Talita

Keresztény női magazin

Mindennapok, amelyeket felborított a káosz – Könyvajánló

bertalan
Lenhardtné Bertalan Emma könyvei nem mai értelemben vett sikertörténetek. Nem is lehetnek azok, hiszen történelmünk utóbbi nyolcvan évének kínkeserves gyötrelmeiről, viharairól szólnak. Végső kicsengésük mégis az, hogyan lehet a legvadabb történelmi időkben is embernek maradni. Az írónőt ebben mélységes istenhite segítette.

Lenhardtné Bertalan Emma első könyve, az életrajzi ihletésű „Évtizedek sodrásában” először 1997-ben, majd 2003-ban jelent meg a Czupi Kiadó gondozásában. Alcíme: „Egy bakonyaljai parasztcsalád és egy evangélikus iskola a XX. században”. Különösen izgalmassá és olvasmányossá teszi ezt a kötetet az őszintesége. A magyar történelem egy olyan részét jeleníti meg a család és tágabb környezete történetén keresztül, amelyről viszonylag hiányosak az ismereteink. Ennek legfőbb oka a második világháborút követő ideologikus történelemoktatás, amelyben az elsődleges szempont nem a történelmi hűség volt

A történet Bertalan Emma gyermekkorában kezdődik, a két világháború közötti időszakban, egy egészen kis faluban, Patonán. Szól a gyermekévekről, a kőszegi Gyurátz Ferenc Evangélikus Leánygimnáziumban töltött időről, az ott szövődött éltre szóló barátságokról. Oldalról oldalra bontakoznak ki előttünk egy paraszti család mindennapjai – annak minden keservével, nehézségével, örömével, szépségével és rútságával. A mondatok helyenként a végsőkig lecsupaszítottak, szikárak. A történetekben az évszázadok során kialakult, elfogadott megtartó erejű rendet, ami egyúttal az életük folytathatóságát is jelentette, egyik napról a másikra felborítja a káosz. Először a német hadsereg vonult végig Emma faluján, majd a szovjet. A különbségekről a később születettek nem sokat tudnak, de az író ezt is saját bőrén élte meg.

Döbbenetes olvasni, például, hogyan lesz a falu dologtalan alkoholistájából tanácselnök. Közben megrázó hitelességgel ír a szűkebb környezetét érintő személyes tragédiákról, amelyeknek nyomán széthullott a család. A könyv az apa halálával ér véget, a hetvenes évek közepén.

bertalan_emmaKét évvel később, ugyancsak a Czupi Kiadó gondozásában jelent meg Bertalan Emma második könyve „Őszi szivárvány – Emlékek 1956-ból és más írások” címmel. Lenhardtné kevéssel a forradalom kitörése előtt hozta világra – nem hétköznapi körülmények között – lányát. Az anyaság csodájának megélése elválaszthatatlanul fonódik egybe ’56 semmihez sem fogható, egy egész nemzetet felemelő élményével, amelyben szenvedély, aggódás, emelkedettség, büszkeség keveredik a mások helyett való szégyenkezéssel.

Bertalan Emma minden szavából érezhetően sugárzik nem csak a hazaszeretet, de az a tudat, hogy Magyarország életében nagyon hosszú idő óta ez a tizennégy nap volt a legszebb. Annyira szép, hogy érdemes volt meghalni érte. Az író egyik eseményből a másikba, szinte kézen fogva vezeti az olvasót, s képes arra, hogy mindvégig ébren tartsa érdeklődését.

2010-ben, mintegy karácsonyi ajándékként jelent meg ugyanannak a kiadónak a közreműködésével a harmadik kötet, amely a „Télidő” címet kapta. A címválasztásban szerepe van Bertalan Emma korának, hiszen 82. évében van.
(Nem mulaszthatom el felemlíteni a Czupi Kiadó viszonyulását Lenhardtné Bertalan Emma könyveihez. Abban, ahogyan a kiadó tulajdonosa gondozásába vette e három kötetet, annyi szív, lélek, emberség van, ami nagyon messze esik napjaink anyagias, a pénz uralta világából.)

A szerző utolsó könyvében azokról az évekről szól, melyek az eltiport, elcsalt, lehazudott forradalmat követték. Miként nyomorította meg a hallgatás családok életét, bomlasztott fel baráti kapcsolatokat, tett ellenségekké egymással addig békességben élőket. Tisztán kiolvashatók a lélekgyilkosság különféle fázisai, ugyanakkor az is, ahogyan az életösztön felülír mindent. Élni kell, az utódokat fel kell nevelni, a magukra maradt idősekről gondoskodni kell. E kötetben, megjelenik a pőre tény: milyen volt az élet a legvidámabb barakkban, és milyen ott, ahol szabadon lehetett élni. Mert Bertalan Emma beszámol európai, tengeren túli útjairól ír, melyeken vele tartott férje, Lenhardt Tamás és lánya, Kata is. Az olvasó előtt is kitárul annak az inkább szellemi, lelki horizontnak a képe, amelyről az őt követő generációk nagyon keveset, vagy semmit nem tudnak. Éppen ezért sajátos történelemkönyv is e három kötet, amelyeknek olvasását jó szívvel ajánlom!

 

Lehoczky Leopoldina

L. Bertalan Emma fotója: innen.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162