Talita

Mikesy Orsi öko-fortélyai: nem drágább!

Beszélgetés Orsival, aki időnként gyertyával világít, szelektíven gyűjti a hulladékot, mosószódával és mosódióval mos, fogport használ, ecettel sikál, ráadásul hisz a közösség összetartó erejében. Három gyermek anyukája és jogász.

– Mikor kezdtél ökológiai szempontokra is figyelni a háztartásodban?

– Tulajdonképpen már gyermekkoromban. Vidéki nagyszüleim adták az első példát: a ház körüli hulladékot gyakorlatilag a saját háztartásukban használták fel újra, vagy hasznosították egyéb módon. A konyhai hulladék ment az állatoknak vagy a komposztba, a kávézacc a fenyő alá, mert az a savanyú földet szereti, az égethető hulladék pedig jól jött egy-egy szalonnasütéskor. Saját háztartásunkban a kezdetek óta nagy hangsúlyt fektetünk a „Kék Bolygó” védelmére. A szorosabban vett tudatosság azóta munkálkodik bennem, hogy elolvastam Hetesi Zsolt fizikus „A felélt jövő” című írását.

– Mi fogott meg legjobban ebben a könyvben?

– Valójában ez egy tanulmány, amit a Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport tagjaként Hetesi Zsolt fizikus, tudományos kutató jegyez. A kutatócsoport évek óta foglalkozik a fogyasztás és a túlnépesedés okozta válsággal, jóslataik az olaj-és gáztermelésről, a gabonaárakról, az éhínségről, a bio üzemanyagokról és a döntéshozók felkészületlenségéről sorra helyesnek bizonyultak.
A kutató tényeket tár fel, de ezeknek a megértéséhez nem kell semmilyen tudományos előképzettség, mert a „hétköznapi” emberek számára is érthető. Megdöbbentő és elgondolkodtató helyzetet vázol fel az éghajlati és erőforrás-válságról. Részletesen kifejti, hogy mi az, amin már biztosan nem változtathatunk, de a még lehetséges megoldásokhoz is gyakorlati segítséget nyújt. Szerinte nemcsak az egyénnek, hanem a közösségeknek is van erkölcsi felelőssége, és nagy hangsúlyt fektet az Egyház szerepére is. Úgy véli, a túlélés záloga az élő közösségekben rejlik. Idézem: „…ezek képesek elviselni azt a lelki és fizikai nyomást, amelyet a mai rend szétesése eredményez majd, és képesek lesznek hálót alkotni ahhoz, hogy létrejöhessen egy új társadalom.”

– Sokat hallunk mostanában arról, hogyan lehet „élhetőbbé” tenni a környezetünket. Van, aki a növénytermesztésben-állattartásban próbál a természettel összhangot teremteni, van, aki a vegyszerek használatát mellőzi, a gyógyulásban is előnyben részesíti a természetes módszereket, van, aki az energiatakarékosságra helyezi a hangsúlyt… Te a családodban, otthonodban mit tudsz tenni?

– Az általad felsoroltak jó részét én is megvalósítom! A hulladék mennyiségét igyekszem minimalizálni és szelektálni. A szerves hulladék nagy részét a kutyusunk „tünteti el”. Amivel ő sem tud mit kezdeni, azt hetente elviszem nagyszüleim csirkéinek „szíves felhasználásra”. Ami ez után marad, azt komposztálom. Kandallót építtettünk – elsősorban a gázszámlánk csökkentése érdekében, de ez összevág a globális energiaspórolással is –, így a papírhulladék égethető része itt végzi, a színes festékes lapokat pedig összegyűjtöm, és az iskolai hulladékgyűjtésnél leadom. Az elemmel működő játékok, berendezések számát minimalizáltuk, ha nagyon muszáj, újratölthető akkumulátoros típusokat választunk, a használt elemeket és akkukat gyűjtjük, és a leadóhelyre visszük.
Néhány éve víztisztító berendezéssel láttuk el a konyhát, így műanyag palackot nem vásárolunk, és egészségesebb vizet iszunk. Ezzel a vízzel főzök, és hígítom anyukám kitűnő házi málna- és bodzaszörpjét, meg a kertemben termett mentából készített szörpöt is. A tejet egy gazdától veszem, aki ugyan műanyag palackban szállít, de otthon már üvegekben tárolom, és a palackokat jól elmosva újra visszaadom a gazdának. Gyógyszert szinte egyáltalán nem fogyasztunk – persze ehhez kell egy alapvetően egészséges alkatú család is. Az orvosok tudását elismerem, és ha nincs más mód, alkalmazom is, de inkább a természetes gyógymódokat részesítem előnyben, már a megelőzés terén is. Gyógy- és gyümölcsteákat iszunk, a téli hónapokban gyógynövényekből készült immunerősítőket, vitaminokat szedünk, ha szükséges. Nagyokat sétálunk a Duna-parton, biciklizünk, sportolunk. A lejárt gyógyszereket sem a szemétbe dobom, hanem elballagok velük a közeli gyógyszertárhoz, ahol átveszik.

– Úgy hallottam, a mosáshoz és takarításhoz is természetes szereket használsz.

