Talita

Keresztény női magazin

Tabuk nélkül az abortuszról 1. – A magzat is ember?

magzat
December 28-án életvédő felvonulást szerveztek Budapesten. A “Békét az anyaméhben!” nevű akció ismét az abortusz ügyére és áldozataira irányította a figyelmet.

Az abortusz (művi terhességmegszakítás) elméleti megítélése nagyon egyszerű: a magzat a fogantatásától ember, emberi jogai vannak, tehát nem szabad megölni. Az ügyet a gyakorlat teszi bonyolulttá: az anyának is vannak jogai, ezek ütközhetnek a magzat jogaival. Az anyák egy része bármilyen módon és áron kész szabadulni a benne fogant élettől – az egyszerű tiltás nem segít; ráadásul a nem kívánt gyermekek életesélyei lényegesen rosszabbak az átlagnál.

Miért állítom, hogy a magzat a fogantatásától kezdve ember?

A petesejt és az ondósejt még nem ember, de ha egymásba olvadnak, és osztódni kezdenek, az már egy új emberi élet. Az embrió emberi DNS-sel rendelkezik, ez egészen a haláláig meghatározza a személyazonosságát. Az első sejtosztódástól kezdve csak mennyiségi, és nem minőségi változások történnek: az embrió beágyazódik a méhfalba; kialakulnak a szervei; megszületik; növekszik; felnőtté válik; gyerekei születnek; megöregszik; meghal. A fogantatás után már nincs egyetlen olyan mozzanat sem, amire azt mondhatnánk, hogy na, eddig sejtcsomó volt, de most már ember. Más élőlények esetében fel sem merül hasonló megfontolás. Nem mondjuk, hogy a tojásban lévő csirkeembrió nem csirke; nem mondjuk, hogy az ebihal nem a békalét fejlődési fázisa; nem mondjuk, hogy a hernyó nem a pillangólét előkészítő alakja. Az emberi magzat a fogantatásától kezdve örökölhet a születése előtt elhunyt apától, és a bíróság nem kötözködik, hogy „sorry, az örökös ötnapos korában még nem volt ember”. Aki szerint ez értékválasztás kérdése, és a magzat döntésünk szerint vagy ember vagy nem, próbálja megmagyarázni, mitől lesz hirtelen emberré éppen 12 hetes korában, ha fogantatásakor még nem volt az!

Miért e felhajtás a magzat emberléte körül?

Az emberi élet sérthetetlen. A sajátjához mindenki ragaszkodik, és az egyéni élet a csoporton belül kizárólag a többi ember élethez való jogának tiszteletben tartásával biztosítható. Ám egy baba érkezése nem minden helyzetben öröm (pl. ha a nőt megerőszakolták, ha válni készül, ha még csak kamasz, ha a baba talán örökletes betegséget hordoz, ha az anya egészségét/életét veszélyezteti). Természetes emberi törekvés, hogy az ilyen helyzetekre megoldást keresünk. Ha a magzat nem ember, akkor törvényesen kiiktatható, akkor a kivitelezés egészségügyi rutinfeladat (az „egészség” itt nyilván nem a babáéra vonatkozik). Ha ez minden szempontból stimmel, akkor sikerült megoldanunk a görög filozófusok fő bánatát, akik azt fájlalták, hogy az ember nem teljesen szabad, mert a cselekedeteit, életmegnyilvánulásait elkerülhetetlen következmények kísérik. (Azaz ha férfi és nő közösül, abból jó eséllyel gyermek születik. Platón többek között ezzel bizonygatja a férfiszerelem magasabbrendűségét – t.i. nem rejlik benne a gyermekszületés kockázata.) Mindez a múlté. Hurrá! Repülni már tudunk, csak az örök földi élet felfedezése van hátra, és a tudomány hamarosan nyilván ezt is megoldja.

A magzat életének első percétől emberi DNS-sel, azaz személyazonossággal rendelkezik

Makulátlan elménk már-már örök ragyogását azonban beárnyékolja az a körülmény, hogy a magzat életének első percétől emberi DNS-sel, azaz személyazonossággal rendelkezik. Az anya döntési szabadsága mellett síkra szállók fő érvét – miszerint csak a megszületett embert illetik meg az emberi jogok – padlóra küldi az abortuszt legliberálisabban szabályozó amerikai államok joggyakorlata: a legmegengedőbb törvény is maximum 24 hetes korig engedélyezi az abortuszt, mondván, hogy akkortól a gyerek már a méhen kívül is életképes, koraszülöttként életben tartható, tehát az élete az övé.
Ugyancsak az abortusz ellen szól az a gondolatmenet, hogy a megszületett gyereknek közmegegyezés szerint joga van az élethez, ám e jog csak akkor biztosítható, ha hagyjuk megszületni.
A magzat az emberi élet csírája, a fogantatás pillanatától benne van mindaz, ami a későbbi emberben kifejlődik. Semmi nem kerül bele utólag, amitől minőséget váltana, amitől hirtelen emberré válna. Kiiktatása mind erkölcsileg, mind jogilag védhetetlen.
A görög filozófia szabadságra vonatkozó dilemmái enyhíthetők (lásd fogamzásgátlás), de végérvényesen, sterilen nem küszöbölhetők ki az életünkből.

 

Vértes László

(Folytatjuk.)

Forrás: http://verteslaszlo.blogspot.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162