Melyik a legérvényesebb könyv?
Pilinszky János 70 éve, 1944 őszén katonaként a visszavonuló alakulatával Ausztrián keresztül Németországba került. 1978-ban elmesélte Maár Gyula róla készített portréfilmjében, hogy a hátizsákját telepakolta könyvekkel…
“Tulajdonképpen az érettségi után én hitetlen voltam… És egy nagyon nehéz éjszaka után elmentem gyónni. Sohasem felejtem el, a domonkosok templomában gyóntam, kora hajnalban. Nem tudtam aludni egész éjjel. Vártam, mikor nyitják ki a kaput, és akkor hallottam, hogy kinyitják a kaput és lementem hosszú esztendők után gyónni. És elmondtam a bűneimet… A rács mögött; nem tudom elfelejteni a pap arcát, olyan volt, mint egy tisztára mosott kavics. Fiatalember volt. Amikor befejeztem bűneim felsorolását, azt mondta: ‘Édes fiam, magát Isten nagyon szeretheti, hogy ennyit szenvedett.’
Ezután jött a háború, és akkor volt egy tapasztalatom. Teletömtem a hátizsákomat könyvekkel. A könyvek azonban kezdtek anakronisztikussá válni. Sorra dobtam ki őket a vagonból; emlékszem, Rolland Dante-drámája volt az első, amit kihajítottam, mert nem lehetett vele mit kezdeni. Nem volt érvényes. Végül is egy maradt, az Evangélium maradt velem.”
(Részlet Pilinszky televíziós portréjából, 1978)
Tweet