– Igen, a háztartást vegyszermentesítettem: mosódióval mosok, marhaepe-szappannal kezelem a foltokat, öblítő helyett illóolajokat vagy ún. mosóparfümöt használok. Citromsavval, mosószódával és egyéb természetes anyagokat tartalmazó tisztítószerekkel tisztítok, szódabikarbónával fehérítek, ecettel, ezüstkolloiddal fertőtlenítek.

– Kozmetikumok?

– A fürdőszobában sincsenek tartósítószert tartalmazó piperék. Természetes alapú szappanokat használunk, ezek mellett szinte nem is kell egyéb testápolás, ha mégis, akkor természetes vajakat használunk: shea-, kakaó-, avokádó-, kókusz-, mangóolajat vagy vajat. Ezek az apróbb, enyhébb bőrbetegségekre is kiválóan alkalmazhatóak. Már egész jó készítményeket kutyulok magam is fényvédésre, száraz bőrre, sőt, már parfümöt is készítettem magamnak ilyen alapanyagok és különböző illóolajak felhasználásával! Dezodorként sókristályt használunk, a fogkrémeink pedig fluormentesek. Ma is rosszul vagyok, ha arra gondolok, hogy a gyerekek világszerte mennyi fluort „esznek meg”, ami bizonyítottan mérgező anyag!

– Akkor még mindig marad a benzin. Használtok kocsit, ugye?

– Igen. A benzin és gázolaj „kibocsátásunkat” is igyekszem csökkenteni, bár e téren még van hova fejlődni. Sajnos a magas üzemanyagárak ellenére gyakran olcsóbb, ha nem tömegközlekedéssel utazunk. Ha tehetem, vonattal utazom a munkahelyemre. Elhagytam a csak autóval lebonyolítható nagybevásárlásokat is. Igyekszem a helyi boltokban, termelőknél vásárolni, ezzel nemcsak az útiköltséget takarítom meg, hanem a benzingőzt is csökkentem. Ráadásul jó érzés, hogy kicsit hozzájárulhatok a helyi kereskedők és termelők fennmaradásához is.

– A villannyal is takarékoskodtok?

– A télen, amikor korán sötétedik, gyertyákat gyújtunk a nappaliban. Nemcsak a hangulatunk egész más, de az áramfogyasztásunk is csökken. Ha mégis szükséges a villany, igyekszünk inkább helyi kis lámpákat kapcsolni, semmint kivilágítani az egész házat.
Nálunk már a gyerekek is ilyen elvek szerint használnak mindent, csak egy kis odafigyelés kell az elején. Ugyanez igaz a felnőttekre is. Ha már „rááll” az ember, megy minden magától!

– Maradt még egy fontos kérdés: mennyivel drágább természetes tisztítószereket és kozmetikumokat használni, mint megvásárolni mindezt mondjuk egy százforintos boltban?

– Talán a százforintos boltnál valóban drágábbak a bio tisztító- és kozmetikai szerek, de az átlagos drogériákban beszerezhető cikkeknél semmiképpen, sőt! Nekem csökkentek ezek a költségeim, mivel például egy kiló mosódió hosszú távon sokkal kevesebbe kerül, mint egy kiló hagyományos mosópor. Egy adag mosódióval 3-4 alkalommal is moshat az ember, tehát 1 adag dió= 3-4 mosás, szemben az 1 adag mosópor=1 mosással! A mosószóda, szódabikarbóna, ecet mind filléres tisztítószerek. Egy kiló mosószóda 600 forintba kerül, és hónapokig elég, amellett, hogy a mosáson kívül még a háztartás szinte minden területén alkalmazom. A mosószóda egyébként a fő alkotórésze a hagyományos mosóporoknak is, ehhez adagolják a gyártók a különböző tenzideket, foszfátokat, habzóanyagokat, stb. De az alap a csoda mosószóda ezeknél is! Az általam használt szappanok 5-600 forintba kerülnek, és tovább tartanak, mint az eddig használt tusfürdőim. A természetes vajakkal meg egyenesen az a gond, hogy olyan pici mennyiség elég belőlük, hogy figyelni kell, nehogy megromoljanak! Mivel nincs bennük semmi tartósítószer, nem lehet „bespejzolni” belőlük. Általában egy barátnőmmel veszünk meg egy tégelyt, és elfelezzük. Egyedül a fogkrémek drágábbak valamivel a hagyományosnál, de léteznek fogporok is, 300-400 forintért egy jó nagy tégely. Tökéletesen helyettesíti a fogkrémet, de a gyerekek nem tudják olyan jól használni, ezért nekik fogkrémet veszek.
Minden természetes házi szert házhoz szállítanak két metrójegy áráért (ha nem éri el a rendelési érték az ingyenes postázást), így elkerülöm a felesleges vásárlásokat. A „kutyulásaim” pedig igazán nem vesznek el sok időt, jóformán össze kell öntögetni a hozzávalókat, és kész is az egyedi biotermék! Persze, ha kicsit macerásabb lenne, akkor is belevágnék, mert fontos nekem, hogy amit használok, az természetes és környezetbarát összetevőkből álljon.

Orsitól kérdezhetsz a talita.hu@gmail.com címen vagy hozzászólásban is!

Kölnei Lívia