Talita

Keresztény női magazin

Te mit hallgatsz a zene világnapján?

allondra 
Nem könnyű kérdés, hiszen annyi jó zene van! Megpróbálunk segíteni, ha esetleg nem tudtok választani! Ezeket hallgatja a Talita szerkesztősége: tangó, megzenésített versek, jazz és talpalávaló!

  


Pikáns zenei csemegék – Lívia

Astor Piazzola 20. századi argentin zeneszerző “Kettős verseny gitárra, bandoneónra és vonószenekarra” című műve garantáltan érdekes élmény lesz mind a klasszikus zene, mind a latinos dallamok és ritmusok kedvelőinek.

Már a hangszerválasztás is különlegesség: a vonósok és a gitár “ütköztetése” önmagában is izgalmas, hát még kiegészítve a tangóharmonikához hasonló bandoneónnal! A harmonika hangjára időnként borsódzik a hátam a gyönyörűségtől. Nem is tudtam, hogy ezzel a hangszerrel ilyen csodásan lehet játszani! Ráadásul ott van még Alondra de la Parra karmesternő, aki már puszta létében is kuriózum (nagyon kevés karmesternő van a világon, de ilyen színvonalú szinte egy sincs rajta kívül – vagy legalábbis nem jutottak el a világhírig). Ő igazán klasszis, a legjobb zenekarok versengenek érte. A karmester szakma túlontúl férfias ma még, pedig milyen jó nézni Alondra könnyed, kecses, mégis határozott mozdulatait! Az arcáról, egész lényéből elegancia és derű árad.

Tompos Kátya dalain is átsugárzik erős, tehetséges egyénisége. Ő nemcsak kiváló színésznő, hanem (talán még kiválóbb) énekesnő is. “Keresztül Európán” CD-jéről egy megzenésített verset különösen érdemes meghallgatni: a Szép Ernő versére komponált “Csak a szívem érzi” című dalt.

Szép Ernő elismert, bár kevéssé ismert, mert másodvonalba szorult (egyébként joggal) a zseniális nyugatos költőink mögött. Ezt a kissé szentimentálisnak tűnő versét “megemeli” a zene és az énekhang: egészen átütő erejű, lélekelemelő alkotássá válik Hrutka Róbert zenéjével és Kátya előadásával.

“Nem érzi a halott veréb, / ha a ló a begyére lép, / csak a szívem érzi.
Nem érzi a száraz levél, / ha sárba teszi le a szél, / csak a szívem érzi.”

És nem tudom megállni, muszáj még egyet ajánlanom Tompos Kátya dalai közül. Juhász Gyula: Szerelem? című versét mindannyian szeretjük, de így, ahogy Tompos Kátya sírva-énekelve dúdolva-kiáltja, egészen kivételes élmény a számomra.

A zene gyógyít! – Yvette

keith jarrettA zene gyógyító hatásáról mindig Hermann Hesse írásai jutnak eszembe. Olvasásuk közben pedig Keith Jarrett zongorajátéka elevenedik meg számomra.
„Vajon nem a zene a világ titkos törvénye, nem az igaz harmónia, ahogy a bolygók és a csillagok körtáncukat lejtik? És én maradjak egyedül, ne találjak meg embereket, akiknek belső lénye tisztán szépen összecseng az enyémmel?” (H. Hesse: Gertrud)

Keith Jarrett – magyar gyökerekkel is rendelkező – amerikai dzsesszzongorista, a dzsessz történetének legnagyobb rögtönzője. Ő az, aki kitűnően ötvözi a klasszikus zene és a dzsesszzongorázás nagy egyéniségeinek játékát. Jarrett minden zenét befogad és egyesít, amit saját világán átszűrve ad vissza.

A gyógyító hatásának bizonyítéka, hogy férjem Jarrett kölni koncertjének hatására lábal ki megfázásaiból.

„Vannak gyakorlatok, melyben sok titkos hatalom hatása érvényesül, legerősebb vigasz benne az egyöntetűség, amely megkettőzi a közösségi érzést, s legtévedhetetlenebb orvosság a mérték és a rend, a ritmus és a zene.” (H. Hesse: Üveggyöngyjáték)


Talpalávaló – Mari

Nagyon szeretek táncolni, és mivel Lívia és Yvette ilyen komolyak, és nem ajánlottak tánczenét, én megteszem!

A tánc számomra már akkor is valami transzcendens állapot felé mutatott, amikor még Istent nem is neveztem meg. Nemcsak öröm volt, hanem egy meglepő út, ami egyértelműen vezetett befelé önmagamba, és meg is emelt, arról szólt, hogy van rajtam kívül valami több, nagyobb “dolog”. Ma is nagy ajándéknak érzem, ha sikerül így táncolni – mert így a tánc akár ima is lehet!

tarkanÉs hogy mire táncolok? Olyan zenére, amely nem egyszerűen könnyűzene, hanem vannak mélyebb gyökerei, lehet akár világzene is, vagy valami számunkra egzotikusabb népzenei elemeket is felhasználó jó szám.

Így, ha kedved van, ugorj fel a székedről, és merülj bele Tarkan Dudu című számába! A török nyelv, Isztambul utcái, a hagyományos ritmusokra is építő rapritmus és Tarkan hihetetlenül rokonszenves figurája, ahogy egy-egy török néptáncelemet belevisz a mozgásába, meg fog győzni róla, hogy jól tetted, hogy táncra perdültél!

Aztán egy kis pihenésképpen kukkants bele Zaz videójába, a Je veux a Montmartre egy kis utcáján hangzik fel. Zaz hangja őriz valamit Edith Piaféból, de mégis más, és annyira mai, megható és kihívó egyszerre.

És hogy a magyarok se maradjanak ki, a kiváló Parno Graszt egy Quimby covert játszik: Sehol se talállak… Ha autentikus és élő cigányzenét akarsz hallgatni, az első a Parno! Én már találkoztam a zenekar egy-egy tagjával a Keletiben is, ahogy utcazenéltek. Fantasztikusak!

És ha ezt a hármat végigtáncolod, érezni fogod, hogy valami történt veled, mert a tánc (és a zene) nemcsak a testet, a lelket is megújítja!

Nyitókép. Második kép. Harmadik kép.

Zenével kapcsolatos írásainkból:

Ghymes: Hozsanna!

“Csíkos” csillag vagy fecske

Ákos: A fénybe nézz!

Szemed kincse

Nagy utazás


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162