Koldusok és az elit
A Belügyminisztérium a koldulás betiltását tervezi – ez tette aktuálissá a magyar jezsuiták koldus konferenciáját budapesti rendházukban, a Párbeszéd Házában a múlt év végén. Mivel hajléktalanok és koldusok még mindig vannak az utcákon is, úgy gondoljuk, e rövid tudósítás még mindig aktuális.
„A jezsuiták küldetése a társadalmi igazságosságért az alapja ennek a konferencia színhelyéhez méltó párbeszéd-kezdeményezésnek. Hisszük, egy társadalom megítélésének fontos szempontja, hogy miként bánik az elesettjeivel” – áll közleményükben.
Mi a magyar helyzet? Mit tervez konkrétan a BM? Van-e eredménye a tiltásnak? Emberi méltóság, alkotmányos jog-e a koldulás? Joga van-e a rászorulónak koldulni?
– Olyan tragikomikus a koldulás hatósági betiltása, mintha elmennék orvoshoz komoly betegséggel, mire ő azt mondaná, megtiltja nekem a betegséget. Ha a betiltás után már nem találna rajtam tünetet, ha a tiltása egyenlő a gyógyítással, akkor minden rendben. De tiltással a koldusbotra jutott emberek problémáját nem lehet megoldani – véli Varga László, aki a 8ker blog szerkesztőjeként érkezett a Párbeszéd Házába.
Nemkívánatos cselekmény
Heintz Tamás kaposvári országgyűlési képviselő – civilben háziorvos, többször is kiemelte:„A társadalom nemkívánatos cselekménynek minősíti a koldulást.”A képviselő előadásában elmondta azt is, hogy a Somogyország fővárosában 2005-ben meghozott koldulást tiltó rendelet azért nem ütközik az alkotmánnyal, mert nem a város teljes területén tiltották be ezt a tevékenységet. Övezetekre szorítkoztak, többek között a történelmi városmagban nem lehet koldulni, az itt élők nagy megelégedésére. A büntetés esetén az eljárás leginkább akkor szűnik meg, ha a koldus hajléktalan, és nincs bejelentett lakcíme. A képviselő a koldulás történetét is összefoglalta, kiemelte például azt a középkori jelenséget, amikor a koldusok megcsonkított csecsemőkkel kezükben, rabszolgaként koldultak uraiknak.
– A mai koldulási technikákat a jog így határozza meg: létezik néma koldulás és zaklató koldulás. Ha a polgár gyerekkel koldul, százezer forintos büntetéssel sújtható – mondta a képviselő. Egy hallgató halkan megjegyezte: – A bevételből kell befizetnie a büntetést?
Kaposvár 20 milliárdos költségvetéséből 1 milliárdot költ szociális célokra, beleértve éjjeli menedékhelyet, népkonyhát, átmeneti szállást. A képviselő Pál apostol nyomán zárta előadását: „Ne bánjatok velem, mint ellenséggel, hanem feddjetek meg, mint testvért.”
„Kódisállás”
Vértesaljai László SJ „Koldulás a lelkipásztor szemével” című előadásában „kriminalizált koldulásról” beszélt. Elmondta, hogy szerinte az üres gyomor jó orientáció a koldulásra, és több pontban vitatta a képviselő előadását.
A Zalaváron született férfi úgy emlékezett, hogy házukhoz gyermekkorában gyakran jöttek koldusok, mert édesanyja adakozó volt, sokszor étellel kínálta őket. Kisfiúként többet adott volna, mert kevésnek találta az átadott élelmet.
„Kódisállás” – jut eszembe a szerzetes előadása közben a népi építészetnek ez a jellegzetessége. Az oszlopos elő-tornác, ahol a rászorultak kaptak egy falatot vagy egy pohár bort a rosszabból. A” kódisnak” a háznál külön tornácon tartott pohara volt. Jobb helyeken tányérja is. Ha véletlenül állva ettem, apám mindig ezt mondta: – „Állva a lovak esznek és a kódisok a tornácon. Ülj le fiam, ha eszel.”
Vértesaljai László szavai szerint ötszáz forint mellé öt perc beszélgetés még többet jelent a koldusnak. Magányosak, elhagyottak. Nemcsak a pénz, hanem a szeretet koldusai is. A lelkipásztor szerint meg is lehet szeretni őket. Szóba kerül a teljes magyar politikai elit felelőssége is. – A hajléktalan koldus, akit befogadtak a rendházba, nem akar elmenni abba a 28 négyzetméteres önkormányzati bérlakásba, amit szereztek neki – mondja László atya. – Akkor sem akar elköltözni, ha naponta látogatnák. Mert jó neki itt, hiszen emberek között lehet. Pedig előbb-utóbb mennie kell. Közben a jezsuita szerzetes Hobo lemezét indítja el. Megszólal a Csavargók tíz parancsolatából ez a sor is:
„Minden városban adj pénzt egy koldusnak”
A mellettem ülő fiatal lány így szól:– Egy évben szinte csak két városban járok. Ezért inkább módosítottam ezt a parancsolatot úgy, hogy még bírja a pénztárcám. Nekem egyetlen koldusom van, akit én választottam ki, neki adok majd’ minden héten egy kis pénzt.
– Hetente érte megy a koldus?
– Nem. A templomajtóban áll minden vasárnap.
Tarlós István Budapest főpolgármestere tavaly november 3-án jelentette be, hogy december 15.-ig rendet kíván tenni a főváros kiemelt aluljáróiban. Az érintett helyszínek között említette a Blaha Lujza teret, az Astoriát, a Ferenciek terét, a Nagyvárad teret, a Batthyány teret, a Nyugati, a Déli, a Keleti, a Kelenföldi pályaudvart, a Móricz Zsigmond körteret, az Örs vezér és a Flórián teret. Akkor a frekventált helyen lévő aluljárókban 116 ember élt, közülük 73 embert sikerült szociális munkások, szervezetek összefogásával elhelyezni.
Izing
Tweet