Keresztény értékek az alkotmányban
Az alkotmányjog az elmúlt húsz évben élő jog lett, többet mond, mint az írott alkotmányszöveg. Ennek teljes körű felülvizsgálata, korszerűsítése a történelmi hagyományokat követve, keresztény értékeket vallva zajlik európai, archaizáló, ugyanakkor vitatható módon – tudtuk meg a neves alkotmányjogásztól, volt alkotmánybírótól, Dr. Kukorelli Istvántól.
– Mennyivel lesz keresztényibb az új alkotmány?
– A tervezet normaszövegének ismeretében úgy gondolom, az új alkotmány fokozottan védi a keresztény értékeket. A preambulumot idézem: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.”
– Ezek a keresztény értékek érvényesíthetőek?
– Nem könnyű erre válaszolni, mert más az embernek a világnézeti válasza, és más a szakember válasza. Világnézetem szerint sok dologgal egyetértek, de véleményem szerint számos megfogalmazása vitatható.
Az eszmeisége mellett ugyanis nagyon fontos az alkotmánynak a normativitása és a szakmai legitimációja is. Ebből a szempontból a legtöbb érték kapcsán problémák merülnek fel, mivel a normatívákra való úgymond „lefordítása” és érvényesítése az ilyen értékeknek mindig komoly problémát jelentett. Kérdés továbbá, hogy mindezek az alkotmány melyik részében jelennek meg. Az eddig úgy tűnik, a preambulum az a része az új alkotmánynak, amely más stílusban, más nyelvezetben íródott. De nagyon régi vita az is, hogy része-e az alkotmánynak a preambulum…
– Magyarul … ?
– A preambulum egy ünnepélyes bevezető az alkotmány vagy valamely törvény szövege előtt. Van, ahol ezt így alkalmazzák, van, ahol ettől eltekintenek. A magyar jogtörténetben több törvény, alkotmány előtt is volt már preambulum. A közép-kelet-európai államokban az ilyen alkotmányozás szokásos.
A preambulum egyik része az úgynevezett történelmi narráció és ebben fogalmazódik meg a kereszténység kérdése is a Szent István-i államalapítással és a Szent Koronával együtt. Történelmi tény, hogy Szent István a pápától kért koronát. A preambulumban a kereszténység nemzetmegtartó szerepe mellett a minden más vallás iránti tisztelet is megjelenik. Ez is magyar tradíció. Akár Szent Istvánnak a fiához írt intelmeire gondolok, akár az Európában vallási toleranciát először meghirdető 1568-as tordai országgyűlésre. A vallási türelem és tolerancia ott kell, hogy legyen az alkotmányban. Mindezzel együtt tartom a kereszténység értékeit magam is megjelenítendőnek.
Tolerancia
– Mely alkotmányokban fordul még elő a keresztény értékekre való utalás?
– Több példa van az Unió alkotmányaiban, főként a preambulumban.
– Konkrétan?
– Például az ír, a német és a lengyel alkotmányban. De a kereszténység megjelenik a szlovák alkotmány preambulumában is, a 9. századi Cirillig és Metodig mennek vissza. A lengyel alkotmány a jó példa, követésre érdemes; ott a kereszténység és a más vallások mellett még a nem hívő emberek iránti tisztelet is megjelenik.
A lényeg az, hogy amikor az alkotmányozó egy érték mellett állást foglal, legyen nyitott a más értékeket vallók irányában is. Az állam minden alkotmányos demokráciában világnézetileg semleges, ami természetesen nem azonos a közömbösséggel.
– Ki lehet jelenteni, hogy az új alkotmány nem közömbös a nemzet jövőjének tekintett gyermekekkel, illetve az ifjúsággal kapcsolatban?
–Az új szövegben többször előfordul: pl. Magyarország támogatja a gyermekvállalást; felelősséget viselünk utódainkért; minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az ifjúság és a gyermekek fokozott védelme ugyanakkor a hatályos alkotmányban is szerepel. A gyerekjogok megjelennek az általunk aláírt nemzetközi egyezményekben is. A gyermekjogokat harmadik generációs jogoknak mondják a modern alkotmányozás során…
– Mi számít első és mely jogok számítanak második generációsnak?
– Első generációs a klasszikus szabadságjogok köre, amelyeket a 18. század során munkáltak ki, s a szabadság; a személyi, polgári szabadságjogok; a politikai részvételi jogok; az eljárási jogszabályok tartoznak ide.
