Talita

Keresztény női magazin

Hogyan is állunk a láthatatlan munkával?

láthatatlan munka nyitó2
A Fiatal Családosok Klubja (FICSAK) és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom közös eseményt szervezett április 5-ére, a láthatatlan munka világnapjára.

Bár ennek a munkának javát még mindig a nők végzik, a férfiak is egyre nagyobb részt vállalnak a fizetetlen teendőkből: beteget ápolnak, tanulnak a gyerekkel és az önkénteskedéstől sem riadnak vissza. Javadalmazás és különösebb elismerés nélküli tevékenységünk becsült értéke a GDP harmadát is meghaladja, itt az ideje tehát, hogy legalább a saját vállunkat megveregessük és lazítsunk egy jót, mielőtt újra róni kezdjük a mindennapos kötelező köröket! – szólt a meghívóban.

„Mosás, főzés, takarítás
Kertészkedés, barkácsolás,
Kerék, zár- és izzócsere
Minden napra jut belőle.”
(Ismeretlen szerző)

A rendezvényen, amelyet a Tranzit Art Kávézóban tartottak meg, külön felhívták a figyelmünket azok áldozatos munkájára, akik éppen abban a pillanatban is, a nap 24 órájában ápolják beteg gyermeküket, hozzátartozójukat. A köszöntőt Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a FICSAK alapítója mondta el, s Novák Katalin államtitkár üdvözletét tolmácsolta, aki más helyszínen tartott előadást ugyanerről a témáról. A rendezvény Moderátora Németh Szilvia volt.

Elhangzott, hogy a magyar nők átlagosan heti tíz órával többet töltenek csecsemőgondozással, gyerekneveléssel; hat órával többet főzéssel és házimunkával, mint a férfiak. Még akkor is több fizetetlen munkát végeznek (és ez ellen nincs is különösebb kifogásuk), ha ők a kenyérkeresők a családban, és a férfi munkanélküli. Ugyanakkor – egy európai felmérés szerint – az idősekről való gondoskodás terén nincs jelentős különbség a nemek között.

Majd Léder László (pszichológus, az Apa-füzet szerzője) és Ujvári Enikő (Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom) beszélgetett a láthatatlan munkáról, s az előadás hallgatóságából többen hozzászóltak.

Néhány gondolat a beszélgetésből:
* Megváltoztak a családmodellek, de továbbra is konzervatív gondolkodás jellemző a házimunkák végzését illetően, noha a férfi tudna segíteni, de mégsem teszi.
* Az Y generációban már természetes, hogy a férj kiveszi a részét a háztartásból, gyereknevelésből, ugyanakkor a fiúgyerekeket elkényeztetik.
* A női maximalizmus feladására is szükség van akkor, ha a férfit belevonjuk a házimunkába. (Nem kell titokban takarítani utána, ha nem elég alaposan porszívózott…)
* Német Szilvia egy blogbejegyzéséből idézte Király Nóra, hogy a gyerekek házimunkára nevelése mennyire korán elkezdhető, amikor még játék a takarítás, vagy az ablakpucolás.
* A válások számának növekedésében is szerepe van a házimunka nemi szerepek szerinti megítélésének. Nem eléggé házias egyik, vagy másik fél.
* A nők láthatatlan munkája mellett szó esett a férfiak láthatatlan munkájáról is („kertészkedés, barkácsolás, kerék, zár- és izzócsere”).
* Nyugaton reneszánszukat élik a nagyszülő-unoka kapcsolatok. Egyre jobban bevonhatók a nagyszülők a fiatal családok életébe, de elvárják tőlük, hogy bizonyos határokon ne lépjenek túl, ne avatkozzanak túl mélyen a fiatalok életébe.
* Léder László említette a „felnőtt gyermek” társadalmi jelenséget, ami a 25-39 éveseket érinti (60%-uk férfiú), akik még otthon laknak a szüleikkel. Milyen a munkamegosztás ezekben a családokban?! „Mama-hotel” jelenség.

Láthatatlan munka világnapja
A hozzászólók közt volt egy kétgyermekes, négy-unokás szemészorvos hölgy, dr. Farkas Julianna, aki élére állt egy, a láthatatlan munka társadalmi megítélésének javítását célzó mozgalomnak. A megnevezések megváltoztatásával kezdte: ne „htb”, azaz háztartásbeli legyen a munkaköre a láthatatlan munkát végzőnek, hanem „családmenedzser“.

Majd egy 30 éves kora után szült anyuka mondta el, hogy a mai fejével a húszas évei elején tette volna mindezt, a karrierjét feladva, mert látja, hogy mennyivel több energiája volt akkor. Szívesen mesélne a huszonéves fiataloknak azokról a tapasztalatairól, hogy mennyivel jobb fiatalon vállalni gyereket, és azokkal is foglalkozni kellene, akik tudatosan nem vállalnak gyereket, vajon ők miben látják a boldogságukat idősebb korukban?

Rövid tízórai szünet után Kriston Andrea: “Láthatatlan folyamatok hatása a családok egészségére” c. előadása hangzott el, melyben a női és férfi intimitásról, a lánygyerekek anyává, a fiúgyermek apává neveléséről, a nemi szerepek változtathatóságáról, a szüleinkhez való viszonyunk megítéléséről és felülbírálásáról, és a saját fejlesztésű intim torna szerepéről is szó volt, gazdagon illusztrálva saját életéből vett történetekkel.

 

Antalffy Yvette

 

Nyitókép. Második kép: Antalffy Yvette

Kapcsolódó cikkeinkből:

5 érv amellett, hogy a férjeddel együtt végezd a házi munkákat

Férfimunka? Női? És mi a gyerek dolga?

A gyermeknevelés becsülete – utópia?


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162