Talita

Márai Sándor és a nők

– Egy nő mindig megérzi férje hűtlenségét. Számomra azonban sokkal izgalmasabb az a szeretet, amellyel Lola ragaszkodott Máraihoz, hiszen végig kitartott férje mellett, aki nagyszerű alkotóművész volt – vallja Mészáros Tibor Márai-kutató, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa.

 
– Az emberi kapcsolataink gyökerei a gyerekkorba nyúlnak. Mit tudunk Márai gyerekkoráról?

– Iskoláiról, tanítóiról és a városról, Kassáról elég sokat tudunk, de nincsenek konkrét adataink Márai gyerekkoráról, a családban való felnövekedéséről, inkább írásaiból következtethetünk erre. Naplójából tudjuk, hogy kapcsolata anyjával nem volt túl harmonikus. 1964-ben meghalt édesanyja, ekkor írja le, hogy valamennyire mindenki az ő hatása alatt volt a családban. Apja a munkába menekült, Márai tizennégy évesen elszökött otthonról. Akármikor is ír róla, mindig nagyon erőteljesnek, néha erőszakosnak ábrázolja. Vele való kapcsolata valamennyire meghatározta a nőkhöz fűződő viszonyát is: óvatos volt velük. Ezzel együtt szerette anyját, az emigrációban kiemelten fontossá válik számára a vele való kapcsolat.

– Lánytestvére is volt?

– Igen. Márai volt a legidősebb, azután született egy leány, Klementina, aki hamar meghalt, mert leejtette a dajka. Utána született két fiútestvére és egy lánytestvére, Kató.

– Ha olvassuk Márai életrajzát, úgy tűnik, hogy egy nagy szerelme volt, Matzner Ilona, akit feleségül is vett. Ez valóban ilyen szépen történt?

– Nem teljesen. Fennmaradtak kamaszkori levelek, amelyekből kiderül, hogy Lola előtt is voltak kalandjai. Ez teljesen normális dolog egy kamasz életében. Később jött Lola, akiben megtalálta lelki társát. Kassáról jól ismerték egymást, az édesapjuk többször együtt dolgozott.

– Talán a szülők nem akarták ezt a kapcsolatot. Miért szöktette meg a lányt?

– Ez a legenda része, minthogy az is, hogy egy fagylaltevő versenyen ismerkedtek meg, míg mások szerint egy tánciskolában. Az tény, hogy 1923-ban polgári házasságot kötöttek, ami 1986-ig, Lola halálig tartott.

– Hatvanhárom év boldogság?

– Nem teljesen. 1936 környékén nézeteltérés támadt Márai és Lola között, egy ideig külön is éltek. Akkor állítólag azzal állított be Márai Lolához, hogy „maga most velem jön, mert olyan helyzet adódott, amelyben nem tehetjük meg, hogy külön legyünk”. Ekkor keresztelkedett ki Lola, aki zsidó származású volt, és kötöttek egyházi házasságot, ami megvédte Lolát. Ezután Márainak két ismert kalandja volt, az egyik Mezei Máriához fűzte. Erről a kapcsolatáról egy könyv is megjelent Szigethy Gábor tollából. Ebből kiderül, hogy rövid, de nagyon szenvedélyes viszony volt Márai és Mezei között. A másik egy plátói szerelem volt Tolnay Klári iránt 1945-ben.

– Úgy tudom, Lolának és Márainak egy kisfia született 1939-ben.

– Igen, Kristóf születése rendbe is hozhatta volna házasságuk egyenetlenségeit, de a kisfiú pár hetes korában meghalt. Talán ez is oka lehet Márai hűtlenségeinek.

– Tehát nagy csalódás volt neki Kristóf halála.

– Igen. Márai unokaöccsének elbeszéléséből tudjuk, hogy amikor megszületett Kristóf, a boldog apa egy hatalmas virágbaldachint építtetett a kisbaba ágya fölé. A háború után viszont örökbe fogadták Babócsai Jánost, akit 1948-ban magukkal vittek az emigrációba is, ahonnan soha nem tértek vissza. 1952-től Amerikában éltek, 1967-ben visszajöttek Európába, de 1980-tól újra visszamentek Amerikába, hogy János fiuk közelében legyenek, aki időközben megnősült. Az író életének nagy tragédiája, hogy Lola után egy évvel, 1987-ben, nevelt fiuk is meghalt.

– Visszatérve a kalandokra, hogyan viszonyult Lola a Mezei Mária-féle szerelemhez?

– Igazából nincs adatunk erre.

– Tudott róla?

– Biztosan. Egy nő mindig megérzi férje hűtlenségét. De nem hiszem, hogy Márai nagy titkot csinált volna a dologból. Számomra azonban sokkal izgalmasabb az a szeretet, amellyel Lola ragaszkodott Máraihoz, hiszen végig kitartott férje mellett, aki nagyszerű alkotóművész volt. Ezt azért jegyzem meg, mert valahol szükségszerű, hogy Lola Márai árnyékában élt, mint ahogy pl. Babits árnyékában élt Török Sophie.

– Írófeleség-sors.

– Igen… Ugyanakkor, ahogyan a naplóból kiderül, Márai írásait először gyakran Lolának mutatta meg, hogy véleményezze. Lola a biztos pont, aki nélkül Márai nem tudott volna Márai lenni. A hatvanhárom év házasságnak a titka szerintem a feleség törhetetlen hűségéből fakadt.

– Mit tudunk Loláról egyébként? Tanult lány volt, vagy főzött, mosott, takarított?

– Lola kivételesen művelt nő volt, aki egy nagyon jómódú kassai zsidó családból érkezett ebbe a házasságba. Hárman voltak testvérek. Jacquline mellett volt egy fiútestvére is, aki kamaszkorában egy hegyi túra során meghalt. Lola általában a háztartást vezette, Nápolyban talán szobalányuk is volt, de New Yorkban az ötvenes években már annyira nehéz helyzetbe kerültek, hogy Lola egy ideig az Athlan áruház cipőosztályán dolgozott.

– Megjelenik Márai műveiben Lola?

– Nagyon szemérmesen, egy „L” betűvel jelzi naplójában az író. Legtöbbször utolsó diáriumában említi őt, amikor már beteg és haldoklik. Bár a harmincas években is írt már egy verset, „L verse” címmel Loláról.

Mészáros Tibor 1965-ben Budapesten született. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán magyar-könyvtár szakon végzett, utána a Petőfi Irodalmi Múzeumba került, ma is ott dolgozik. Házas, három gyermek édesapja, Isaszegen lakik.

Konkoly Edit

Korábbi cikkeinkből:

Egy cigányember, akit mindenki tisztelt

Ulickaja modellje: Daniel Rufeisen, a “Tolmács”

Harangöntés magyar mestereknél