Talita

Így kényeztesd a vetőmagodat!

Már nemcsak főztem és finomat ettünk. Én formáltam a növényeimet, Isten pedig engem. Megtanultam hálát adni minden egyes napon a napfényért, esőért, harmatért, a növényeim növekedéséért, minden egyes leszedett termésért.

Kezdetek

Isten ott lép veled kapcsolatba, ahol vagy.

Szeretek főzni, akkor is szerettem, amikor még nem tudtam. Amikor a férjem használhatóvá varázsolta a kertünket, egy fejemben motoszkáló sugallatra két négyzetmétert kisajátítottam fűszerkertnek. A frissen szedett zöldfűszer azonnal beépült a mindennapjaink táplálékába. Illatával, ízével még inkább lélekkel töltötte meg az időt, amit főzéssel töltöttem.

Férjem kitalálta, legyen veteményes is próbaképpen, meg is örököltem tőle hamar az egészet – ásást és permetezést leszámítva. És egyszer csak ráébredtem a változásra, ami az egyszerű házimunkát átalakította valami egészen mássá. Már nemcsak főztem és finomat ettünk. Én formáltam a növényeimet, Isten pedig engem. Megtanultam hálát adni minden egyes napon a napfényért, esőért, harmatért, a növényeim növekedéséért, minden egyes leszedett termésért, amit külön meg tudtam csodálni, és ezt az érzést továbbvittem magammal a konyhába, ahol készítem az ételünket. Az ételért adott hála mindannyiunk számára elmélyült, és megtelt értelemmel.
Közelítek a témához

Múlt évben éreztem először, hogy a veteményest több előrelátással kell kialakítanom. Ilyesmiben nem ismerek átmenetet, így idén korlátaimhoz képest tervezni fogok, döntöttem el. Ez persze kétélű dolog. Így valószínűleg elültetem a céklát, és nem július végén kezdek siránkozni, hogy kimaradt. Több hely lesz azoknak a növényeknek, amelyeket szeretünk. De vitathatatlanul lesznek árnyoldalai is. Például nem ültetjük el anyósom összes karalábépalántáját, amire ha ránéztem, már nevetnem kellett, és amikor a fagyok előtt leszedtem mind az ötven kiló karalábét, könnyeim folytak a nevetéstől, ugyanis nálunk senki sem szereti!

Letelepedtem hát listát készíteni, mi kerüljön idén a veteményesbe: mit szeretünk, mire vagyunk kényesek, amiből itthonira vágyunk, mi az, amit érdemes vetni. Látványra rövidnek találtam, rákerestem hát egy nagy vetőmag-forgalmazó cég honlapjára, ahol szépen rendszerezve voltak a zöldségek. Rögtön duplájára nőtt a listám. Az elmúlt évek tapasztalatai nyomán kimaradtak azok a növények, amelyeket szeretünk ugyan, de nem terem meg a mi agyagos kis kertünkben, és a nagy öntözési igényűek sem kerültek bele.

Miből mennyit hová?

Összevetve a listámat a veteményesünk méretével, még én is észrevettem, hogy túlterveztem magam, no, de sebaj, megoldjuk, bújjunk bele a részletekbe!

Rövid töprengés után lemondtam a bio vetőmagokról, idén jó lesz a sima is.

Borsóból, hónapos retekből keresek nagyon korait: borsóból olyat, ami egyszerre hozza a termését, s ha letermett, mehetnek a helyére az előnevelt palánták. A répasorok közé mehet cékla és lilahagyma, a babot felfuttatom karóra, hogy ne foglaljon helyet, uborkából, de még paradicsomból is keresek palánkosat.

Semmit nem kellett levenni a listáról, folytathatom a töprengést! Répából kétféle magot választok, korai érésűt, ami frissen finom, és tárolhatót, ami télen egy homokkal teli ládában várja majd, hogy megegyük. Ugyanígy választom a lilahagyma- és a céklamagot is. Paradicsomból sokfélét vettem, ügyelve arra, hogy folyamatosan teremjen a lehető legkorábbtól egészen a fagyokig, finom legyen frissen, de legyen közte több befőzhető fajta is. Fagyasztható zöldbabot választok, végiggondolom még egyszer, miből tennék el télire és milyen formában, ennek megfelelően választom a vetőmagot.

