Talita

Keresztény női magazin

Társasházi tavaszváró

_BRP9887_039
A ház lakóinak bevonása a munkálatokba több okból jó ötlet. Egyfelől a közösségi kertészkedés összekovácsolja a társaságot, a saját munka eredményét mindenki nagyobb becsben tartja, másrészt súlyos tízezreket lehet spórolni, ha fizetett munkások helyett a házban élők veszik kezükbe a kapát, gereblyét!

A tavasz már nincs messze! A kerttulajdonosok, hobbikertészek biztos nagyon várják már az aktív időszakot, ám nem mindenkinek van kertje. A társasházban élőknek – lakjanak vidéken vagy Budapesten – jellemzően két terület áll rendelkezésükre a növénygondozáshoz. Az egyik a balkon, a másik a társasház közös használatú része, vagyis a belső udvar, és/vagy a ház előtti utcafronti terület. A balkonkertészkedés nyitó lépéseit tavaly már bemutattam (most is ajánlom azt a bejegyzésemet), idén inkább a társasházi kertbeindításról szólnék így a tél végén, mikor még nincs késő nekiállni a nagy tervek megvalósításának.

DSC00053

Látványos társasházi belső kert, viszonylag kis költségvetésből. Az elképzeléseket mindig a pénztárcákhoz lehet igazítani, és szerényebb büdzséből is hangulatos végeredmény hozható ki.

A nagy tervek végrehajtásához elsőként a nagy tervre van szükség, ez a fázis azonban sokszor kimarad, mert nincs igény, vagy megegyezés a terveket illetően. Mi a gond általában? A társasházak belső udvara a legtöbb esetben afféle holt terület, a lakók átviharzanak rajta, fel a lépcsőn, be a lakásba, és onnan már úgysem látszik (ha meg látszik, nem azt nézegetik), így az általános felfogás az, hogy legyen ez a terület betonos, azt egyszerű lemosni, nem kell foglalkozni vele, és egyébként is közös, ami a többségnek azt jelenti, hogy nem az enyém, tehát le van ejtve az egész. Nyilván nem meglepetés, hogy szerintem ez kifejezetten rossz hozzáállás. A társasházi udvar (és utcafront) az épület szerves része, annak milyensége alapvetően befolyásolja az ott lakók komfortérzetét, megadja a kellemes első benyomást a betérőnek, ráadásul a funkciótlannak tűnő belső terek könnyen megtölthetőek “értelemmel”. A lakók azonban – ha egyáltalán törődnek ezzel a kérdéssel – gyorsan elintézik az udvar, a ház előtti rész beültetését, egy kis muskátli ide, pár cserepes növény oda, és kész is – gondolják. Azonban épp az egyhangú beton-, és téglafalak között kapnak nagyobb jelentőséget és szerepet a növények, ezért azt javaslom, senki ne érje be pár ötletszerűen kitelepített virággal.

A legjobb, ha a lakók úgy kezelik a közös használatú házon belüli és utcafronti területeket, mint a lakásuk meghosszabbított részét, vagyis ezeket a tereket is lakják be, szépítsék meg, hogy végül az épület egésze harmonikus és otthonos képet nyújtson. A kreatív tervezéshez és ültetéshez az ötletelés ingyen van, a megvalósításhoz pedig számtalan pályázat áll rendelkezésre, de kisebb összegeket a lakóközösség is összeadhat.

A bevezető után lássuk, mik merülhetnek fel egy ilyen brainstormingon, mik lehetnek a trendi, és praktikus megoldások. Virágágyás, virágsarok szinte minden házban van, rendszerint ugyanazokkal a növényfajtákkal, vegyes színekben és méretben ültetve. Ezzel a hagyománnyal szakítva ki lehet alakítani például különböző fajtákból, de ugyanolyan színben pompázó virágokból álló ágyásokat. Jó ötlet lehet egy elegáns, fehér virágágyás, melyben csupa fehér virágzatú növény kap helyet, például fehér rózsa, fehér levendula, ligetszépe, lizinka, harangvirág, árnyékliliom, vagy éppen százszorszép. Természetesen ugyanez kivitelezhető rózsaszín, piros, vagy épp lila színekben, akár az épület színével harmonizálva.

terv_1

A kivitelezés előtt érdemes kertészeti szakember bevonásával terveket készíteni, hogy a lehetőségek, az adottságok és az anyagiak egyensúlyba kerüljenek. Jó ötlete mindenkinek van, de egy szakember meg tudja mondani, hogy mire lehet számítani a fenntartást, a bekerülési költségeket és a az ideális fajtaválasztást illetően.

Ahol a belső udvarban egyelőre csak betonos felület van, ott egy középen kialakított kisebb kör, vagy négyzet alakú ágyást, vagy fal melletti magasított ágyást lehet létrehozni a növények számára. Tavasszal ültethető hagymásokkal, például tulipánokkal is különleges színhatás érhető el, ezek a növények ráadásul nagyon kevés törődést igényelnek, szemben a gyakran ültetett, mindig népszerű rózsákkal, így kis túlzással gondozásmentes virágoskert, sarok hozható létre telepítésükkel. A sok esetben csúnya, kopottas falak elrontják az összképet, így gyakran merül fel ötletként a futónövény, mint esztétikai megoldás, ám ettől sokan tartanak, mondván a futónövény rongálja a falat, megtelepednek alatta a rovarok, és akár a rágcsálók is felmászhatnak rajtuk. Valójában azonban a körültekintően választott futónövény több előnnyel bír, mint hátránnyal, a tapadókorongos vadszőlő például igénytelen, metszhető, a falat nem mállasztja, ellenben gyorsan és szépen takar. A rágcsálók pedig nem a futónövény miatt jelennek meg, csak megkönnyítik a dolgukat, ha ilyen probléma áll fenn, a rágcsálóirtás a feladat, nem a növény mellőzése. (Futónövényekről bővebben: itt)

DSC00178

A lakók bevonása a konkrét munkálatokba több okból jó ötlet. Egyfelől a közösségi kertészkedés összekovácsolja a társaságot, a saját munka eredményét mindenki nagyobb becsben tartja, másrészt súlyos tízezreket lehet spórolni, ha fizetett munkások helyett a házban élők veszik kezükbe a kapát, gereblyét.

