Szezámmagos tönkölybúza-lepénykék
„A tönkölybúza a legjobb gabonafajta. Meleg, zsíros és tápláló, mégis lágyabb, mint a többi gabona. Aki ezt fogyasztja, annak vére és húsa egészséges lesz, lelkébe pedig boldog értelem és öröm költözik. Bármely formában fogyasztva ízletes.”*
Az élet úgy hozta, hogy az idei influenzaszerű megbetegedésem az összes létező „alkatrészemen” nyomot hagyott. Az egy hónapig tartó folyamatból egy hét komoly hasfájással telt el. Arra jutottam, hogy ha ezt túlélem, akkor igazán Új Életet kezdek.
Úgy hét éve már végigcsináltunk a „Zurammal” egy barnarizs-böjtöt a kiváló dietetikus, Cserjés Panka iránymutatásai szerint. Ő a makrobiotika egyik legavatottabb hazai szakértője. Így nem volt kérdés számomra, hogy hozzá fordulok segítségért.
A kúra, amit ajánlott, féléves diétával indul, melynek részeként a húst, a tejet és tejtermékeket, valamint a gabonák jórészét – így a fehér / barna / rozskenyeret is – el kell hagynom erre az időre. Nagyon szeretem a finom kenyereket és a tejfölt, így ez igazi lemondás lesz a számomra – gondoltam –, de Panka megnyugtatott, hogy nem kell semmiről sem lemondani, és lediktálta nekem a kenyér kiváltására a roppant egyszerűen elkészíthető szezámmagos tönkölybúza-lepénykék receptjét. A tejföl helyett pedig a saját ízlés szerint fűszerezett szójajoghurtot ajánlotta. (Itt látható a képen.)
Hozzávalók egy személyre, egy napra:
– 1 – 1,5 csésze teljes kiőrlésű tönkölyliszt
– só ízlés szerint
– 1 púpozott evőkanál szezámmag**
– 1 teáskanál napraforgó vagy kukorica olaj
– 1 kávéskanál szódabikarbóna
– annyi víz, hogy sűrű nokedli-tészta legyen belőle
A sütőpapírral kibélelt tepsire evőkanállal szaggatjuk ki a lepénykéket. 180 fokos sütőben pirulásig sütjük.
Fűszerezett szójajoghurtba mártogatva különösen finom!
** A változatosság kedvéért a szezámmag helyett lenmag vagy mandula, de apróra vágott hagyma is kiváló. Ha édesen szeretjük, mazsolát vagy apróra vágott aszalt gyümölcsöt tegyünk bele!
A tönkölybúzát a nyolcvanas évek végén „fedezte” fel egy agrármérnök, Kalmár Gergely. Ezzel az ősbúzával táplálkozott a világ egészen 1860-ig, majd évtizedeken át nem került ki a kutatólaborok génbankjaiból. Aztán a csernobili katasztrófa után szükség volt olyan búzára, amely egészen biztosan nem kapott sugárszennyezést. És bár a termesztés indítéka a sugárszennyezettség volt, idővel bebizonyosodott, hogy a tönkölybúzából készült kenyér összehasonlíthatatlanul egészségesebb a hagyományos búzakenyereknél.
A szakemberek szerint a hagyományos gabona emészthetősége adalékanyagok és ízfokozók nélkül is csak 24-30 százalékos. Sok benne a ballasztanyag, amely jelentős mértékben felelős bizonyos allergiák és hasnyálmirigy-megbetegedések kialakulásáért. A tiszta tönkölybúzából készült kenyér viszont kevesebb ballasztanyagot és sokkal több hasznos tápanyagot tartalmaz.
A teljes kiőrlésű lisztből készült tönkölykenyeret viszont még ennél is jobb adatok jellemzik: miközben magasabb a fehérjetartalma, kisebb a szénhidrát- és még alacsonyabb a zsírtartalma. Ráadásul B1-, B2- és B6-vitamint is tartalmaz, de a B12 jelenléte is kimutatható. Fontos, hogy sokáig eltartható, és tíz deka kenyér fedezi egy felnőtt teljes napi fehérje-, vitamin- és ásványianyag-szükségletét. Vegetáriusok számára különösen fontos táplálék, mivel rendelkezik azzal a teljes értékű aminosavval, amely a húsban található. Cukorbetegeknek kifejezetten ajánlott, hiszen klinikai kísérletek igazolják, hogy a tiszta tönkölybúza fogyasztói körében javul a diabetesben szenvedők állapota, egyes esetekben a gyógyszeradag is csökkenthető. Természetesen mindig ki kell kérni az orvos tanácsát, mielőtt a beteg tönkölykúrába kezdene. (Forrás)
* Az idézet Reinhard Schiller: Szent Hildegard gyógyításai c. könyvéből való.
Antalffy Yvette, Cserjés Panka
Diétás jellegű receptjeinkből:
Itt van az új “őrület”: a paleolit kenyér!
Tweet