Lackfi János: Hővesztés
Szanaszét járva mennyi hőt vesztek el!
Szanaszét járva mennyi hőt vesztek el!
Tőlem langyos a szék deszkája,
vécé-ülőke, szerszám nyele,
autó kormánya. Az étel-italmaradék,
amit ürítek, párolog,
langyos ruháim, cipőm
rosszul záró rétegei
csak úgy ontják a hőt a vakvilágba.
Telente látszik, hogy a beszéd,
a lélegzés sem egyéb,
mint hőveszteség, s ha valakivel
tisztességesen kezet szorít,
puszit vált az ember,
bizonyosan jó pár kalóriával
szegényebben megy tovább.
Pótolni kell evés, ivás,
fűtött szobák, ölelések
hevével, töprengve,
merre tarthat most a világ
hő-láncolatában
a belőlünk ezerfelé szökött
kölcsön-meleg.
Lackfi János – Bemutatkozás: 1971-ben születtem Budapesten. Író, költő, műfordító, szerkesztő vagyok. Nyolc verseskötetem jelent meg, két kisregényem, egy regényem, egy novelláskötetem, két esszékötetem, húsznál több műfordításkötetem. Tizenkét gyermekkönyvet publikáltam, megzenésített verseimből négy CD-nyi került kiadásra. 1996 óta tanítok a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jelenleg docensként. 1999-től a Nagyvilág világirodalmi folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedem. 2003-tól 2011-ig a Műfordítók Egyesülete elnökségi tagja voltam. Zsámbékon élek feleségemmel és öt gyermekemmel. Forrás
Tweet