Népvezér a panellakásban: A Wałesa-filmről
Andržej Wajda életrajzi filmet forgatott a lengyel rendszerváltás emblematikus vezetőjéről. Minél messzebb kerülünk időben ettől a korszaktól, annál érdekesebb!
Egyszer volt, hol nem volt, élt Lengyelországban egy villanyszerelő, hajógyári munkás, aki gyermekkorától kezdve mindig benne volt minden „zűrben”, a körülötte zajló események fősodrában. Vezéregyéniségnek született, mint egy szegény sorba kényszerült harmadik királyfi. Különleges képessége volt arra, hogy megfogalmazza és ki is mondja, amiről a nép hallgatott. „Bika-természet vagyok – mondta magáról egy interjúban. – A tehenek szétszélednének, ha nincs a bika.” Nem tudta volna elviselni, hogy kimaradjon a történelem alakításából. Hitte, hogy szükség van rá. Úgy tűnik, Andržej Wajda is hisz ebben, ezért forgatott életrajzi filmet barátjáról, a 20. századi lengyel történelem élő legendájáról.
A film többször visszatérő jelenete: Wałesa otthon van, családja körében, amikor megtudja, hogy megint történik valami fontos: sztrájk, rendőri attak… Kétségbeesett feleségének mondja: „Nem akarok menni. De muszáj! – Leveszi a karóráját és a karikagyűrűjét, és az asztalra teszi. – Ha nem jönnék vissza, add el ezeket!” Amikor ez harmadszor is megismétlődik, már nem mond semmit, csak leteszi a két tárgyat a felesége elé.
Wajda dokumentarista eszközökkel mutatja be, ahogy Wałesa felnő történelmi feladatához. Az 1970-es-80-as években készült filmkockák néhol teljesen egybemosódnak a homályos, régi kópiákat utánzó ma forgatott jelenetekkel. A múlt jelenné válik, és ezt a keretjáték se töri meg: Oriana Fallaci, a világhírű olasz újságírónő 1981-ben felkereste panellakásában az akkor már hatgyerekes Wałesát, és interjút készített vele. A korábbi emlékek váltakoznak az interjú kérdéseivel és válaszaival. A beszélgetés egy indulatos, darabos, néha bárdolatlan, mégis meglepően okos és józan, céltudatos embert mutat, akit a történelem a villanyszerelésnél sokkal jelentősebb szerepre hívott el.
Andržej Wajda a dokumentumfilmeket idéző képi világ mellett az egyszerű, pátosztalan, néha ironikus stílussal tökéletesen megidézi az 1970-es és 80-as évek hatalmi huzakodásokkal terhelt Lengyelországát, a bizonytalan és feszült légkört. Így elkerüli azt a csapdát, hogy egyoldalúan hősiesen láttassa a rendszerváltó résztvevőket és eseményeket. A legmeglepőbb a kísérőzene. ’80-as évekbeli rock és punk zenei betétek adják a tömegjelenetek deheroizáló aláfestését, ugyanakkor megidézik a korabeli underground rendszerkritikát.
A párbeszédek lényegre törően villantanak fel egy-egy jellegzetes emberi tulajdonságot vagy szituációt. 1982-es internálása idején Wałesa az ebédlőben megkérdi a mellette ülő fiatalembert: „Maga nős? Vannak gyerekei?” „Nincsenek.” „Nekem hét van.” Ekkor Wałesa kicseréli a tányérjukat, és elkezdi kanalazni a másik levesét. „Azért cseréltem ki, hátha az enyém mérgezett. Maga kisebb veszteség Lengyelországnak, mint én.” Amikor a riporternő a tudósokhoz fűződő kapcsolatáról kérdezi, így felel: „Amit ők öt órán át tárgyalnak, azt én öt perc alatt megoldom.” Az őt elhurcoló belügyiseknek odavágja: „Öljetek meg, és szentet csináltok belőlem!”
A film másik főszereplője – ahogy Wałesa magánéletéé is – a felesége, Danuta. A film elején első gyermekét váró fiatalasszony, a film végén maga is „harcedzett”, középkorú nő – bár a maszkmester őt udvariasságból nem öregíti. Férje helyett 1983-ban Oslóban ő vette át a Nobel-békedíjat, mert Wałesa attól tartott, hogy nem engednék vissza Lengyelországba a hatóságok. Danuta hátországa volt mindvégig férje közéleti szerepvállalásának, ő várta haza a börtönökből, közben pedig egyedül nevelte nyolc gyermeküket. „Félsz, Danuta?” – kérdezi őt Wałesa, mielőtt elvinnék a belügyisek. „Nem félek” – válaszolja Danuta. „Az jó, mert ha félnél, akkor nekem annyi. És a gyerekeknek is.”
A filmben csak egyetlen jelenetben szerepel a lengyel pápa: amikor Wałesáéknál éppen házkutatás folyik, II. János Pál 1979-es első lengyelországi látogatásának közvetítése megy a tévében. Felejthetetlen jelenet! Karol Wojtyła mégis mint „szürke (vagyis inkább fehér) eminenciás” jelen van minden esemény mögött, hiszen ott függ a fényképe a lakások falán, a barikádokon és az emberek szívében. Wałesa a kerekasztal-tárgyalások záródokumentumát is egy olyan nagy tollal írta alá, amelyre a pápa képét csavarta. II. János Pál megválasztása és életműve gyógyíthatatlan sebet ütött Lengyelországon keresztül az ateizmusra épülő hatalmi tömbön, és Lech Wałesának, valamint a vele együtt harcoló embereknek adatott meg a történelmi hivatás, hogy befejezzék a folyamatot.
Wałesa – A remény embere. A film lengyel címe: Czlowiek z nadzei. 2013. Rendező: Andržej Wajda. Forgatókönyv: Janusz Glowacki. Szereplők: Robert Wieckiewicz (Lech Wałesa), Agnieszka Grochowska (Danuta Wałesa), Maria Rosaria Omaggio (Oriana Fallaci)
Kölnei Lívia
Nyitókép. Második kép. Harmadik kép.
Filmkritikáinkból:
A vadászat – Pedofil-bélyeg és ártatlanság
Tweet