Talita Londonban – Advent az iskolában
Igyekszem én, de nem mindig sikerül elég jó anyának lennem. A botlás forrása gyakran az, hogy az információ nem épül be, vagy éppen el sem ér hozzám. Már két olyan iskolai eseményről maradtam le, ahova a szülőket is meghívták. A lányom szemrehányóan kérdezi ilyenkor: „Hol voltál? Minden anyuka bejött.” Az adventi gyertyagyújtást tehát semmiképp sem hagyhattam ki.
Varázslatos volt, ahogy a kint várakozó szülőknek pontban a megadott időpontban kinyitották az ajtót. Kicsi iskola a mienk: egy osztály van évfolyamonként, mint az összes többiben Angliában. A magyar lelkész felesége magyarázta meg: azért, hogy a gyerekeknek ne kelljen messze menniük az iskoláért. Nagyon emberi szempont. Így nem csoda, ha az igazgatónő, aki reggelenként a kapuban várja a gyerekeket – tíz perc áll rendelkezésünkre, hogy nyitott kaput találjunk –, név szerint köszönti őket.
Tehát a csöndes épületbe, a sorban várakozó gyerekek mellett léptünk be. Minden készen állt: kicsik a székeiken, kórus a helyén, gyertyák égve, függönyök behúzva, ünnepélyes csend.
Az igazgatónő elmondta, neki személyesen miért szép az Advent. Kedvesen, a gyerekekhez szólva, hittel és lélekkel. A műsor egy egész órán át tartott. A felső négy évfolyam (otthon az alsós korosztály) osztályai vonultak többszöri váltásban föl és le a színpadról. Zongorával kísérve rengeteg éneket adtak elő, volt egy kis szöveg a jelképekről, Jézus várásáról, kevés mozgás a szövegeket kiegészítendő. A tanítónők a terem szélén ültek, és nem kellett egyetlen kicsit sem „fegyelmezni”.
Az egész élmény otthonos volt – már csak a szűk tér és a gyertyafény miatt is. Nem csak mi hatódtunk meg: az igazgatónő a gyereksereg közepén állva köszönte meg a műsort a tanítóknak és a szereplőknek: „…nem is tudom, mit mondjak még. Tapsoljuk meg őket még egyszer….”
Minden iskolanap rövid lelki programmal kezdődik: hol osztály-, hol iskolai szinten. Mostanában természetesen közös gyertyagyújtással. Egy ismerősünk, aki iskolát keres a kislányának, kérdezgetett, hogy mennyire kell vallásosnak lenni ahhoz, hogy felvegyék a gyereket. „A katolikus iskolák nagyon jók, ” magyarázta.
Csak egy kérdés bújkál bennem vele kapcsolatban, jó-e az a gyereknek, ha otthon nincs advent, csak az iskolában…
Szilágyi Rita Cecília
Tweet