Talita

Tócsi, tócsni, lapcsánka, lepcsánka, görhöny, matutka…

A tócsi zalai étel, amit szerintem az egész országban ismernek, csak mindenhol más a neve. Ennek az alapanyagából sütötte anyósom a krumpliprószát is.

Pillanatok alatt elfogy, de laktató vacsoraétel. A sütés miatt egy kicsit időigényes, ezért csak hétvégén szoktam sütni, viszont nem kell mellette őrködni. Újkrumpliból nem jó, csak akkor készítem, ha már hámozós héja van. Különösen jó étel ilyenkor, amikor el kell használni a régi krumplit.

Elkészítése:

A nyersen lereszelt krumplit megsózom, majd összekeverem annyi liszttel, amivel formálható (nokedlitésztánál kicsit sűrűbb) masszává áll össze. Lehet beletenni zúzott fokhagymát is. Van, aki tojást is kever bele, de ebben a zalai változatban nincsen.
A beolajozott tepsibe vékony rétegben elterítek egy-egy adagot, tejfölt potyogtatok a tetejére, és be a sütőbe. Akkor finom, ha vékony, és puha és ropogós részek váltakoznak benne.
Különböző szószokkal – elsősorban tejföllel – finom egytálétel.

Ha a története is érdekel:
A tócsi (más nevein berét, berhe, bodag, bramborák, cicedli, cicege, enge-menge, gánica, görhöny, harula, krumplibaba, krumplimálé, krumpliprósza, lapcsánka, lapotya, lapotyka, lepcsánka, lepkepotyi, mackó, macok, matutka, pacsni, placki, recsege, röstiburgonya, rösztike, tócsi, toksa) reszelt nyers krumplival és liszttel készül, zsírban vagy olajban sült nemzetközi népi étel. Legvalószínűbb, hogy a tócsni, tócsi nevek a tótlángosból alakultak ki. A lapcsánka vagy lepcsánka feltehetően a hlebcsánkából keletkezett, ami szlovákul kenyérkét jelent. Ezekből ítélve felvidéki eredetű étel lehet, de Európa más országaiban is sok verzióját ismerik, így a svájci röstit, a svéd rarakort, az angolszász hash browns-t…

Erőss Erna

Keretes forrása

Kép: innen