Talita

Keresztény feminizmus újratöltve?

1918 márciusában a Szociális Missziótársulat addig Keresztény Nő címmel megjelenő lapja új elnevezéssel jelent meg: Magyar Nő, alcíme pedig ez volt: ,,A keresztény feminizmus lapja, a Szociális Missziótársulat Országos Szervezetének hivatalos közlönye.” A lapot Slachta Margit nővér szerkesztette. A Társulat főnöknője, Farkas Edith kifejtette, miért van szükség az alcímre.

Farkas Edith ,,Zászlóbontás” c. cikkében összefoglalta, olyan feminizmust akarnak, amely szemléletében, világnézetében eltér a “radikális feminizmustól”.  A “keresztény” jelző nem valami ellen irányult, világnézeti hovatartozást akartak kifejezni vele.

Meglepő végigolvasni az alábbi táblázatot, hiszen úgy tűnik, nagyon sok minden aktuális ma is, sőt, sok alapvető problémát, rossz irányt már csaknem száz éve is világosan lehetett látni. Vannak olyan pontok is, például a gyermekmunka kérdése, amelyek újra nagyon aktuálisak.

A Magyar Nő első számának címlapján a feminizmus két irányzatát összehasonlító táblázat:

“Mit akar a radikális feminizmus?

1. Több önrendelkezést a vagyonát és gyermekét illetően.

Mit akar a keresztény feminizmus?

Ugyanazt, de a jog mellett hangoztatja a kötelességeket is.

2. A közügyek intézésére határozott befolyást.

Keresztény feminizmus: Ugyanazt, de a nyilvános működés mellett sokra becsüli, sőt nélkülözhetetlennek tartja a csöndes, rejtett gyökérmunkát, amely a családtagok lelki
erőforrásainak egyike.

3. A politikában a választójogot, a nemzetek világszövetségének megalakítását és a kötelező nemzetközi bíráskodást.

Keresztény feminizmus: Ugyanazt, de ellene mond az anarchiás békének, és vallja, hogy a haza érdekeit akár az élet árán is megvédeni erény.

4. Az emberi jogoknak általában való kiterjesztését.

Keresztény feminizmus: A jogkiterjesztést úgy akarja, hogy a társadalmi élet rendje és biztonsága fel ne boruljon. A nők sajátlagos érdekét nem szakítja ki az emberiség összességének érdekeiből, mert az élet nemcsak öncél.

5. A leányoknak a fiúkéval egyenlő szakképzést és minden pályának megnyitását a nők számára.

Keresztény feminizmus: Sürgeti megfelelő pályák megnyitását a nők számára, de nem feledkezik meg a nő speciális életfeladatairól, értékeinek, sajátságainak védelméről sem.

6. Gazdasági tekintetben a  kenyérkereső nő helyzetének javítását, és egyenlő munkáért a férfiakkal egyenlő díjazást.

Keresztény feminizmus: Ugyanazt, de az e célból való szervezkedést nem engedi a vallási és erkölcsi élet aláásásával összekötni.

7. A gyermekmunka kiküszöbölését.

Keresztény feminizmus: Ugyanazt.

8. A nő idejének felszabadításáért közös konyhát és közös gyermeknevelő helyeket.

Keresztény feminizmus: Ezzel a gépies megoldással szemben védi a családi élet melegségét és zártságát, mint amely egyedül alkalmas az erkölcsiség, szeretet és egyéni gyermeknevelés biztosítására.

9. A női speciális tulajdonságot, az anyai lelkületet és altruizmust belevinni a közéletbe.

Keresztény feminizmus: Ezt is akarja, de többet akar, mint a sokat hangoztatott, de sehol meg nem valósított altruizmust: krisztianizmust.

10. A pozitív vallásosság kiküszöbölésével a liberális és materialista irányzat érvényesülését.

Keresztény feminizmus: Az individualizmus túlhajtásainak leküzdésével a keresztény világnézet diadalát.”

A Szociális Missziótársulat hivatása: szociális-karitatív-apostoli.
Az első magyar női szerzetes kongregáció. Farkas Edith alapította 1908-ban. Az alapításban fő támogatója Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök volt.
A rend mindenkori célkitűzése: szociális és karitatív munkák krisztusi szellemben való hirdetése és megvalósítása, az egyház és haza szolgála a kor kívánalmainak megfelelően.

Munkaprogramja:
1. Szociális természetű (családvédelem, szegénygondozás, idősek ellátása).
2. Ifjúság- és gyermekvédelem (nevelés, oktatás).
3. Liturgikus apostolkodás (egyházközségi munka, hitoktatás).
4. Katolikus nőmozgalom (kültagság szervezése, működtetése).

Célkitűzései megvalósításához széles eszköztára volt: lelkigyakorlatokat szervezett, szociális és vezetőképző tanfolyamokat tartott, sajtója, könyvkiadása volt. Szociális intézményeket: missziósházakat, iskolákat, napközi-otthonokat, népkonyhákat működtetett. Országos szervezőmunkát végzett a katolikus nők között, akiket asszonyszövetségekbe, ifjúsági csoportokba, kistestvér-mozgalomba tömörített. A szervezőmunka célja a keresztény közszellem erősítése a női társadalomban rejlő értékes vallásosság alapján. Cselekvési területük a segélyezés, népkonyha működtetése, kórház-, fogház-, menhely-, gyármisszió.

A szétszóratásig (1950) a fővárosban fogházmisszió, patronázsmunka, gyermekotthon, átmeneti leányotthon, szociális iskola, kollégium, és egy Missziósház volt, ahol missziósbolt, varroda, kötöde, szövöde működött. Csobánkán hadiárva-ház, Balatonbogláron, Békéscsabán, Tiszaszalkán, Clevelandban Missziósház működött. Szikszón leányiskola, Csobánkán gazdasági nőiskola, Sas-váron ifjúsági nyaraltatás, Győrben, Kalocsán, Pápán, Nyitrán, Pécsett nővédő egyesület működött.
A Társulat 1990-től újra tevékenykedik hazánkban is. (Forrás.)

Nyitókép: A fiatal Farkas Edith

Forrás: Mona Ilona: Slachta Margit

Kapcsolódó cikkek:

Talita: keresztény feministák, igen a nőiségre

Keresztény, feminista, Slachta! – 1. rész