Talita

Hol vannak a magyar Marie Curie-k?

 
Az Innovatív Unió célkitűzése szerint Európa tudásalapjának erősítésével 2025-ig 3,7 millió új munkahely jöhet létre, az EU éves GDP-je pedig 795 milliárd euróval gyarapodhat, hangzott el a ma kezdődő A kutatók képzése, karrierlehetőségei és mobilitása az Innovatív Unióban című kétnapos nemzetközi konferencián, amelyet a Tudományos és Technológiai (TéT) Alapítvány szervezett. A budapesti kétnapos nemzetközi konferenciára harmincöt ország képviselői érkeztek.

A konferencia kiemelt témáihoz – a fiatal kutatók európai lehetőségei és szakmai életpályája, az interszektoriális mobilitás, az utánpótlás és a kutatónők karrieresélyeinek kérdése – kapcsolódó előadásaikban szakterületük kiemelkedő hazai és nemzetközi képviselői szólalnak meg. Az Európai Bizottság (EB) jövőre javaslatot tesz az Európai Kutatási Térség keretrendszerére, és a határokon átívelő kutatói mobilitás akadályainak megszüntetésére. 2012-re a tagállamok integrált irányvonalat követnek: biztosítaniuk kell, hogy a kiváló kutatók az Unióban maradjanak dolgozni, és hogy minél több magasan képzett szakembert vonzzanak Európába a világ többi részéből. A kutatók képzése, mobilitása és karrierje szempontjából legjelentősebb kezdeményezés, az 5500 európai intézményt érintő Marie Curie program több mint 120 nemzet 50 000 kutatóját támogatta indulása óta. A 2007-2013 közötti időszakban 45-55000 kutató támogatása a cél. Erre 4,75 milliárd eurós költségvetést különített el az EB. 2011-ben a különböző Marie Curie pályázatokon összesen 748 millió euró támogatás pályázható meg. A programban részt vett kutatók 40 százaléka nő, ez az arány folyamatosan emelkedik. A támogatott kutatók nemzetiségének szempontjából élen jár Olaszország, tőlük kissé lemaradva Spanyolország, Franciaország és Dánia következik. Magyarország a középmezőny alsó traktusában foglal helyet. A legtöbb kutatót fogadó ország Európában Anglia, Dánia és Franciaország, míg hazánk a sor utolsó pozícióinak egyikét foglalja el. Az interszektoriális átjárhatóságot javítandó, a program keretén belül 2013-ig 10 000 PhD hallgató képzésében vesznek részt vállalatok, és hozzávetőleg 6000 kutatónak nyílik lehetősége az akadémiai és ipari szektor közötti együttműködésből adódó tapasztalatszerzésre.

A Tudományos és Technológiai (TéT) Alapítványt (www.tetalap.hu) 1994-ben alapította a Külügyminisztérium. Célja, hogy támogassa a hazai kutatási-fejlesztési és innovációs ötletek kidolgozását, megvalósítását, nemzetközi együttműködések ösztönzése, információszolgáltatás, pályázati szaktanácsadás és projektmenedzselés révén. Az alapítvány 54 Európai Uniós K+F projektben vett részt projektpartnerként és -vezetőként. Az elmúlt 3 évben – elsősorban EU-s projektek keretében – 34 tréninget, 14 nemzetközi konferenciát, 17 információs napot és jó néhány partnertalálkozót szervezett. 2009-ben elindította az EU FP Akadémia tréningsorozatot, amely a Keretprogramban résztvevő szakembereket készíti fel a pályázatok elkészítésére, adminisztratív és pénzügyi menedzselésére és non-profit tanácsadást nyújt az EU K+F programjairól. 2008 óta koordinálja az Euraxess, a kutatók mobilitását támogató európai program hazai hálózatát. A kutatás-fejlesztés területén dolgozó nők munkáját és előmenetelét több esélyegyenlőségi projektben partnerként és koordinátorként támogatja.

A konferencia „Kutatónők karrieresélyei és mobilitási lehetőségei” című szekciója a nőkről szól, de nem csak a nőkhöz. Míg a felsőoktatásban Európa-szerte jellemzően egyre nagyobb számban tanulnak tovább a nők, addig a diploma megszerzését követő akadémiai karrier során az olló-effektus figyelhető meg: minél magasabb pozícióról beszélünk (doktori, poszt-doktori, tapasztalt vagy vezető kutatói szint), annál kisebb számban találkozunk nőkkel. A nők aránya a vezető kutatók között alig 20 százalék. A kutatónők szakmai előrehaladásának támogatása, karrierjük építése során jelentkező problémák kielégítő megoldása globális szintű gazdasági és munkaerő-piaci érdek. Európai szinten több hálózat foglalkozik a tudományos kutatás és innováció területén dolgozó nők támogatásával, nemzetközi kapcsolatainak építésével, valamint karrieresélyeik és mobilitásuk javításával – európai és nemzeti szinten egyaránt. Az egyik legfontosabb megoldásra váró probléma a gyermekvállalás és -nevelés időszakát követő visszailleszkedés a kutatói tevékenységbe, és a gyermekkel töltött időszak „elismerése” a női kutatói karrierben. Leginkább a fiatal kutatókról mondható el, hogy mobilitási hajlandóságuk magas, erősen motiválja őket a külföldi képzés, az érdekes kutatási témák, illetve a kutatói kapcsolatok kialakításának lehetősége.

