Talita

Orvosi hivatás és / vagy család?

A Semmelweis Egyetem karrierkiadványában – amelyet minden beiratkozó hallgató kézhez kap – meglepő őszinteséggel írnak az orvosi hivatás (karrier) és a gyermekvállalás összeegyeztetésének gondjairól. Szempontjaik tanulságosak lehetnek azoknak a fiataloknak, akiknek fontos a tanult szakma is és a családalapítás is.

A családtervezés az egészségügyi dolgozók számára egyaránt nehéz férfiak és nők esetében is. Főleg akkor tűnik megoldhatatlannak a helyzet, ha komolyabb szakmai célkitűzéseid vannak. A diplomaszerzés utáni néhány év alatt tanulhatod meg igazán a szakmádat, és ezekben az években vagy kellően fiatal is, hogy könnyedén gyermeket vállalhass, családot alapíts. Kicsit sarkítva a helyzetet: a fiatalság – anyagi biztonság – gyermek hármas közül egyszerre csak kettőt választhatsz. Persze kaphatsz segítséget a szüleidtől, az államtól, a munkahelyedtől, és lehet egy kis szerencséd is. nézzük meg a lehetőségeid egy részét a nemek tekintetében. Ezeket a forgatókönyveket csak gondolatébresztőként tárgyaljuk – a saját utadat járd, a saját döntésed alapján, még ha nagyban befolyásolja is azt a hozott családmodelled.

Ha férfi vagy

Ha férfiként nézel szembe a családalapítás problémájával, talán egy kicsit egyszerűbb a helyzet, nem kell ténylegesen felfüggesztened a munkádat vagy tanulmányaidat a gyermekvállalásért. Azonban a férfitől várják el a családfenntartó szerepet: biztosítsd a családalapítás feltételeit, és az eltartás pénzügyi hátterét – tehát keress sokat, és ha tudsz, akkor érj haza időben a családodhoz! Ezek az elvárások gyakran egybeesnek a karrierépítés vonalával, hiszen akkor keresel eleget, ha jó vagy a szakmádban. Sajnos ez nem is olyan egyszerű az egészségügyben. Még ha a legjobbak közé tartozol, akkor se könnyű biztosítani a feltételeket a rezsihez és a pelenkavásárláshoz. Ezért vállalnak a legtöbben második vagy harmadik állásokat. Ennek a hátulütője azonban a túlterheltség, a szabadidő hiánya, és végül pont a család és munka minősége látja a kárát a nagy igyekezetnek. Ennek az egészségőrlő ciklusnak az elkerülésére tett próbálkozás lehet, hogy azután vállal csak a család gyermeket, ha az apa már 4-5 éve dolgozik. Ezalatt igyekeznek megteremteni a feltételeket a családalapításhoz, és túl vannak a férfi kezdeti munkahelyi nehézségein.

Ha nő vagy

Ha nő vagy, még bonyolultabb a helyzet. Az anyagi szempontok mellett azt is tervezned kell, hogy a pályád melyik szakaszában tudsz 2-3 évre (vagy többször 2-3 évre) kilépni a munkából, és ennek milyen következményei lesznek számodra. A karrier számodra is lehet nagyon fontos, ezért vegyük sorra a lehetőségeidet, hogy jó döntést hozhass:

– Vállalhatsz gyermeket az egyetemi éveid alatt. Ekkor lényegében karrierépítés előtt vagy, azonban az anyagi helyzeted a legritkább esetben ideális még, valamint szintén nehézségbe ütközik a „babaláncolat” (amikor egymás után jönnek a „törpék”).
– Közvetlenül diplomaszerzés után. Lényegében hasonló a helyzet, mint az egyetemi évek alatt. Ha azonban tovább tanulsz, akkor ez lehet egy MSc/PhD fokozat megszerzése melletti célkitűzés.
– Egy-két év munka után. Ekkor még kellően fiatal vagy, de a pároddal közösen már vállalhatóak a családalapítás terhei. A munkáltató azonban ezt szereti a legkevésbé. A munkádba éppen belerázódtál, elnyertél egy státuszt, ami miatt neki kell fizetni egyes gyerekvállalási költségeket. Ez olyannyira zavarhatja őket, hogy akár már az állásinterjún tehetnek fel kérdést ebben a témában. Ez persze minden formában törvénybe ütköző. Érdemes a választott munkahelyről ilyen értelemben is tájékozódnod. Fontos itt megemlíteni, hogy ebből a szempontból a közalkalmazotti státusz nagy előny.
– Több év munka után, miután felépítetted szakmai elismertségedet. A tapasztalat azt mutatja, hogy bár ilyenkor adottak a feltételek, mégis nehéz visszavonulót fújni és többszörös anyai örömök elé nézni. Az anyasággal járó akadályokat is nehezebben veszed harminc felett.

Összességében elmondhatjuk, hogy senki sincs könnyű helyzetben, gyakran a szülők segítségére szorul a fiatal pár mind anyagi, mind időbeosztási szempontból. Nehézségek tehát vannak bőven, de két komoly érvünk is van a gyermekvállalás mellett:

– Szükség van a fiatalokra. Magyarország lakossága sajnos rohamosan fogy, és ez a fogyás még nagyobb, mint amit a népességi adatok mutatnak, hiszen még mindig jelentős a bevándorlási többletünk a környező országokból. A népesség stabilan tartásához kellő számú gyermekvállalás ma páronként 2,3 gyermek lenne – mivel azonban 0,3 gyermek nem létezik, ezért ez minimum 3 gyereket jelent. Fontos itt megemlítenünk, hogy az egészségügyi dolgozók különösen erős példamutató szereppel bírnak népességi szempontból.
– A demográfiai lelki fröccsnél is fontosabb érvünk azonban, hogy minden problémáért és nehézségért nagyvonalúan kárpótol az anyaság / apaság. Az, amikor a „totyi” először azt mondja, hogy „he”, és vidáman rugdalózik hozzá.

(Forrás: Talentum. A Semmelweis Egyetem Karrierkiadványa, 2012. 58–60. o.)

Hasonló témájú cikkeinkből:

Munkahelyi esélyegyenlőség? 

Női-férfi esélyegyenlőség 1. – Mi a helyzet a munkahelyeken? 

A gyermeknevelés becsülete – Utópia?