“Nehéz nyarunk volt itt az ősz”
Kányádi Sándor Felemás őszi ének című versében ott van mindannyiunk torokszorító érzése: ősszel valahogy elindulunk befelé, önmagunkba, s félő, hogy túl fájdalmas lesz számunkra az ott megtapasztalt üresség, magány… Kell, hogy kilépjünk önmagunkból, kell, hogy a másik felé forduljunk…
Kányádi Sándor: Felemás őszi ének
építsd föl minden éjszaka
építsd föl újra s újra
amit lerombol benned a
nappalok háborúja
ne hagyd kihunyni a tüzet
a százszor szétrúgottat
szítsd a parazsat nélküled
föl újra nem loboghat
nevetségesen ismerős
minden mit mondtam s mondok
nehéz nyarunk volt itt az ősz
s jönnek a téli gondok
már csak magamat benned és
magamban téged óvlak
ameddig célja volna még
velünk a fönnvalónak
Megjelent az azonos című kötetben, 2002-ben
Nyitókép: Kányádi Sándor feleségével, Tichy Magdolnával az Iguazu-vízesésénél (Argentína) 1981-ben
Tweet