázta. A kortársak szerint Hedvig őszintén szerette jegyesét, Vilmost, akit viszont a lengyelek nem voltak hajlandók királyuknak elfogadni. Ebben a helyzetben a litván nagyfejedelem, Jagelló megkérte Hedvig kezét.

Lengyelország és Litvánia között már régóta fegyveres konfliktus zajlott, amit még súlyosabbá tett, hogy a litvánok még pogányok voltak. A Litván Nagyfejedelemség akkoriban Kelet-Európa egyik legerősebb állama volt, területe sokszorosa a mai Litvániának. A házasság megoldotta volna a két ország konfliktusát.

Hedvig nehéz helyzetbe került. Vilmos herceg megpróbált eljutni Krakkóba, de a lengyelek elűzték. Hedviget semmiféle vonzalom nem fűzte a nála jóval idősebb Jagellóhoz, de miután mélyen vallásos volt, Isten akaratát látta abban, hogy a litván népet elvezesse a kereszténységhez. Így végül beleegyezett a házasságba, azzal a feltétellel, hogy Jagelló és népe felveszi a kereszténységet, a pápa pedig megsemmisíti Vilmossal kötött gyermekkori házasságát. Miután ennek semmiféle kánonjogi akadálya nem volt, VI. Orbán pápa készségesen teljesítette a kérést.

1386-ban Jagelló Krakkóba érkezett, és testvéreivel, valamint kíséretével együtt megkeresztelkedett. Ezt követően a házasságot is megkötötték, Jagellót lengyel királlyá koronázták, így Litvánia és Lengyelország egyesült. Az új állam területileg a korabeli Európa legnagyobb országa lett. VI. Orbán üdvözölte a házasságkötést, utóda, IX. Bonifác pedig vállalta, hogy az új királyi pár születendő gyermekének a keresztapja lesz. Valószínűleg súlyos csapást jelentett Hedvig számára édesanyja kegyetlen halálának híre. (Erzsébet anyakirálynét a lázadó magyar főurak lánya, Mária szeme láttára megfojtották.)

Tudjuk Hedvigről, hogy nagyon művelt volt, és több nyelven beszélt. Életcéljának tartotta, hogy a litvánokat valóban elvezesse a kereszténységhez. A meggyőzést és a békés térítést támogatta, szemben férje erőszakosabb módszereivel. Úgy gondolta, hogy ki kell nevelni egy megfelelően képzett litván papságot. Ezért ösztöndíjat biztosított a prágai egyetemen litván hallgatók számára. A krakkói egyetemet teológiai fakultással bővítette ki, amit IX. Bonifác pápa engedélyezett. Hedvig szervezte meg a vilniusi püspökséget, amelynek kulcsszerepe volt a litvánok közötti térítőmunkában.

A királynő a politikában is részt vállalt. Férjét békés külpolitikára sarkallta, és elérte, hogy jó viszony alakuljon ki a veszélyes katonaállam, a Német Lovagrend és Lengyelország között (jellemző, hogy Hedvig halála után a két állam súlyos, évekig tartó háborúba sodródott egymással).
Hedviget úgy is emlegetik, mint a tudósok és művészek pártfogóját. Ami miatt viszont már életében szentként tisztelték, az széleskörű karitatív tevékenysége volt. Kórházakat alapított, amelyeket gyakran látogatott, és aktívan részt vett a betegápolásban. Támogatta a szegényeket és a rászorulókat. Ezért számos, szentekre jellemző legenda fűződik a nevéhez.

Az egyik szerint kötényében a szegényeknek szánt étel ugyanúgy rózsává változott, amikor férje felelősségre akarta vonni, mint Árpád-házi Szent Erzsébet esetében. Krakkó egyik templomának (Boldogságos Szűz Mária Látogatása) turisztikai látványossága egy kő, ami állítólag a királynő lábnyomát őrzi.
Vallásosságára jellemző, hogy szimbólumként két összefonódó „M” betűt választott, számára példaként az evangéliumi Márta és Mária szolgált, mint a tettek és az imádság jelképei.

A királynő nagyon fiatalon halt meg Krakkóban 1399-ben. Halálának oka a gyermekágyi láz volt, amikor leánya, Erzsébet Bonafácia született. A gyermek is meghalt.

A lengyelek biztosak voltak abban, hogy hamarosan szentté avatják, ezért nem a királyok sírhelyében, a Wavel székesegyház kriptájában temették el, hanem az oltár alá. A szentté avatási eljárás azonban az 1430-as években valószínűleg családi okok miatt megszakadt (IV. Kázmér király Hedvig korábbi jegyesének, Vilmosnak egyik leszármazottját vette el feleségül, aki valószínűleg megakadályozta ezt).
1933-ban a lengyel püspöki kar ismét kezdeményezte a boldoggá avatását, majd 1997. június 8-án Krakkóban a lengyel pápa, II. János Pál óriási tömeg jelenlétében szentté avatta.

Jadwiga Lengyelország nemzeti szentje lett. Nevét most is nagy tisztelet övezi, a Wavelben található síremlékét állandóan virágok és koszorúk borítják. Bár tevékenységével Lengyelországot tette naggyá, Hedvig mégis magyar királylány volt, akire nemcsak a lengyelek, hanem mi is méltán lehetünk büszkék.

Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők

1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1974)
33. Salkaházi Sára (1899-1944)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)

Illusztrációk: Antalffy Yvette

Hires Magyar Nők – kalligráfiái video

A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com (A könyv ára 2.000 Ft.)