A társasházi udvaron való zöldségtermesztés furcsa felvetésnek tűnhet, ám nem elvetemült ötlet. Ahol főleg idősebbek laknak, ott meggondolandó lehet pár zöldségágyás kialakítása, ezzel kitűnő hobbit, szabadidős elfoglaltságot kaphatnak a lakók. A magasított ágyások pedig megkímélhetik a nehezebben hajlongó idősek derekát. A fiatalabbak lakta, újabb építésű házakban kevés gondozást igénylő, de látványos sziklakert építhető, de ilyen helyen jó ötlet lehet az őshonos vadvirágokból válogatott kiskert, ami színes, életteli, és minimális törődést igényel. Kisgyermekes lakóközösségeknél megfontolandó lehet egy zöldséges tankert, melynek nem a termelés az elsődleges célja, hanem annak bemutatása, hogy a saláta, répa, borsó nem a Tesco polcain teremnek. A mini ültetvény a kicsikkel közösen gondozható, a gyorsan növő zöldségek hamar sikerélményt adhatnak, a végeredmény pedig megkóstolható, elfogyasztható. A közös kiskert közös gondozása mindemellett a lakóközösséget is jobban összekovácsolhatja, egybeforraszthatja.

DSC00643

A ház előtt üresen árválkodó régi beton virágládák beültetése filléres akció, ellenben látványos eredményt produkál

Az utcafronti zöld sávval rendelkező, vagy kisebb parkkal övezett társasházaknál napirendre kerülhet a fatelepítés is, ám ilyenkor átgondolt fajtaválasztásra van szükség, mert az ad hoc telepítés később megbosszulhatja magát. Fontos az ültetési távolságok betartása, faltól, kerítéstől legalább másfél méterre kerüljenek a csemeték, járda mellett pedig vegyük számításba, hogy egyes fajták nagyra növő gyökerei később esetleg kárt tehetnek az aszfaltban. Fontos körülmény az is, hogy mennyire törékeny, „szemetelő” egy-egy fajta, kerülendő például a pagodafa, a csörgőfa, az agresszívan terjeszkedő bálványfa, a tölgy, a vadgesztenye, de ellenjavallottak a nyárfák, és a fűzfák. A fenyőfélék mutatósak lehetnek ugyan, de alattuk nem él meg semmi, így nem biztos, hogy jól fognak mutatni az utcafronton.

utana

Sokszor a sűrű beültetés helyett a minimalista tereprendezés is elegendő az utcafronton. Ez a megoldás gyakorlatilag gondozásmentes, de nagyon igényes.

A sort, az ötletelést hosszan lehetne folytatni, a lényeg azonban ez esetben nem a részletekben, hanem az alapoknál keresendő, vagyis a változáshoz az szükséges, hogy a lakóközösség ismerje fel, hogy az elhanyagolt, szürke, kopottas belső udvar kihatással van a hangulatukra, a mindennapokra, adott esetben akár a lakás értékére is. Kicsi, de látványos változás kis pénzből is elérhető, a nagyobb beruházásokhoz pedig egyhangú összefogás kell, segítségként számos pályázati lehetőség áll rendelkezésre, és a lakók közösségi munkájával is lehet spórolni. Tapasztalataim alapján a következő lépéseken keresztül lehet eljutni a társasházi udvarok és utcafrontok fejlesztéséhez, megszépítéséhez:

– Ötletfelvetés, amit egy koordináló személy, egy lakó, vagy a közös képviselő terjeszthet elő.

– Szándékegység, vagyis a közösség egyöntetű akarata a munkálatokra, melyet egy lakógyűlésen nyilváníthatnak ki a lakók.

– Tervezés és költségvetés. A tervezési fázisba ésszerű bevonni egy kertészeti szakembert, aki tanácsokat tud adni a fajtaválasztást, az elrendezést, és kivitelezést illetően, és egy hozzávetőleges árat is tud mondani. Amennyiben döntés születik, pontos költségvetés, kivitelezési ajánlat is kérhető, melyet a ház igényeihez lehet szabni a tervek módosításaival.

– Források előteremtése. Az anyagi hátteret részben pályázati úton is lehet biztosítani, de szinte mindig szükséges hozzá a lakók áldozatvállalása is, vagyis valamilyen önerő biztosítása. A költségeket lehet csökkenteni a lakók kétkezi munkájának bevonásával.

– Kivitelezés. A végső fázis a munkálatok szakszerű elvégzése. A tartós és rendezett végeredményhez érdemes kertészeti szakembert – akár csak tanácsadóként – bevonni, mert a szakszerűtlen ültetés hamar megbosszulhatja magát.

– Fenntartás. A kész új kertet nem lehet magára hagyni, közös döntés alapján azt valakinek rendszeresen gondoznia kell, megfelelő anyagi háttér esetében ez lehet egy megbízott kertész, vagy akár egy, vagy több lelkes lakó is.

 

Megyeri Szabolcs

A forrás: Megyeri Szabolcs kertész blogja

A képek a szerző felvételei, a fotók 2013-as társasházi projekteket ábrázolnak.

A szerző korábbi cikkei:

A tüsszentés országa

Tíz érdekes tény a kertből


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162