Talita

Keresztény női magazin

Milyen a szeretet a Bibliában? 3.

Tavol-a-vilag-zajatol
Kik állnak a bibliai tanítás szerint a szeretet-rangsor élén? Mit jelent a „felebarát” a szeretet prioritásai tekintetében?

Több olvasóm is kérte, hogy az előző részben említett koncentrikus szeretetmodellt kicsit részletezzem, illetve keressünk választ arra, hogyan viszonyul ez a modell a felebarát szeretetének parancsához.

Mindenekelőtt látnunk kell, hogy a szeretet ilyen jellegű fontossági, prioritási sorrendje a bibliai emberek gondolkodásában természetes volt, sőt ezt Jézus is egyértelmű tényként kezeli.

„Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Mt 22,36-39) A koncentrikusan bővülő modell alapja már itt látszik abban, hogy Jézus Isten szeretetét elsőként, a felebarát szeretetét pedig másodikként írja le. Rendben, ez két kör, de hogyan lesz ebből család, hittestvérek, rászorulók stb. sorrendisége?

Elsőnek érdemes belegondolnunk, hogy a szeretet egyenlőségének elve, vagyis az, hogy mindenkit egyformán szeressünk, mennyire megvalósíthatatlan, sőt mennyire ütközik a Biblia egyéb tanításaival.

A szeretet tett és felelősség, ezek nélkül semmit sem ér. Milyen szeretet az, amely nem igyekszik segíteni a szeretett fél baján? Viszont ha mindenkit egyformán kell szeretnünk, akkor pl. egy ismeretlen kéregetőre ugyanannyi figyelmet, időt, pénzt kellene áldoznunk, mint saját gyermekeinkre? (Ezzel kapcsolatban sokszor idézik szintén téves kontextus alapján Jézus „aki kér, annak adj” szavait – Lk 6,30.) Ráadásul mindez csak egy példa; bővítsük ki a kört ténylegesen „minden” emberre. Osszuk meg mindenünket egyenlő módon mindenkivel? Ezt kéri Jézus? Ha igen, akkor mit kezdjünk pl. a házastársak és gyermekek elsőségéről szóló apostoli tanításokkal? Látható, hogy itt valami komoly probléma van.

Mindenkit egyformán szeretnünk ugyanis nem csupán megvalósíthatatlan, hanem egyértelműen ütközik a Biblia egyéb tanításaival.

Akkor hát mit kezdjünk a felebarát szeretetének körével? Itt két dologra kell odafigyelnünk. Az első a „felebarát szó jelentése, a második Jézus tanításainak apostoli kifejtései. Nézzük e kettőt részletesebben:
A „felebarát” szó az egyik legfélreértettebb kifejezés a Bibliában. A felebarát nem honfitárs, nem hittestvér, nem rászoruló és legfőképp nem „mindenki”. A fogalom részletes értelmezéséről már írtam az irgalmas samaritánusról szóló sorozatban, most csak a lényeget szeretném kiemelni: a felebarát egy olyan valaki, akivel közeli és felelős kapcsolatban vagyunk. A közelség itt egyértelműen fizikai értelemben veendő, a felelősség pedig a ránk bízott állapotot jelenti. A felebarát tehát közel van hozzám, és olyan valaki, akit ember vagy Isten rám bízott. A megbízatás származhat emberi vagy isteni törvényből, vagy akár speciális elhívásból. Ebből is látszik, hogy a felebarát fogalma elég nagy halmaz lehet még úgy is, hogy nem jelent mindenkit, akivel valaha is találkoztam vagy találkozni fogok.

A problémát Jézus tanításainak apostoli magyarázatai oldják meg. Jézus azt ígérte apostolainak, hogy mennybemenetele után elküldi a Szentlelket, aki vezeti majd az apostolokat: „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.” (Jn 14,26) Az apostolok magyarázták és értelmezték az egyes élethelyzetekre Jézus szavait, így bontva ki az általa adott sokszor általános tanításokat. Így történt a felebarátok körébe tartozók további rangsorolása is.

Az apostoli tanításban ugyanis már egyértelmű sorrendet találunk az egyes felebarátok – közeli, felelős kapcsolatok – között.

Nézzünk az utóbbira néhány példát. A család előző részben említett elsőségét Pál apostol még az isteni szolgálattal szemben is kiemeli. Timóteusnak írt első levelében például a püspökök szolgálatával kapcsolatban írja, hogy csak az lehet püspök, aki elsőként a saját családjára visel gondot. „Mert ha valaki a maga háza népét nem tudja vezetni, hogyan fog gondot viselni az Isten egyházára?” (1Tim 3,5) A jótettek gyakorlásában is prioritásokat állít fel az apostol. Az általános „tegyünk jót mindenkivel” kijelentéshez hozzáfűzi, hogy ebben is elsősorban a hittestvéreinkre viseljünk gondot és aztán másokra. „Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.” (Gal 6,10) Folytathatnánk még a sort, de azt hiszem, ennyi elég ahhoz, hogy lássuk, a Jézus által adott köröket az apostoli tanítás tovább részletezi. A szeretet prioritásainak vizsgálata során tehát kevés egy-egy igét idézni, a teljes újszövetségi képet kell vizsgálni, hiszen az apostolok a Jézustól kapott megbízatásuknál fogva tovább részletezik a tanítást. Az Újszövetségben tehát a szeretet prioritásairól szóló tanítás egyértelmű fejlődést mutat, amit emiatt kizárólag egységében szabad értelmeznünk.

