„Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” – Krisztus Király vasárnapja
Krisztus Király vasárnapja a Katolikus Egyházban az egyházi év lezárása. Ezután egy héttel kezdődik az advent.
Krisztus királyi méltóságának a 20. századig nem volt külön ünnepe. XIII. Leó pápa az 1900-as jubileumi év alkalmából a 20. század királyának hirdette ki a Megváltót, ezzel előkészítve az ünnepet.
Világszerte kereszteket és Krisztus-szobrokat állítottak föl a legmagasabb hegyeken, magaslatokon a Megváltó emlékezetére, közöttük a híres Béke-Krisztus-szobrot az Andok egyik legmagasabb csúcsán.
Az I. világháború után XI. Pius pápa a niceai zsinat 1600. évfordulóján, 1925-ben szentévet hirdetett, amelynek mottója ez volt: „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” A szentév végén rendelte el a pápa a Quas primas enciklikával Krisztus Király ünnepét, vagyis Krisztus Király vasárnapját, ami főünnep. A pápa az ateizmus, a kommunizmus, a szekularizmus terjedését látva érzékelte, milyen nagy veszélye van mindennek az emberiségre, ezért is érezte szükségét, hogy Krisztus megváltói hatalmára rámutasson.
Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek elé, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére.
Eredetileg a Mindenszentek előtti vasárnapon tartották az ünnepet, októberben, majd a II. Vatikáni Zsinat után, 1969-ben került az advent előtti utolsó vasárnapra. Mozgó ünnep, a november 23-hoz legközelebbi vasárnap, tehát november 20-a a legkorábbi, és 26-a a legkésőbbi időpontja.
Kép: Pixabay (Krisztus Király szobra Lisszabonban)
Tweet