Talita

Keresztény női magazin

Maria Montessori: „Segítek abban, hogy egyedül csinálhasd.”

montessori_tant
– Az így nevelt gyermek boldog, bátor, bízik önmagában. Érzelmekben gazdag, segítőkész, gyermekkora derűs, hiszen érzi, hogy szeretik. (…)  Megkapja az önálló döntési jogot önmaga megvalósításához, miközben, ha szükségét érzi, feltétel nélkül támaszkodhat a pedagógus segítő irányítására – vallja Maria Montessori, aki olyan nevelési rendszert dolgozott ki, amely egymás elfogadását, segítését, a kreativitást hangsúlyozza, és szem előtt tartja a tanítványai igényeit.

 

Maria Montessori (1870-1952) volt az első nő, aki Olaszországban elvégezte az orvosi egyetemet. Fiatal doktorként értelmileg sérült gyermekekkel kezdett foglalkozni tanára és titkos szerelme mellett. A férfi, amikor Maria állapotos lett, elhagyta, sőt, fiát, Mariót is elvette tőle. Az asszony csak titokban látogatta gyermekét, aki sokáig nem tudta, hogy ő az anyja. Erre csak felnőttként döbbent rá. Mária magánélete tehát nem volt túl sikeres, nem úgy, mint a szakmai, ahol sikert sikerre halmozott.

Korán rájött, hogy a szellemileg visszamaradt állapot gyerekeknél türelemmel és szeretettel korrigálható. Az általa oktatott fogyatékos gyerekekkel egy tanulmányi versenyen olyan kiemelkedő eredményt ért el, hogy módszerét, amelyet a béke, a szeretet, a gondolat és a tett szabadsága hatott át, hamarosan egészséges gyerekeken is kipróbálhatta. Rábíztak Róma egyik munkásnegyedében egy olyan intézményt, ahol utcagyerekek tanultak. A gyerekek kezelhetővé váltak. Montessori metodikája hamarosan nemcsak Európában, hanem Amerikában, Indiában, sőt Kínában is elterjedt.

Hazánkban az első Montessori-rendszerű óvodát 1912-ben hozták létre. Az Állami Óvónőképzőben rendszeresen beszéltek Montessoriról és foglalkoztak pedagógiai rendszerével. 1927-ben már kifejezetten Montessori módszereire alapozó óvodát nyitottak, majd 1929-ben megalapították az első Montessori iskolát. A harmincas évek közepén beindult a Montessori óvónőképzés. 1943-ban a főváros 200 nyilvántartott gyermekjátszó otthonából harmicötöt Montessori végzettséggel rendelkező óvónők vezettek. A Montessori Oktatási Centrum (MOC) 1991-ben jött létre a Budapesti Montessori Társaság (BMT) bemutató intézményeként. A Montessori-képzést magyar nyelven 1996-tól az ELTE TFK Neveléstudományi Tanszékének munkatársai végzik.

Filozófiájának lényege, hogy a társadalom fejlődése, az emberek közötti kapcsolatok javulása, a béke megfelelő neveléssel is elérhető. Könyveit számos nyelvre lefordították.

Maria alaposan megfigyelte a gyerekeket, mielőtt kidolgozta pedagógia rendszerét. Nem kicsinyített felnőttnek tekintette őket, hanem önálló személyiségnek. Fontos volt számára, hogy „az ember magasba emelje értékeit, és a saját maga által alkotott környezet áldozata helyett annak uralkodójává váljék”. Montessori hitte, hogy a gyermekek érdeklődése motiváló erő lehet, ami cselekvésre ösztönzi őket. Szerinte a jó nevelő csupán segítő, aki tudatosan tervezi és berendezi a környezetet, ahol a gyermek mozoghat és szabadon választhat a kihelyezett tárgyak között, amelyekkel kísérletezhet, játszhat, építhet. Úgy gondolta, hogy leginkább saját tapasztalatunk alapján szerezhetjük meg az igazi tudást. Kísérletezett, és bebizonyította, hogy az így szerzett ismeretek kb. kilencven százaléka rögzül, míg az olvasással elsajátítottaknak csupán tíz százaléka marad meg. Törekedett arra, hogy tanítványai megéljék a szabad felfedezés örömét, és önállóan oldják meg a problémákat. Rájött, hogy a gyerekek életében a fejlődés különböző fázisok kapcsán történik. Ha a gyermek intenzív fázisban van, akkor a tudást különösebb erőfeszítés nélkül szívja magába. Tételmondata ez volt :„Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak!” Nem bízott a frontális tanári munkában. Maria iskolájában a gyerekek szabadon mozoghattak az órák alatt, és akkor pihentek, ha elfáradtak. Különböző életkorú gyerekeket hozott össze, ahol a tanulók napi illetve heti tervet készítettek. A vállalt feladatokat önállóan végezték el, bár szükség szerint segítséget kérhettek. A nap beszélgetéssel indult, a munkára úgynevezett csendgyakorlattal készültek. Tanár nem ellenőrizte a munkát, a hibákat közösen beszélték meg, osztályzás sem volt.

