Talita

Önkielégítés, pornó 1. – Vigyázz, csapda!

Bűn-e az önkielégítés, és ha igen, mennyire? Mit jelent ma a pornó? Ambrózy Tamás plébánossal beszélgettünk.

– Mi a szexualitás helye és rendeltetése az életünkben?

– Isten adta a szexualitást, amelyet többféleképpen élhetünk meg. De ezek közül csak egy kedves Isten előtt, és az a házasságban történik. A házasság kapcsolatot jelent, odaadottságot és bensőségességet. A szexszel kifejezhetjük szeretetünket házastársunk felé, de ez a módja a gyermeknemzésnek is. Ketten egy testté lesznek, mondja Jézus, és valóban, ez valósul meg a házasság szentségében – lelkileg, szellemileg és testileg.

– A fogyasztói társadalomban elszakítjuk a testet ettől a szent kapcsolattól. Ide tartozik az önkielégítésen kívül a pornófogyasztás is.

– Pedig a szexnek a szeretetben van a helye. A pornó egy olyan iparág, ahol rabszolgák dolgoznak. A filmeken úgy tűnik, mintha szeretnék egymást, legalább is a másik testét, de ez egy színészi játék, amiért a szereplők pénzt kapnak. Bár ha a pornóban egy házaspár szeretkezne, akkor sem kellene néznem. Minden egyes kattintással támogatom a szexipart. Sok szép lánynak és fiúnak az a veszte, hogy ebben az iparban sok pénz van. Mennyire más világ az alkalmi szex és a meghitt szex! Nem is lehet a pornón keresztül betekintést kapni abba, hogy milyen a meghitt szexuális együttlét. A pornó egy szemüveget tesz az emberre, ami a nőt vagy a férfit a szexuális vágy tárgyává silányítja. Ez a szemüveg eltakarja a személy misztériumát. Nem Isten gyermekét látjuk, hanem azt, hogy jó nő vagy nem jó nő; jó pasi vagy nem jó pasi. Istent totálisan hidegen hagyja, hogy hogyan nézünk ki. Milyen érdekes lenne egy olyan szemüveg, amely a lélek szépségét mutatná meg! Lehet, hogy akkor egy elhízott, öreg vagy csúnya, fogyatékos ember sokkal szebb lenne azoknál, mint akiket most szépnek látunk.

– Régen erkölcstelen cselekedetnek tartották, és a katolikus egyház ma is a tisztasággal súlyosan ellenkező bűnök közé sorolja az önkielégítést. Mások kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy a maszturbáció a szexualitás tanulásának egyik módja. Meg szokták gyónni a hívek?

– Azt gondolom, hogy a fiatalok közül sokan éppen az önkielégítés miatt nem járnak gyónni és áldozni. De családos emberek között is előfordul.

– Sok fiatalban, főképp a fiúkban, burjánzik a szexuális erő.

– Az önkielégítés problémája az, hogy az emberben ott van ez az erő, de ott van például a harag is, mint erő. Ezek önmagukban nem bűnök. Jó irányba terelése a feladatunk.

  „Nekünk egyszerre nehezebb, de könnyebb is a dolgunk, mert fiúiskola vagyunk. Egyrészt kevesebb kísértés ér, mert nincs nő a közelünkben, ami jó, de fel is erősíti a vágyainkat. Többször volt téma az önkielégítés nemcsak osztályfőnöki órán, de a prefektus is beszélt már róla. Mindketten azt mondták, hogy az önkielégítés valamilyen szinten a dolgok rendje, ha ez nem fordul vissza önmagába, ha nem megy túlzásba. Biológia órán is tanultuk, hogy a férfi szervezetében a tesztoszteron kamaszkorban ( 12-18 éves korig) a legmagasabb. Ha valaki túl sokszor csinálja, az már azt jelenti, hogy önmagába szerelmes. Ezzel én is egyetértek, szerintem is az ember érzi, hol a határ. Minden diák életében van egy olyan időszak, amikor ez kikerülhetetlen, de nehéz erről beszélni.  (Botond, 16)

– Hogyan?

