Kelj föl és…
A motiváció és motiválhatóság kérdése rég foglalkoztat. Mi motivál és mi az, ami nem sarkall cselekvésre? Miért cselekszik az egyik, és miért nem a másik?
A minap önkéntesek jöttek intézményünkbe. Lábadozó hajléktalanok laknak itt, egyszerű csonttörésből felépülőktől daganatos betegig mindenféle nyavalyával küszködő ember. Vannak műtét utáni pihenésre vagy általános felépülésre rendelt betegeink is. Az önkéntesek egy katolikus lelkiségi mozgalom tagjai. Gitárkísérettel slágereket adtak elő, aztán meg beszélgettek azokkal, akik erre nyitottak voltak. Az egyik önkéntes lány, aki multinacionális környezetben dolgozik, arra lett figyelmes, hogy mennyire passzívak voltak az intézmény lakói. Hasonlóságot vélt felfedezni a multinál dolgozók és a hajléktalanok motiválatlansága között.
A motiváció és motiválhatóság kérdése rég foglalkoztat. Legutóbb akkor jutott eszembe, amikor a párommal hazautaztunk Erdélybe. Ahogy átléptük vonattal a határt, arra lettünk figyelmesek, hogy a házak mellett vannak kertek, jó nagy konyhakertek. Érdekes módon, a határig alig láttunk ilyet. A miérten még ma is gondolkodom… Persze, meg lehet venni bármelyik áruházban mindent… De akinek nincs miből, és egy ezer négyzetméteres telek birtokosa, csak nem halhat éhen?
Ugyanígy sokat beszélgetünk egy barátommal a munkatársaink motiválásáról is… Hogyan lehetne rábírni őket, hogy lelkesebben foglalkozzanak az otthontalan emberekkel és a munkájukkal?
A hajléktalanoknál nagyon benne van a motiválatlanságban a cél hiánya. Nincs miért tenni, tevékenykedni… Másoknál a célok megvannak, de hiányzik a kreativitás. Az embernek az az alapvető tulajdonsága, hogy kitalálja, megalkotja, elkészíti, megjavítja a dolgokat, azzal, hogy a technika vívmányai könnyűszerrel és széles körben elérhetők, csorbul. Már nincs szükség memóriára, nem kell semmit megjegyezni, mert megjegyzi a telefon vagy megmondja a Google. Nem kell a kertet felásni, nem kell a padlizsánkrémet kikeverni, mert mindent meg lehet venni a boltban. Tehát csak pénz kell. Dolgozni reggeltől estig, hogy megfelelő laptop legyen a Google-hoz, és bőven legyen pénz a tartósított és előre elkészített élelmiszerekhez.
Amerikában előrágott ételt is lehet vásárolni…
Tényleg erre tartunk?
Kicsi István
A szerző cikkeiből:
A hosszabb út lenne a rövidebb?!
Ökumené: kényelmetlen padokban
Tweet