Tyúkhúrsaláta
Nemrég került a kezembe egy könyv, amelynek főszereplője, Anasztázia az erdőben él, cédrus magot, szárított gombát és növényeket eszik. Fűszálat én is rágcsáltam gyerekkoromban, de a gyomnak tartott növényekre csak jóval később figyeltem fel. Ma már szívesen készítek salátát csalánból, pitypangból, útifűből. Egyik kedvencem a tyúkhúr, amelynek friss hajtásai már megjelentek a szilvafa alatt
Sötétedik, amikor eszembe jut, hogy milyen jó lenne salátát enni. Kimegyek a kertbe, néhány marok tyúkhúrt tépek. Visszajövök a házba, beteszek egy zenét, mostanában Lajkó Félixet hallgatok. Tetszik, mert egyszerre szilaj, mégis finom, mint a salátám lesz.
Megmosom a tyúkhúrt, kiválogatom az elszáradt és közé hullott faleveleket és egy ollóval feldarabolom. Két fehérrépát meghámozok, felaprítok, enyhén megsózok, egy fél citrom levét és egy kiskanál olivaolajat öntök rá. Összekeverem a tyúkhúrral, megkóstolom. Nem az igazi, konstatálom.
Egy kis édes íz kellene még.
Körülnézek, mi lenne a legjobb?
Alma!
Két darabot megmosok, kiszedem a magházát, és apró darabokra vágom. Belekeverem a salátába. Még mindig nem az igazi…
Talán egy kis fokhagyma?
Igen!
Egy gerezdet megtisztítok, belenyomom. Újra kóstolom. Még mindig elbírna valamit. Magokat keresek, találok is lenmagot és napraforgót. Megpirítom, és a salátára szórom.
Aha!
Most jó.
Gyömbérteával és pirítóssal tálalom, de mielőtt nekilátnánk, kilépek újra a kertbe, a melegedő tavaszi estébe. Fáért, mert még azért tüzelni kell.
Konkoly Edit
A szerző fotóival.
Kapcsolódó receptjeink:
Szárzeller saláta
Téli káposztás vitaminsaláta
Padlizsánkrém – télen is!
Tweet