Kozona és csángó galuska – Nyisztor Tinka a moldvai étkezési szokásokról
Hányszor esznek egy nap a csángók? Mi a savanyúleves? Hogyan kapcsolódik a vallás és a táplálkozás? Ezekre is válaszolt dr. Nyisztor Tinka etnográfus a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában tartott, kóstolóval egybekötött előadásán.
Miközben a szemünk előtt készült a kozona, a moldvai ünnepi kalács, az előadó beavatott a készítés fortélyaiba, s elmesélte, hogy miért akart etnográfus lenni.
– Anyai nagyapám híresen jó adatközlő volt, sokat járt hozzá Domokos Pál Péter, a csángómagyar népdalok és hagyományok gyűjtője, engem pedig érdekelt, miért jön hozzánk olyan gyakran. Hamar kiderítettem, hogy az én kultúrámmal foglalkozik, s én mindent tudni akartam a saját kultúrámról. Így lettem aztán néprajzos. Táplálkozástudománnyal Budapesten az ELTÉ-n kezdtem foglalkozni. Kemény dió ám ez a téma, hiszen egy asszony se szereti, ha belesnek a konyhájába!
Ma sok moldvai a szülőföldjétől távol él, dolgozik, de a nagy ünnepekre összegyűlik otthon a nagycsalád. Ilyenkor minden a hagyományok jegyében folyik. Az emberek ragaszkodnak a főztjükhöz, a szokásaikhoz. Megtudtuk, hogy az ünnepi étrend igen lassan változik. A moldvai Pusztinában a lakodalomban, a halottas torokon még ma is az a fő szempont, hogy minél több legyen a vendég.
A moldvai csángómagyarok ünnepi eledele a galuska. Ennek az ételnek a Vajdaságban dalma, a románoknál sarmale a neve. Magyarországon talán a formája miatt nevezték el galuskának. Sokan töltött káposztának mondják, de pontosabb a tőtike kifejezés.
Mi van benne?
A húst különféle zöldségekkel, így például paprikával, paradicsommal, káposztával, sárgarépával, zellerrel lazítják (eredetileg nem is került bele hús). Ebbe a galuskába bőven tesznek kukoricakását, s össze kell dagasztani, mint a kenyértésztát.
Szőlő-, sóska- vagy káposztalevélbe göngyölik, aztán lassú tűzön két-három órát főzik.
Megtudtuk, hogy mikor jó a levelet szedni s eltenni, s hogyan kell sózni.
A galuskát meg is kóstoltuk, és lehetőséget kaptunk, hogy mi is megtanuljuk a göngyölését.
Hányszor esznek a csángók?
A viccben a tudós megkérdezi a csángó gyereket:. „Te gyerek, hányszor esztek ti egy nap?” A gyerek válasza: „Egyszer-egyszer egyszer, egyszer-egyszer kétszer, egyszer-egyszer egyszer sem.”
Háromszori étkezésről szó sem volt. Ebben a középkori paraszti hagyományt fedezhetjük fel. Az ebéd már kilenc órakor puliszka, meg leves, és este, munka után jön a vacsora, és ennyi volt az étkezés. Ez bizony csak kettő.
A leves meg minél savanyúbb, annál sebesebb – így mondják Moldvában. A középkorban egész Európában a savanyú ízvilág volt a jellemző. Ma az édes dominál, de Moldvában megmaradt a savanyú.
Nyisztor Tinka jelenleg falusi turizmussal foglalkozik Pusztinán, a legszerencsésebbek az ő házában kóstolták már a főztjét, a közel olyan szerencsések Budapesten, például a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.
Az érdeklődők számára kihagyhatatlan olvasmány Nyisztor Tinka könyve, mely recepteket is tartalmaz.
Tánczos Erzsébet
Forrás: netfolk.blog
A képek a szerző tulajdonai.
Moldvai csángókról szóló írásainkból:
“Áldja az a jó Máriecska!” – Hogy köszönünk ma?
A mámikák még csángó magyarul válaszolnak
Ismét Csángóföldön 1. – “Miféle népek is vagyunk mük?”
Tweet