Talita

Keresztény női magazin

Hogyan szól hozzánk Isten? – Istenkapcsolatban 4.


Mit is akar tulajdonképpen Isten közölni velünk? És hogyan? Sok hívő él azzal az elvárással, hogy Isten jól érthető szavakkal fogja tudtára adni akaratát, kívánságát, rosszalló vagy dicsérő hozzáállását. Az isteni szózat azonban általában elmarad.

 

A hívő pedig elveszettnek érzi magát, csalódott. Rosszabb, ha úgy tesz, mintha hallotta volna azt, és bebeszéli magának, hogy Isten mégiscsak szólt hozzá.

Lelki vezetői tapasztalatom szerint Isten rendkívül kreatívan próbál velünk kapcsolatba lépni. Hogy mennyire így van ez, arra példaként elmesélek egy történetet.

Egy kedves felvidéki születésű, magyar anyanyelvű asszony, Borbála érkezett a lelkigyakorlatos házba ötnapos lelkigyakorlatra. A település, ahol felnőtt, jórészt szlovák lakosságú volt. Felnőttként külföldre került, nem a magyar volt a hétköznapi nyelve, hanem egy idegen nyelv. Nehéz élethelyzetben volt, beteg férjét ápolta évek óta, testileg-lelkileg nagyon kimerült.

Egy rokonával érkezett, és mielőtt elkezdődött a program, nagy kirándulást tettek. A közeli kis faluba is eljutottak, ahol egy bolt előtt tábla hirdette: „Lángos kapható”. „Mi lehet ez?” – gondolkodott Borbála, de nem jutott eszébe semmi, nem ismerte a lángos szót. „Biztos, hogy valami nagyon finom dolog lehet” – gondolta, de mivel egyetlen forint sem volt náluk, le kellett mondania az ismeretlen csemegéről.

A negyedik nap délelőttjén Borbála megrendülten és egyben boldogan érkezett a beszélgetésre. „Nem fogod elhinni, mi történt – kezdte. – Tudod, annyira el voltam keseredve tegnap, olyan sötét volt minden. Éjszaka is többször felriadtam, arra gondoltam, mi lehet otthon, a férjem jól van-e. Reggel már kicsit megnyugodtam, bár nem tudtam imádkozni reggeli előtt, mert a nehéz éjszaka után elaludtam, éppen csak odaértem az étkezésre. Valami kerek, lapos lepényke volt a reggeli. Először elbizonytalanodtam, hogy nem túl zsíros-e, egyek-e belőle. Aztán gondoltam, megkóstolom. Fokhagymás tejföl volt hozzá meg reszelt sajt. Ahogy az első falatot a számba vettem, úgy éreztem, én még ilyen finomat életemben nem ettem. Boldogan falatoztam, megettem legalább hármat! De mégis, mi lehet ez? Gondoltam, megkérdezem a konyhástól: – Megmondanád, mi a neve ennek a lepénynek, ami ma volt reggelire? – Nem tudod? Hát lángos – felelte ő.

Lángos! Abban a pillanatban mintha letaglóztak volna. Éreztem, hogy Isten így üzent nekem. És akkor azt éreztem, hogy Isten mellettem van, szeret, és a legjobbat akarja nekem. Táplál engem, ha kell, lángossal, de legfőképpen a szeretetével. Egyszerre sírtam és nevettem. És most már tudom, hogy ez mindig így van, nem veszíthetem el a szeretetét, és így minden könnyebb lesz!”

Amikor ezt meghallgattam, nekem is megeredt a könnyem. Együtt sírtunk Borbálával egy kicsit azon, hogy a hatalmas Isten mennyire jó és mennyire találékony, ha üzenni akar nekünk. Felhasznál mindent, bármit. Akár a lángost is.

És mondani is általában egy dolgot akar nekünk: azt, hogy mellettünk van, szeret és táplál.

 

A sorozat korábbi részei:

“Az igazi keresztény nem ilyen” – Istenkapcsolatban 1.

Szerette-e Jézus önmagát? – Istenkapcsolatban 2.

Jézus együtt fog sírni veled – Istenkapcsolatban 3.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162