Szép kis maglistám lett. A kedves gazdaboltos hölgyre gondolok, ahova járni szoktunk, majd mikor meglátom a vetőmag-forgalmazó cég honlapján a szállítási költségeket, már nem is kérdéses, hogy a gazdaboltban kívánom elkölteni a pénzemet. Kinyomtatom a listámat, majd felhívom a hölgyet, hogy ugyan összekészítené nekem a magokat, ha elküldöm a listát? Nagyon kedves, vállalja. Hatalmasan megkönnyebbültem, férjemmel megmarad a házastársi jó viszonyunk, nem kell elküldenem őt válogatni, és azt sem kell végigvárnia, míg én kiválogatom a listányi magot a rettentő nagy választékból.

Csévélt vagy nem?

A gazdaboltos hölgy összerakta a pakkot, a férjem elhozta, én pedig rájöttem, hogy kimaradt egy döntési folyamat a tervezésből, pontosabban elfelejtettem közölni a gazdaboltos hölggyel, hogy sima magot kérünk, nem csévéltet.

Ugyanis vetőmagból van csévélt és rendes, a csévéltet előkezelik növényvédő-szerrel, ettől szép színe lesz, zöld vagy rózsaszín, ellenáll bizonyos fajtára jellemző betegségeknek, és az ára is húzósabb. Abba nem mélyedtem bele, hogy a csévélt mennyire egészségtelen vagy sem, hogy jobb csévéltet venni és kevesebbet permetezni, vagy simát és többet permetezni.

Jövőre kiművelem magam csévélt és csévéletlen magokból.
Így kényeztesd a vetőmagodat!

Boldogan pakolgattam a magocskákat, miből lesz palánta, mit fogok egyenesen a kertbe elvetni, időrendi sorrendben. A vetésnek még nincs itt nálunk az ideje, csak a hólapátolásnak, így azokat eltettem napfényesebb időkre, a palántásokat pedig szétválogattam: mit nevelek itthon a télikertben, mit adok át anyósomnak nevelésre: megkapta a karalábét 🙂 , tököt, cukkinit, sütőtököt, sárgadinnyét. Az ötféle paradicsomot nem tudtam volna kimagyarázni, az maradt nekem.

Utánanéztem, hogyan lehet segíteni a vetőmagoknak a kikelésben, úgyhogy áztató teát készítettem nekik: lobogó vízbe került körömvirág, cickafark, zsurló, csalán, macskagyökér is kellett volna, de nem volt itthon. A langyos főzetbe áztattam a vetőmagokat, külön edényben minden egyes fajtát.

Szerencsére van már pár éves tapasztalat mögöttünk, viszonylag könnyen eldöntöttem, milyen növényből mennyi palántát neveljek, ennek többszörösét elvetettem a gondosan félretett dobozkákba. Mivel az áztatás után nem vártam meg, hogy megszáradjanak a magok, így meglehetősen nehézkesen ment az ültetés, jövőre kivárom, míg megszáradnak.

Idén először elválasztó feliratokat tettem a dobozkák közé, nem kell majd kivárnom, míg a növény öt centis lesz, hogy rájöjjek, mi az, ami ott nő.

A répa nem szereti a spenótot

Végül átgondolom, mi hová fog kerülni a veteményesben. A többévesek maradnak szélen, hogy ne kelljen őket háborgatni. Végiggondolom, ki kit nem szeret, pl. paradicsom a sárgarépát, fehérrépát, saláta a petrezselymet, répa a spenótot, zöldborsó a paradicsomot. Úgy döntök, idén sem rakom össze a cukkinit az uborkával, pedig két éve nagyon vicces hibridet sikerült létrehozni, csak nem tudtuk használni semmire a cukkini méretű uborkákat.

A fűszernövényekből idén a bazsalikom is a paradicsom mellé kerül, talán a körömvirág egy része is.

Elégedetten hátradőlök, közben kibújtak az első borsmustárok (rukkolák), ezt jó jelnek tekintem, boldog vagyok.

Elgondolkodom: mit tennék, ha nem lenne kertünk? Azt tudom, hogy a fűszernövényeim bőven elférnek egy balkonládába, a másikba pedig kerülne paradicsom, és ki tudja, még mi. Isten egy panellakásban is megtalált volna a növényeken keresztül, nem menekültem volna, és ez megnyugtató.

Vándor Györgyi

Nyitókép. Második kép. Harmadik kép. Negyedik kép.

Kapcsolódó cikkeink:

Februári tennivalók a kiskertben 

Isteni a termés! – Naplójegyzetek 1. 

Mobil palánták