Második generációsnak nevezik a többségében a 19. században kivívott vagy erőteljesen felvetődő gazdasági, szociális, kulturális jogokat. Így például a munkához való jogot, a szakszervezeti jogokat, a sztrájkjogot; a lakhatáshoz, a társadalombiztosításhoz, az egészségügyi ellátáshoz való jogot; az oktatásban, a tudományban, a művészeti életben való részvétel jogát etc.
Az utóbbi időben jelentek meg a harmadik generációs jogok, amelyeket globalizációs jogoknak is neveznek. Egy közjogász hasonlata szerint: a három generáció a szabadság, az egyenlőség és a testvériség jelszavát fejezi ki. Eszerint a harmadik generációs jogok a testvériségről, a szolidaritásról szólnak és az új globális kihívásokra válaszolnak: ide sorolhatóak például a környezetvédelmi, a fogyasztóvédelmi, az adatvédelmi, a bioetikai kérdések, a betegjogok stb. És itt következnek a jövő nemzedékek jogai, a gyermekjogok is, amelyek egyre erőteljesebben kopogtatnak az alkotmányozás kapuján.
Elmozdulások
– Mi az, ami változik az új alkotmányban?
– Az újdonságok nem annyira számosak, mint inkább érdekesek. A napi politikai vitában talán el is sikkad az egyik eredeti cél, hogy a stabilitását meg kell őrizni és nem kell fenekestül felforgatni mindent. Stabilitást jelent – amely szerintem helyes – a két klasszikus szabályozási tárgykör: az egyik az államszervezet, a másik az alapjogok rendszere. Az alkotmányok klasszikusan ezeket szokták szabályozni, s itt nincs olyan hatalmas nagy változás, bár bizonyos irányokban azért látok elmozdulásokat. Az alapjogok esetében a tervezet jobban igazodik az európai alapjogi kartához; az államszervezet esetében pedig bizonyos pontokon archaizáló, másutt pedig vitatható megoldásokat hoz. Utóbbira példa az alkotmánybíróság pozíciója.
A kormányformát a javaslat lényegében változatlanul hagyja. A többi hatalmi ág tekintetében is lényegében ugyanaz az alapszerkezet, mint az eddig hatályban lévő alkotmányban.
Ami új, az mindenképp az alkotmány egésze, szerkezete. Nyitva maradt, hogy az alaptörvénynek vagy alkotmánynak nevezzék-e el. Föltétlen új a preambulum, amely a Nemzeti Hitvallás címet viseli. Vitatott kérdés, hogy Magyarország alkotmánya vagy a Magyar Köztársaság alkotmánya legyen. Új a gazdasági alkotmányosság témaköre, és található még néhány új elnevezés.
– A vármegye-rendszer éppen nem ezek közé sorolható?
– Az alkotmány a megyéket régi elnevezésükkel illetné. De maga a megye, mint közjogi konstrukció nem változik az alkotmányban.
Azonban nagyon sok múlik majd a végrehajtó, vagy más néven a tehermentesítő törvényeken, amelyeket sarkalatos törvényeknek nevez a szöveg, s jelenleg kétharmados törvények.
Rendkívül lényeges kérdés továbbá, hogy mit viszünk fel az alkotmány szintjére, és mit viszünk át vagy le a tehermentesítő törvényekbe. S lényeges ez már csak a jogszabályi hierarchia végett is, amelyben, mint köztudott, az alkotmány áll legfölül. Mindezt többszörösen át kell tehát gondolni, mert például nagyon nem értek egyet azzal, hogy a választójogot vagy például a mentelmi jogot – ellentétben a legtöbb európai alkotmánnyal – csak érintőlegesen szabályozza a mostani alkotmány tervezet. Az alkotmányjog a hatalomgyakorlás joga, így két fő formája a közvetlen illetve a képviseleti demokrácia, az alkotmányba illő klauzula.
Alkotmány-kiegészítések?
– Végiggondolva ez azt jelenti, hogy az un. tehermentesítő törvényeket, jelentős alkotmány-kiegészítések lesznek…
– Igen. Az egyes alkotmányi fejezeteket, alapjogokat, állami szerveket sarkalatos törvényeknek kell követniük a tervezet logikája szerint. A legtöbb új alkotmányos paragrafus ugyanis úgy fejeződik be, hogy erről törvény vagy sarkalatos törvény szól majd részletesen.
