Mont-Saint-Michel – „Ki olyan, mint az Isten?”
Figyeld az árapály ritmusát! Hiszen az óceán vize itt – naponta kétszer is– leapad az alapvonalig, hogy megújítsa önmagát.
A múlt század kilencvenes éveinek végén láttunk a férjemmel egy filmet Szellemi barangolás címmel, melynek forgatókönyvét az elméleti atomfizikus és öko-filozófus, Fritjof Capra írta. A film története három ember véletlen találkozásáról és közel kétórás együttgondolkodásáról szólt a világ dolgairól, Mont-Saint-Michel középkori kolostorszigetén.
Ez a film életem meghatározó élménye, szemléletmód-váltásomnak pedig a kiinduló pillanata volt. Fontos felismeréseinek mentén komoly változás indult el bennem. Ennek legfontosabb pontjai vázlatosan a következők voltak: Embernek maradni; a személyes példamutatás; minden összefügg; ökoszisztéma – egymásra utaltság; kapcsolatháló – életháló; az élet önszerveződés: megszüli, megújítja, továbbfejleszti önmagát; az élet nem tömöríthető – az életet érezni kell; újfajta, egyre magasabb szintű kommunikáció ember és ember, ember és természet között; belülről átérezni a világegyetemet; öröm.
A film színhelye ezek után felkerült a „bakancslistámra”, mint az a hely, ahová – mielőtt majd egyszer meghalok – biztosan el kell jutnom.
A kolostor legendája szerint 708-ban Szent Aubert-nek, Avranches püspökének megjelent Szent Mihály arkangyal, és megparancsolta, hogy a tengerből kiemelkedő sziklán építsen kolostort. A püspök először nem tett eleget az utasításnak. Ezután az arkangyal lyukat égetett hüvelykujjával, egyes leírások szerint a püspök homlokára, mások szerint csak a kalapjára.
A bencés kolostor első templomának felszentelése 708. október 16-án volt.
A szigetet 933-tól normannok foglalták el. A következő évszázadokban a kolostor építését a normann építészet stílusjegyei határozták meg.
A francia forradalom idején a kolostort bezárták, és börtönné alakították át. Elsősorban politikai elítéltek börtöneként 1863-ig működött. A francia kulturális élet nagy egyéniségei, élükön Victor Hugo-val a sziget és a kolostor műemlékké nyilvánításáért küzdöttek. Eredményesen, hisz 1874-től a szigetet Franciaország történelmi műemlékévé nyilvánították. A sziget és a rajta található bencés apátság pedig 1979-ben az elsők között került fel az UNESCO Világörökségi listájára.
1879-ben épült fel a szigetet a szárazfölddel összekötő gát, és ezzel megszűnt szigetnek lenni. 2006 óta dolgoznak azon, hogy a Mont Saint Michel ismét az legyen.
Néhány évvel később úgy alakult, hogy részt vehettünk a férjemmel egy buszos Normadia-Bretaigne társasutazáson, és így a kívánságom teljesült. Életünk legszebb útja volt, a „lángoló gótika” katedrálisaival és a Szent Mihály-hegyével.
A Couesnon-folyó torkolatában, pontosan 1 km-re Normandia partjaitól, a La Manche-csatorna árapálysíkságából kiemelkedő gránitszikla maga Mont-Saint- Michel. A napi kétszeri, időnként akár 15 méteres vízszintkülönbségre – melyért a Földünket körültáncoló Hold a felelős – néhány kilométerrel arrébb, Saint Malóban árapály-erőmű is épült.
Az örömöm akkor lett teljes, amikor a normadiai Szent Mihály-hegy közelében megérezhettem, hogy része vagyok a „Nagy Egésznek”, hogy Isten bennem és körülöttem van. Közvetlen közelről láthattam, hogy az óceán vize itt – naponta kétszer is – leapad az alapvonalig, hogy megújítsa önmagát. A két időpont között pedig a sósfüvű ártérben bárányok legelésztek.
A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály egyike a hét arkangyalnak (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Héberül „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?”. Ünnepnapját szeptember 29-én tartják a 6. századtól. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt. Akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan.
Szent Mihály arkangyal az Istenhez hűséges angyalok vezére a lázadó angyalok, azaz a gonosz lelkek elleni harcban. Az Istenhez hűséges angyalok jelszava, csatakiáltása: „Ki olyan, mint az Isten?!”, aminek értelme ez: Senki sem olyan mint az Isten, vagyis: Isten a leghatalmasabb, ő a győztes, őt kell Úrnak elismerni, őt kell szolgálni.
A többi főangyalhoz hasonlóan a művészetben általában szárnnyal ábrázolják, egyházi ruhában (alba, dalmatika vagy pluviálé) vagy harci öltözékben (karddal, pajzzsal és kopjával), lábánál a legyőzött sárkánnyal (a Sátán megtestesítőjével).
Mihály (Micháél) és Gábor (Gabriél) arkangyal képe megjelenik a magyar Szent Koronán is.
A magyar néphagyományban Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, segít itt hagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik Szent Mihály lova. Innen a magyar néphagyományban a Göncölszekér másik neve, Szent Mihály szekere, sőt, a Tejút egyik középkori neve Szent Mihály útja.
Többször ábrázolják mérleggel a kezében, mint a jó és a rossz eldöntésére hivatott személyt, a lelkek mérlegelőjét.
Antalffy Yvette
Hasonló cikkeink:
Talita Londonban – The National Trust: az első lépés
Talita Londonban – Látogatásom a koptoknál
Sümeg, a nyitott templomok városa
Tweet
Hozzászólások
Szeretném kérdezni: a bencés apátságot visszaállitották?
Köszönöm