Jézus pólóban és farmernadrágban – A „#Jézus – Apám nevében” című filmről
Bátran újító, modern Jézus-történetet forgattak magyar filmesek. A #Jézus – Apám nevében című filmnek néhány napja volt a bemutatója.
Ez a film egy szellemi kihívás: hogyan viselkedne Jézus, ha ma, napjaink Jeruzsálemében (Budapestjén) élne? Milyen kihívásokkal kellene szembenéznie, és milyen válaszokat adna? A film alkotói szerint a kihívások és a válaszok is ugyanazok, mint 2000 évvel ezelőtt, így a Jézus-történet adaptálható a mai valóságra. A hatalmat gyakorló „nagy” emberek és a tömegbe verődő „kis” emberek lelki mozgatórugói ugyanazok, mint akkor. Megváltoztak viszont a külsőségek, az eszközök és a lehetőségek. A katonák ma már gépfegyverrel lőnek, a hatalom emberei öltönyt viselnek és a legmodernebb technika eszközeit használják, a mozgalmak a világhálón szerveződnek, a keresztek gyárban és fémből készülnek, a kivégzést egyenesben közvetíti a televízió és az internet. Az evangélium is a közösségi médián terjed. Modern a nyelvhasználat, de a tartalom a régi.
Nagy kihívás a hollywoodi szuperprodukciók, különösen Mel Gibson kor- és élethű passiófilmje után Jézus-filmet forgatni jóval szerényebb eszközökkel. A #Jézus – Apám nevében alkotóinak nem is az „überelés” volt a céljuk, hanem megmutatni, mennyire élő Jézus története itt és most, ebben az elidegenedett, rendfenntartók és birodalmi érdekek által uralt világban. Ez sikerült. Talán, ha Jézus beszéde, szóhasználata is merészebben elszakadt volna a régies szentírási nyelvi fordulatoktól (ahogyan a többi szereplő használja a hétköznapi nyelvet), még zavartalanabb lett volna az „itt és most” érzése.
A kortalan történetet néhány igazán jellemformáló színészi játék (számomra különösen Pilátusként Sághy Tamás, Kajafás szerepében pedig Bregyán Péter) teszi hitelessé és ma is húsba vágóvá, és ők feledtetik a film döcögősebb, kevésbé jól kimunkált mozzanatait.
A rendezés és megvalósítás terén sok mindent lehetett volna még csiszolni, de a film gondolatébresztő, és megérdemelné, hogy több mozi játssza, és könnyen elérhető időpontokban. Remélem, így lesz. De abban is reménykedem, hogy a közösségi terjesztés kompenzálja majd az esetleges mellőzöttséget.
Mellékzönge: A filmet egy külvárosi pláza mozijában néztük meg, este fél 10-től, mert csak ott és csak akkor vetítették. Egyedül (vagyis ketten) ültünk a nézőtéren, csak nekünk játszották le a filmet. Mivel félórával előbb érkeztünk, és éhesek voltunk, betértünk még a film előtt egy éjjel is nyitva tartó büfébe. A pultos fiú, akinek rajtunk kívül már nem volt vendége, érdeklődött, hogy milyen filmet nézünk meg. – A #Jézus – Apám nevébent – válaszoltam neki. – Az valami vígjáték? – kérdezte. – Nem, az egy akciófilm – válaszoltam.
#Jézus – Apám nevében. 2016, 117 perc. Rendező és forgatókönyv: Roczó-Nagy Zoltán. A főbb szerepekben: Tóth Olivér, Kálloy Molnár Péter, Sághy Tamás, Román Judit, Őze Áron, Gazdag Tibor
1. kép, 2. kép: részlet a trailerből
Filmajánlóinkból:
Népvezér a panellakásban: a Wałesa-filmről
Árverés és kései szerelem – A “Senki többet” című filmről
Tweet