Talita

Pozitív gondolkodás

Oly gyakran hallani manapság a pozitív gondolkodás fontosságáról, hogy szinte már közhellyé válik. De vajon tényleg mindenki tudja, hogy mit jelent valójában? Semmiképp sem azt, hogy reggeltől estig széles vigyorral azt kell mondogatni: Minden nagyon szép.

A pozitív gondolkodás egyrészt a negatív hatású kifejezések és gondolatok kerülését, másrészt megoldáscentrikus hozzáállást jelent.

Már az ókorban is neves szószólói voltak. Marcus Aurelius így írt a Rossz érzések ellenszere című művében:

„Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz! Ne vetítsd előre a még nem létezőt, s ne éleszd újra letűnt bajaidat! Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod – sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt.
Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik – tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett –, ugyan ki akadályozhatná meg, hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni, mint felette bánkódni?
Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád – neked csak járnod kell rajta.”

„Ha a félelmeinkből merítünk tanácsot, akkor tudnunk kell, hogy a félelem félelmet szül – fogalmazza meg az alaptörvényt Norman Vincent Peale a Hit című művében. – Ha kétségeink vannak önmagunkkal, valamint képességeinkkel kapcsolatosan, és alacsonyabb rendűnek gondoljuk magunkat, akkor csupa kudarccal és akadállyal szembesülünk. Nagyon fontos tehát, hogy gondolatban gyakran már előre kudarcot vallunk, pedig a hit varázslatán keresztül akár győzelmeket is arathatnánk.”

Aki tehát a gondolatai irányát megváltoztatja, az megváltoztathatja az egész életét. Mivel a gondolat befolyásolja a sorsot, mindenkinek meg kellene tanulnia, hogy a gondolatait a lehető legoptimálisabban használja.

„Ha reggel felkelek, azt mondom magamnak: Két lehetőséged van. Választhatsz, hogy jó- vagy rosszkedvű akarsz-e lenni. Minden alkalommal, ha történik valami, magam választhatok, hogy elszenvedője legyek a helyzetnek, vagy tanuljak belőle. Minden alkalommal, ha odajön valaki hozzám, hogy panaszkodjon, elfogadhatom a panaszkodását, vagy felhívhatom a figyelmét az élet szépségeire. Az élet csupa választási lehetőségből áll. Te döntöd el, hogyan reagálsz a különböző helyzetekben. Választhatsz, hogy az emberek hogyan befolyásolják a hangulatod.” – Az ismert internetes körlevél pozitív gondolkodó főhősének mondatai nagyon sok ember gondolkodását változtatták meg. A pozitív gondolkodás nagyszerű példája igen jó hatással van ránk.

A pozitív gondolkodás nem azonos a hurráoptimizmussal. Valójában csak azt ismeri fel, hogy minden, ami történik, a javára válik és segítségére van, még akkor is, ha kellemetlen vagy fájdalmas. A problémák csupán az élet által állított feladatok. Tekinthetők ajándéknak is, hiszen aki megoldja, az fontos felismerésekre jut: „Jó dolog, ha néha minden támaszték kidől alólunk, mert ilyenkor láthatjuk, hogy mi kő a talpunk alatt, és mi homok.” (Madeleine L’Engle).

A pozitív gondolkodás tehát a látszatot áttörő, mélyreható gondolkodás. Ezért tulajdonképpen negatív történés nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról lehet beszélni, aminek a bekövetkezése szükségessé vált. Antoine de Saint-Exupéry Fohász című művének sorai éppen erről szólnak:

„Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!”

A belső tartás teszi az embert igazán pozitív gondolkodásúvá akkor is, sőt különösen akkor, ha az életben nehézségek adódnak – hiszen akkor a probléma helyett feladatot lát. Hogy mondta Winston Churchill? „Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget; egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.”

Az sem mindegy, hogy miként közelítünk egy helyzethez. Attól függően, hogy milyen az egyén beállítottsága, ugyanannak a valóságnak más-más részét érzékeli, vagyis más-más világban él. Alphonse Karr találóan fogalmaz: „Vannak, akik mindig morognak, mert a rózsának tövisei vannak. Én hálás vagyok, hogy a töviseknek vannak rózsabimbói.”

Kép és szöveg innen

Hasonló témájú cikkeink:

Sótlan szentek

Optimizmus, humor, vidámság és a testi-lelki egészség

Törd meg a közönyt!