Az óvodában a csoportok nem életkor szerint differenciálódnak. A gondosan előkészített környezet a gyerekek életkorához, fejlettségi szintjéhez alkalmazkodik. Rendszeresek az ún. csendgyakorlatok. Az elemi iskola elsősorban Montessori módszereire támaszkodik. Csendgyakorlatok és beszélgető-körök biztosítják a témára való felkészülést. A foglalkozások eszközválasztással kezdődnek. A szabadpolcokon található eszközökből, feladatokból a gyerekek választanak, feladatokat vállalnak a különböző műveltségi területeknek megfelelően. Maguk tervezik a munka menetét, egyéni ritmus szerint, saját ütemben haladnak. Önállóan ellenőrzik munkájuk eredményét is. Dolgozhatnak egyénileg, de kiscsoportban is. (fejlesztok.hu nyomán)

Maria Montessori elméleti tapasztalatait tanfolyamokon terjesztette: 1913-ban tartotta első nemzetközi tanfolyamát, hat évvel később és attól fogva minden második évben, Londonban is tartott képzéseket, majd később Ausztriában, Hollandiában, Németországban, Olaszországban. Ötvenhárom éves volt, amikor az észak-angliai University of Durham tiszteletbeli doktorrá avatta. 1929-ben összehívták az első Nemzetközi Montessori Kongresszust, ahol megalakult a Nemzetközi Montessori Szövetség, amelynek központja később átkerült Amszterdamba. Ma is ott működik. Montessori az olasz politikai helyzet miatt 1936-ban Spanyolországba emigrált, de hosszabb időt töltött Indiában, majd 1949-ben végleg visszatért Európába. Még abban az évben az Amszterdami Egyetem díszdoktorává választotta. Nyolcvanegy évesen Londonban a Nemzetközi Montessori Kongresszuson szerepelt utoljára, egy évre rá meghalt.

A középiskola bevezető szakasza (7-8. évfolyam) átmeneti periódus. Megjelenik az epocha-rendszer (az ismeretek tantárgyakra bontása, évfolyamok szerint). A középiskola második szakasza elmélyítő, fejlesztő jellegű. Folytatódik a differenciált feladatválasztás és feladatmegoldás. Folyamatosan változik meg az értékelési rend. A tartalmi értékelés mellett egyre nagyobb szerepet kap az objektív teljesítmény értékelése, mint pl. százalék, pontozás stb. Egyre inkább az alkotói-szerkesztői tevékenység kerül előtérbe. A középiskola harmadik, lezáró szakasza felkészít az érettségire és a továbbtanulásra. Mivel a továbbtanulás során teljesítmény-centrikus elvárások szerepelnek, a reformpedagógiai törekvések kissé háttérbe kerülnek, az oktatás során több hagyományos elem pl. frontális munka is megjelenik.
Jelentősen megnő a kutatómunka szerepe. A tanulóknak be kell járniuk az iskolába a tanórákra, de az ezzel kapcsolatos szabályok rugalmasak, vannak kutatónapok, könyvtári órák stb. (fejlesztok.hu nyomán)

Amszterdami lakásában halála után emlékmúzeumot rendeztek be. Pedagógiai módszerét fia, Mario Montessori fejlesztette tovább.

Ma a Montessori-intézmények száma egyre nő, már több mint 8000 Montessori-iskola működik szerte a világon, ugyanis sokan úgy gondolják, hogy Maria módszere korunk legfontosabb nevelési problémáihoz tud segítséget nyújtani.

 

Konkoly Edit

Nyitókép: innen.

Kapcsolódó videók:

Montessori Education

Református Montessori Óvoda Kolozsvár

Kapcsolódó cikkeink:

Miért nem oktatnak az iskolák? 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész


Hozzászólások

  • Kósa Mónika szerint:

    Kedves Edit, sajnálattal konstatáltam, hogy tele van a cikk valótlan és pontatlan állításokkal az életrajzi elemektõl kezdve a pedagógia alapelveinek ismertetésén keresztül a “középiskolai epocha rendszerig”. A Montessori pedagógiában sehol nincs epocha rendszer; annak ami ebben a bekezdésben szerepel, távolról sincs köze a Montessori pedagógiához! Megkérdezhetem, hogy ehhez a félrevezetõ cikkhez melyik eredeti forrásból dolgozott? Üdvözlettel: Dr. Kósa Mónika, LL.M., Mag.iur., jogász, Montessori-tanár (6-12, k.a.), Bécs

  • Kóczián Mária szerint:

    Kedves Mónika!

    Edit már 4 éve nem ír nekünk, ezért válaszolok én.

    Köszönjük a hozzászólást, a figyelmeztetést, és nagy örömmel vesszük,ha van ideje, energiája rá, ha megírja, hol kell a cikket javítanunk!

    Üdvözlettel:
    Kóczián Mária
    szerkesztő

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162