Hogyan tud a szeretet a leghatékonyabban működni? Mi köze az egyháznak a szeretet prioritásaihoz?

Láttuk tehát, hogy a szeretet prioritásainak kérdését a teljes Újszövetség fényében kell vizsgálnunk, hiszen a Jézus által adott kijelentéseket az apostolok tovább részletezték. Ennek oka, hogy Jézus tanításai néhány esetben annyira általánosak voltak, hogy a más-más élethelyzetben vagy kultúrában élők számára nem voltak egyformán alkalmazhatók. Az apostolok feladata volt tehát – a Jézustól kapott megbízatással – a tanítás pontos kifejtése, az egyes élethelyzetekre való alkalmazása. Jó példa erre az étkezésekkel kapcsolatos apostoli szabályozás (1Kor 8). Ez különböző – gyakorlatilag szituációfüggő – szabályokat ír elő az étkezés kérdésében, pedig tudjuk, hogy Jézus ezt a tanítást jóval egyszerűbben foglalta össze Mt 15-ben. A szeretet kérdésében sem elég egy-egy jézusi mondattal lezárnunk a témát, hanem meg kell vizsgálnunk azt is, hogy az apostoli iratok minként fejtették ki a Jézus által elmondottakat (lásd előző rész).

Jézus tanításában Isten után a felebarátok szeretete következik, közöttük az apostolok így állítanak fel sorrendet:
1. Isten
2. Család
3. Hittestvérek
4. Egyéb közeli (fizikai értelemben, pl. közel lakó) rászorulók
5. Mindenki más.

A szeretet prioritásainak ez a koncentrikus kiáradásmodellje nem ismeretlen a bibliai gondolkodás számára. Talán a legjobb példa erre az evangélium terjesztése, melyet szintén ilyen, a közeliektől a távoliak felé való kiáradásként tudunk leírni. A bibliai szeretetmodell valójában nagyon egyszerű és életszerű. Legelső dolgunk teljesíteni a belső körökre vonatkozó szeretetparancsokat: Isten szeretetét azért, mert az Ő szeretete táplál minket, ráadásul aki az emberszerető Istent szereti, az nem fordít hátat embertársainak sem. A család szeretetét azért, mert a legbelső körben, a szülők, házastársak és gyermekek körében megvalósuló szeretet nélkül minden más csak képmutatás. Ők azok, akiket elsősorban ránk bízott Isten. A hittestvérek szeretetét pedig azért, mert Krisztusban egyek vagyunk velük – lásd Pál apostolnak a Krisztus testéről szóló tanításait (pl. 1Kor 12,27).

Ha ezt egy kicsit alaposabban végiggondoljuk, láthatjuk, hogy ezeknek a szeretetparancsoknak a teljesítése valójában egy olyan erős háttérbázist hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy közös erővel árasszuk ki Isten szeretetét a távolabbi emberek felé.

Ha a keresztények valóban megélik a Biblia tanítása szerinti szeretet-prioritásokat, akkor valami nagy dolog történik: létrejön az egyház.

Az egyház az az intézmény, melyet Isten megtestesült Szeretete hozott létre, és melynek egyik legfontosabb feladata, hogy megélje a biblikus szeretetet. Tanítja ezért elsősorban Isten szeretetét, mint mindennek alapját; hirdeti a házastársi tisztaságot, hűséget, a családi kötelékek szentségét; segíti tagjait és bátorítja őket a testvériség megélésére a közösségben és a szentségek által Krisztusban. Végül a hívek Isten és egymás iránti szeretetére és áldozatkészségére alapozva kiárasztja a kívülállók felé Isten cselekvő emberszeretetét (karitasz). A bibliai szeretetfogalmak mögött tehát nagyon komoly, logikus rendező elvet találunk. Ezt azért fontos tudatosítanunk, mert a bibliai szerinti aktív, cselekvő szeretet csak a megfelelő prioritások szerint megvalósítva tud hatékony maradni. Helyesen megélve viszont mindig Istenből indul ki és Isten felé mutat.

(Vége)

 

Jorsits Attila
Kép: Részlet a “Távol a világ zajától” c. filmből

Előző részek:

Milyen a szeretet a Bibliában? 1.

Milyen a szeretet a Bibliában? 2.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162