Talita

Keresztény női magazin

Létezik vallástalan demokrácia? – 2.

vallastalan_demokracia1
Nem minden keresztény többségű államban működik modern demokrácia, viszont modern demokrácia csak olyan országokban létezik, ahol a lakosság többsége keresztény, vagy legalább emlékszik keresztény szülei-nagyszülei erkölcsére.

 

A világi demokráciaként terjesztett liberális vágyálom részint félreértés, részint fokozatosan erősödő tudatos félreértelmezés eredménye: először létrejött egy hit talaján álló demokrácia, amely az idők folyamán, nagyon helyesen, egyre több nem hagyományos résztvevőt (nők, feketék, bevándorlók, ateisták) enged kibontakozni, míg a végén a hit és a hagyományos erkölcs is megkérdőjeleződik.
Az amerikai demokrácia nem homogén értékrend, hanem egymással folyamatos versenyben álló ideológiák piaca, és csak 1. virágzó gazdaságának, 2. viszonylagos elszigeteltségének és 3. vezető katonai erejének köszönhetően maradhat fenn. Ha ezek bármelyikét elveszíti, napjai meg lesznek számlálva. Ebből következik, hogy amennyiben bármelyiket veszély fenyegeti, Amerika habozás nélkül lemond a liberális elvekről, és nyers erővel lép fel.

Európa, miután amerikai segítséggel megszabadult Hitlertől, az amerikai demokrácia előnyeit igyekezett átvenni, megspórolva a hadi kiadásokat, valamint háttérbe szorítva a számára kellemetlen felhangú nacionalizmust és hitéletet. Az eredmény egy életképtelen felállás, amely az USA katonai védelmére, továbbá gazdasági-pénzügyi szaktudására szorul. Az Európai Unió alapítói (német részről Konrad Adenauer, francia részről Robert Schumann) kereszténydemokraták voltak, mai irányítói viszont már említésre méltónak sem találják a kereszténységet az EU-alkotmányban. Az európai demokráciakép fokozatosan egyre vallástalanabb színezetet kapott, és ez a kép terjed Magyarországon is.

Álláspontom szerint illúzió a hit és a demokrácia szétválaszthatóságában hinni, mert egyrészt az amerikai demokrácia protestáns keresztény alapokon jött létre, másrészt sem más vallású (pl. hindu, judaista, muszlim, stb.), sem világi ország nem tudott az amerikaihoz akár csak távolról hasonlító demokráciát létrehozni. Nem arról van szó, hogy megpróbálta, de nem sikerült, hanem arról, hogy igénye sincs rá. A muszlimok világméretű kalifátust szeretnének, az izraeliek egy hit nélküli teokrata-apartheid államot építenek, a hinduk kiválóan elvannak a kasztjaikkal, a kínaiak a tekintélyuralommal, a japán sintoistákat nem zavarja, ha a császár élet-halál ura, az ateista-kommunista országok tömeggyilkos rezsimjei pedig aligha tekinthetők demokratikus mintának.
Nem minden keresztény többségű államban működik modern demokrácia, viszont modern demokrácia csak olyan országokban létezik, ahol a lakosság többsége keresztény, vagy legalább emlékszik keresztény szülei-nagyszülei erkölcsére. Ennek oka egyszerre gyakorlati és teológiai. Willy Claes belga szocialista politikus (a világ a NATO volt főtitkáraként ismeri) két hete örömének adott hangot egy interjúban, hogy Belgium királyság, mert a flamand-vallon konfliktus tetőpontján a király tekintélye mentette meg hazáját a széteséstől. Kell-e emlékeztetnem az olvasót, honnan származik a király tekintélye?

A demokrácia hívő és ateista erői közötti hatalmi harc folyamatos, és mára elérte azt a határt, ahol elvi döntést kell hozni, az Egyesült Államok mintájára: ha a novemberi választás eredményeképpen Obama marad az elnök, úgy szeretné módosítani az alkotmányt, hogy minden államban kötelező legyen engedélyezni a melegek házasodását; ha a mormon Mitt Romney nyer, ellenkező értelmű alkotmánymódosítás révén kizárólag heteroszexuális házasságot lehet majd kötni. Legalábbis ezt ígérik az élesedő kampányretorikában.

Nagy tehát a tét mind Amerika, mind a világ számára. Ha az Egyesült Államok szavazóinak többsége az alkotmány hitből levezethető módosítását támogatja, rögzítve, hogy házasság kizárólag férfi és nő között jöhet létre, akkor ez világos üzenetet jelent a demokrácia szószólói számára. Egyértelműen jelzi, hogy nem létezik vallástalan többséggel rendelkező működőképes demokrácia. A hit és az isteni tekintélyre hivatkozó erkölcs háttérbe szorulása addig tolerálható, amíg a világiak kisebbségben maradnak. Mondanom sem kell, hogy ha a melegházasság modellje győz, akkor ez ellenkező üzenetet jelent a világ hívői számára. Jelzi, hogy a demokrácia, legalábbis átmenetileg, hit és hagyományos erkölcs nélkül is működik, amennyiben a világi humanizmus talaján állók megtalálják a közös nevezőt. A tétek ismeretében izgatottan várhatjuk a novemberi eredményt.

Kihívom a vallástalanított demokráciamodell elszánt propagálóit: szíveskedjenek létező országok példáján igazolni, hogy elgondolásuk megvalósult és működik, ellenkező esetben ne terjesszenek normaalkotó igénnyel városi legendákat! A vallástalanított demokráciamodellt hirdetőket arra kérem, hogy a valóság összefüggéseit átgondolva mostantól tekintsék a működőképes demokrácia zálogának a hitet nyilvánosan valló és élő keresztény többséget, továbbá irányadónak a keresztény etikát.

 

Vértes László

Az első rész itt olvasható

Vértes László blogja

Kép innen


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162