Az Unió célja az egységes európai munkaerőpiac megteremtése, a felvételi eljárások megváltoztatása, hogy a kezdő kutatók számára jóval több megpályázható munkalehetőség és kutatói pozíció váljon elérhetővé. A kutatásokat finanszírozó szervezetek sokszor nem teszik lehetővé, hogy a kutató a megnyert ösztöndíját, támogatását a saját országán kívülre is magával vigye. Ebben az esetben is hasznos lehet az egyre szélesebb körben ismertté váló Euraxess portál, amely segítséget nyújt az álláskeresésben és kutatói ösztöndíjak megtalálásában, információt ad a fogadó országban való tartózkodás megtervezéséhez, továbbá külföldön dolgozó európai kutatók számára interaktív webes szolgáltatást kínál a kapcsolattartásra. A kutatói mobilitást számos nehézség gátolhatja: egy közelmúltban elvégzett kutatás tanúsága szerint a magyar kutatók az adminisztratív nehézségeket, a pénzügyi és intézményi támogatottság hiányát említik első helyen a gátló tényezők sorában. Ugyanakkor a mobilitásban már részt vett kutatók legtöbbje felbecsülhetetlen értékű tapasztalatként értékeli a külföldön eltöltött időt. Mivel a fiatal kutatóktól egyre inkább elvárják a nemzetközi, vagy a szektorok, tudományágak közötti mobilitást, annak szerepe felértékelődik önéletrajzaikban és tudományos karrierjükben.

  A TéT Alapítvány (www.tetalap.hu): Szmolenszky Ágnes, igazgatóhelyettes (214-7714 vagy agnes.szmolenszky@tetalap.hu) B&D ComMedia Kommunikációs Iroda (www.commedia.hu): Grabant Anita, pr-munkatárs (201-2512 vagy anita.grabant@commedia.hu) A TéT Alapítvány honlapja: http://www.tetalap.hu Az Euraxess magyar honlapja: http://www.euraxess-hungary.hu/hu/kutatoi-oesztoendijak.html A konferencia hivatalos weboldalának linkje: http://www.tetalap.hu/eumobility/home A konferencia programja a következő oldalon olvasható: http://www.tetalap.hu/eumobility/programme/conference-programme

Az innováció kérdésének rengeteg gyakorlati vonzata van, mint például abban, hogy K+F nélkül nem létezhet a gazdaság. A konferencián szó esik az interszektoriális mobilitás gyakorlati megvalósításáról is, mint az egyetemek és az ipari szektor sikeres együttműködéséről (Bosch – Miskolc; BME – Ericsson). A hazánkban jól működő gyakorlatok rávilágítanak fontos kérdésekre: Mi az interszektoriális mobilitás legfőbb vonzereje? Ki mit nyer, ha egy ilyen program része lesz? Vannak-e az EU-nak olyan fejlődési modelljei, amelyek lehetőséget biztosítanak a interszektoriális átjárhatóságra? Az agyelszívás helyett hogyan érhetjük el, hogy kutatóink – részben a szektorok közötti mobilitásnak köszönhetően – itthon maradjanak?

Nem feltétlenül kell diploma a jó fizetéshez: az elmúlt hónapokban több amerikai és brit állásportál összeállította a legjobban fizetett, akár középfokú végzettséggel is betölthető munkakörök listáját. Légi irányító: Bár Magyarországon a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem had- és biztonságtechnikai mérnöki szakán repülésirányító szakirányt is lehet választani, a polgári légi irányítóknak nincs szükségük diplomára. A légi irányítók itthon és külföldön is a legjobban fizetett szakemberek közé tartoznak, átlagosan 111 ezer dollárt keresnek, de a tapasztaltabbaknak akár a 160 ezer dollárt, vagyis a harmincmillió forintot is elérheti az éves jövedelmük. Liftszerelő és – karbantartó: egy tanfolyam elvégzése után akár 50 ezer dollárt is kereshet egy pályakezdő, az átlagos éves fizetés 70-75 ezer dollár. Bár a gazdasági válság az ingatlanközvetítők bevételeit is drasztikusan lecsökkentette, az éves átlagfizetés az Egyesült Államokban még így is 70-80 ezer dollár, míg a tehetségesebbek bére az évi 145 ezer dollárt is elérheti. Ehhez azonban ki kell váltaniuk az értékesítési engedélyt. Magyarországon a cégek dönthetik el, hogy kérnek-e ingatlanközvetítői OKJ-bizonyítványt a hozzájuk jelentkezőktől, vagy megelégednek az érettségivel. További infó: http://eduline.hu/kozoktatas/20110626_erettsegi_elhelyezkedes_fizetes.aspx