– Különbséget kell tennünk a tinédzserkori, a huszonéves kori és házasságon belüli önkielégítés között. A szex a szeretetnek a legösztönösebb formája, tehát a szex mélyén is szeretetvágy van. Segíthetnek vágyaink leküzdésében a bensőséges családi kapcsolatok, különösen egy fiatalnál az ellenkező nemű szülővel való őszinte kapcsolat. De fontosak a jó barátságok is, és a célra tartott, aktív munkás élet is sokat segíthet, amiben az ember jó értelemben kifárad. A sport a szexuális energia levezetésére is alkalmas. De ha valaki a művészetekre nyitott, az is nagyon jó, hiszen ott az érzelmek kifejezése okozhat egyfajta katarzist. Ez is segíthet annak az érzelmi hiánynak a leküzdésében, amit valaki az önkielégítéssel szeretne betölteni. A bensőségességet hiába is próbálja, nem tudja megteremteni egyedül. És persze, ott van az ima,vagy akár a szentek életének olvasása, vagy olyan felemelő gondolatok, amelyek jó irányba terelik a figyelmünket.

– Mit gondol a tisztaságról?

– A tisztaság erőt ad, nyitottságot. Egy ismerősöm egyszer azt mondta, hogy önkielégítés után három napnak kell eltelnie, hogy „feltámadjon”, és újra életet tudjon sugározni. Az önkielégítés a nevében is hordozza az egyedüllétet. Köze sincs a párkapcsolathoz, az intimitáshoz. Semmi olyat nem tud megadni abban a pár másodpercben, amire az ember igazán vágyik. Yves de Montcheuil jezsuita atya mondta, hogy aki elkötelezi magát, az sok mindenről lemond, viszont igazi mély ismeretet csak akkor szerezhetünk egy másik emberről, ha elkötelezzük magunkat mellette.

„Több megromlott, boldogtalan párkapcsolat után már biztos megoldásra vágytam. Nem akartam többet csalódni! Hinni akartam a házasság szentségében! És megkaptam a választ: „- Evezz a mélyre! Éld tisztán az életed!” Megfogadtam akkor, hogy ezentúl tisztán élek, és nem leszek önző, mint oly sokszor annak előtte. Csatlakoztam a Tiszta Szívek mozgalmához, amely azóta is erősítést és bátorítást ad elhatározásomban. Nem sejtettem, hogy attól fogva gyökeresen megváltozik majd az életem. A Szentgyónás révén újra ’szűz’ lettem lelki értelemben. Felszabadultan ismerkedhettem, nem volt többé kényszer a randik során, hogy testileg is kifejezzem vonzódásom, mint ahogy ezt a mai világ diktálja. Ez az új út örömmé vált számomra! Tiszta lelkiismerettel élhettem.” (Csaba, 38)

Aki mindig készenlétben él, lehet, hogy sok mindenről tud, viszont ez a tudás csak felületi. Aki a szexben sokfelé kapkod (önkielégítés vagy sok kapcsolat), igazából a szex Istentől rendelt mély örömét és értelmét nem fogja tudni megtapasztalni. Ahhoz kellene egy másik ember, akit hűségesen szeret. Azt is az előbb említett jezsuita atya mondja, hogy a cselekedeteink megváltoztatnak bennünket, és megváltoztatják az ítéletalkotásunk módját is. Minden egyes rossz cselekedettel közelebb kerülhetek a bűnhöz, míg végül már nem is látjuk bűnnek, amit teszünk, hanem elfogadhatónak és szükségesnek.

– Mára sokak számára az önkielégítés és a pornófogyasztás függőség.

“Gyerekkoromban nagyon sokat maszturbáltam. Most azt gondolom, azért, mert a szüleim nem törődtek velem. Igazából nem nagyon volt más „örömöm”. Egyszer az anyám észrevette, és rám szólt, amiért évekig bűntudat gyötört. Szégyelltem a testem.” (Zsófia, 35)

– Igen, különösen a kontrollálhatatlan internethasználattal. Akin évek óta rajta van a szex szemüvege, az észre sem veszi az embert, csak ha már levette azt. Ha valaki benne van valamiben, nincs rálátása, bár ha még sohasem volt benne, akkor sincs. Megint a jezsuita Montcheuil-tól idézek: A hős tudja, mi a középszerűség, nem a középszerű. A bűnt nem a bűnös tudja megítélni, hanem a szent, aki már elhagyta a bűnt, akit már elhagyott a bűn. Pontosabban: akit Isten megszabadított attól a bűntől.

Konkoly Edit