– Ezek együttesen elérik majd az USA-béli un. alkotmány-kiegészítések szintjét?
– Jogos a felvetés, mert ez is újabb vitákat vált ki. Eleven kérdés, hogy a sarkalatos törvények vajon az alkotmány részének tekinthetőek-e; például: az alkotmány védelemhez milyen a viszonyuk; az alkotmánybíróság felülvizsgálhatja-e vagy nem? Ezek igencsak nyitott kérdések.
A sarkalatos törvények bizony hasonlatosak az alkotmány szövegéhez. Így ezt a viszonyt mindig át kell gondolni, mert azáltal, hogy felemelünk akár egy fél mondatot az alkotmány szintjére, az már mássá válik. Az alkotmányvédelem kiterjed rá.
Az értékekkel is ez a gond. Nagyon sokféle értéket beírhatunk az alkotmányba. Ha arra nem terjed ki az alkotmányvédelem intézménye, akkor csak un. papíros-alkotmányról beszélhetünk.
– Amely alatt a szakma azt érti, hogy…?
– Itt jutunk el az alkotmánybíróság hatásköréhez. Ha nincs jól elhelyezve az alkotmánybíráskodás az alkotmányvédelem egészének rendszerében, akkor ki védi ezeket az értékeket? Mert nagyon sok mindent, nagyon szép dolgokat lehet az alkotmányba beleírni. Viszont akkor élő egy alkotmány, ha az normatív és mögötte ott van a védelmi rendszer, az intézményi rendszer, a garancia rendszer.
Hogy lehet biztosítani pl. a szociális jogokat? Sok mindent bele lehet írni az alkotmányba. De azt jól tudjuk, hogy mindig az állam teherbíró képességén múlik, milyen állami kötelezettség-vállalás jelenik meg ténylegesen. Minden egyes ilyen deklaratív típusú normát, vagy érték-alapú normát át kell vezetni a jogrendszer egészén, le kell vezetni egészen a jogrendszer aljáig, egészen addig, hogy mi garantálja és védi. Ehhez képest kell megteremteni az alkotmány normativitását, hogy úgymond ne szálljon el az alkotmány.
– De ha mindent beleírnának az új alkotmányba, akkor az akár több kötetes is lehetne, s nem lesz majd egy rövid, mindenki által áttekinthető, érthető, un. mag-alkotmány.
– Nagyon sok javaslat volt. Ezért kell meggondolni minden normát, hogy mit írjunk be az alkotmányba. Óriási felelőssége ez az alkotmányozó hatalomnak.
– Mi az, amit a keresztény értékek közül az egykori bencés diák szívesen lát az új alkotmányban? S mi az, amit még szívesebben látna?
– A házasság védelme, a család védelme, a gyermekek, az ifjúság fokozott védelme értékorientáltabban védettek olvasatomban, mint a jelenleg hatályos alkotmányban. Ezeket tehát szívesen látom.
Örülök annak a preambulumi tételnek, hogy valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének parancsát. Mégis kiemelném a szolidaritást, a testvériséget, a már említett harmadik pillért abból a bizonyos már említett hármas polgári eszméből, ami a modern polgári alkotmányok alapját jelenti. Erről vagy ennek hiányáról szól a mai világunk, az egész globalizáció. Ebből szívesebben látnék még többet.
– Konkrétan?
– A gyerekjogokra, a szolidaritási jogokra, a béke és a biztonság jogára gondolok. A jogbiztonság ugyanis a jogállamiságból eredeztethető egyik legfontosabb érték. Az emberek, ha megkérdezik őket, nem véletlenül sorolják dobogós helyre a jogbiztonságot. Szeretünk békében és biztonságban élni, tisztelve más népek szabadságát, kultúráját, vallását, együttműködve az Európai Unió és a világ minden nemzetével. Ez kell, hogy legyen a mostani alkotmány egyik fő filozófiája.
Dr. Kukorelli István (1952) 1999 júniusa és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja (hatpárti egyetértéssel!). Jelenleg a Széchenyi István Egyetem (Győr) Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének vezetője, mint egyetemi tanár és továbbra is tanít az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékén. Nős, felesége ügyvédként dolgozik, három gyermeket neveltek fel. Több mint háromszázötven tudományos publikációja jelent meg, ebből több egyetemi és középiskolai tankönyv, illetve tanulmánykötet. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetésben részesítették.
Kovács Nándor
Tweet